Elhunyt Hirling József
Hirling József 1928. január 19-én Zebegényben született, ahol az elemi, majd Nagymaroson a polgári iskolát elvégezte. Fiatalemberként Budapesten kezdett buszkalauzként dolgozni. 1949-ben az 1. Honvéd Határvadász Kiképző Zászlóaljhoz vonult be Szegedre, majd jelentkezett a Határőrség tisztiiskolájára, ahol 1952-ben avatták hadnagyként. 1954-ben nevezték ki Kiskunhalason a Határőrség Lovasiskola parancsnokának. 32 évnyi vezetői munkát követően ezredesként, 1986-ban a felsőkorhatár elérésével 3 év hosszabbítás után kérte nyugállományba helyezését. Feleségével Vass Magdolna Lenkével 1952-ben kötöttek házasságot. Két gyermekük János és Ágnes született. Határőr szakmai munkája során negyvenszer részesült parancsnoki elismerésben. Kétszer kapta meg a „Haza szolgálatáért érdemérem arany” és 1983-ban a Sportérdemérem arany fokozatát. A szolgálati ló és lovászképzés mellett megalapította 1953-ban a Határőr Dózsa SE-t, amely a magyar és az egyetemes lovassport egyik bölcsőjét jelentette a 90-es évek közepéig díjugratásban, lovastusában és fogathajtásban. Létrehozta és elnöke volt 1986-ig a Dél-magyarországi Területi Lovas Szövetségnek. Olimpikonokat, nemzetközi minősítésű és magyar bajnok lovasok tucatjait nevelte lovas-szakember társaival. Létrehozta a Kiskunhalasi Nemzetközi Díjugrató Lovasversenyt és világkupa fordulóvá fejlesztette. 1981-ben a város nagyrabecsüléseként Kiskunhalas Városért (Pro Urbe) kitüntetést kapott. A Magyar Lovas Szövetség „Széchenyi”, a Megyei Közgyűlés „Bács-Kiskun Megye Sportjáért” díjjal tüntette ki. Hirling József élete végéig a lovassport, kiemelten a díjugratás szolgálatáért dolgozott. Halálával pótolhatatlan vezetőt, sportvezetőt és lovas szakembert vesztett a lovas társadalom.
Hirling Józsefet a családja, a felesége, gyermekei és unokái mellett volt határőrök, barátok, a hazai és a nemzetközi lovas társadalom gyászolja. Temetéséről a család később intézkedik.
Kovács Iván
Kommentek