Búcsú Pirik Józseftől

A halált sosem érthetjük meg, de ha fiatal hagy itt bennünket, az valósággal sokkoló. Így éreztünk, amikor először meghallottuk a hírt: meghalt Pirik József.

Ilyenkor elfogynak a szavak, s csak az értetlen, buta kérdések maradnak. Micsoda? Ugye, csak viccelsz?! Közben pedig tudjuk, hogy nem, de az elmének idő kell, hogy felfogja a felfoghatatlant. Aztán emlékezni kezdünk. Mikor láttuk utoljára, mit mondott, volt-e bármi előjele annak, ami bekövetkezett? Aztán az egyre régebbi emlékek jönnek.

Céltudatos, sikerorientált ember volt, gyerekkorától kezdve készült arra, hogy a legjobbak között is első legyen. Láttuk minden versenyen és ifiként, fiatal lovasként – ahogy akkor neveztük, juniorként – ritkán fordult elő, hogy ne a Pirikék győztek volna. A két Pirik, hiszen ikertestvérével, Zsolttal közös életük első pillanatától az utolsóig mindig együtt voltak. A család pedig példamutatóan, akkoriban még ritkán látható profizmussal, mindenre kiterjedő támogatással segítette a testvéreket abban, hogy bajnokok lehessenek. Bartha Laci bácsi, Széplaki János, Ákos Ajtony - csak három a kitűnő szakemberek közül, akiknek sokat köszönhettek. Nem volt verseny, ahol édesapjuk és nagybátyjuk ne lett volna jelen, elvárásaik és szigoruk legendás volt. Az élet őket igazolta, hiszen a győzelmek jöttek egymás után. Joci a legkülönbözőbb lovakkal tudott már ifiként is eredményesen versenyezni. Rebeka, Szamba, Rikit, Solid Rock, Tequila, mind más és más volt, de vele mind hibátlanul ugrott. Korosztályos lovasként 19 évvel ezelőtt, 1996-ban a klagenfurti Fiatal Lovas Eb-n a remek Kabala volt a társa.

A diadalok a felnőtt korosztályban is folytatódtak, majd ő maga is tanítani kezdett, és edzőként is elismertté vált. Közben pedig tartotta a frontot, a testvérek közös vállalkozása, a Pirik Farm motorja volt. Kiemelkedő klasszisára, tehetségére pár éve ismét rácsodálkozhattunk, hiszen amikor olyan ló került hozzá Starlet személyében, amelyben volt képesség, Józsi szinte azonnal ismét a legmagasabb szinten folytatta, nemzetközi nagydíjakban újra ott volt a legjobbak között. A 2015-ös szezont reményteli fiatal lovakkal és ügyes tanítványokkal kezdte. Találkoztunk Bábolnán, majd néhány hete a Tattersallban.

Nagyszerű sportoló volt, ami viszont ennél is fontosabb: jó ember. Becsületes, jószívű, segítőkész. Az ilyen embernek pedig száz év is kevés lenne, nemhogy 38.

Pirik József június 18-án belovagolt a magyar díjugratás halhatatlanjai közé. Példakép lett, akire mindig emlékezni fogunk.

Isten veled Joci! Nyugodj békében!