25. alkalommal ültek össze lovaink állatorvosai

Két nap, mintegy húsz előadó, 150 résztvevő: ismét telt házzal zajlott a Lógyógyászati Kongresszus – idén huszonötödik alkalommal.

A kizárólag lóval foglalkozó állatorvosok mellett vegyes praxist vivő állatorvosok, lovasok, és lótenyésztési szakemberek is regisztráltak a kétnapos kongresszusra, amit egy lószemészeti témájú nulladik nap előzött meg prof. dr. Tóth József európai hírű lószemész vezetésével.

Pénteken két világhírű, jelenleg Svájcban dolgozó ortopéd állatorvos, prof. dr. Anton Fürst és dr. Michelle Jackson tartott előadásokat a lovak csonttöréseiről, azok kezelési lehetőségeiről, végleg eloszlatva azt a mítoszt, hogy egy csonttörés biztosan a ló életének végét jelenti.

A biológián a legmodernebb diagnosztikai és műtéti eljárások sem tudnak változtatni: a csont gyógyulása, a csontképződés lovak esetében nagyon lassú – emelte ki prof. dr. Anton Fürst. De míg 15-20 éve a komplikációk miatt nem is volt érdemes a törések gyógykezelésével próbálkozni, ma már sokkal több lehetőség áll az állatorvosok és lótartók rendelkezésére. Ugyanakkor ez még mindig csak az út kezdete, mint mondja: „még mindig azon dolgozunk, hogy javítsunk az esélyeken és a lehetőségeken”.

Szombaton a magyar kollégáké volt a pódium, több belgyógyászati, ortopédiai, szaporodásbiológiai témát is feldolgoztak az előadások, a külföldi konferenciákon elhangzott újdonságok is szóba kerültek és több előadásban volt szó a patkolásról is.

Prof. Dr. Anton Fürst

25 éve töretlen az érdeklődés

Az idei Lógyógyászati Kongresszus különlegességét egy jeles alkalom, mégpedig a huszonötödik évforduló adta. Dr. Bába András, a Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesületének elnöke elmondta, hogy a Kongresszus iránti érdeklődés az elmúlt 25 évben nem csappant meg: az a 100-150 fő, aki hazánkban komolyabban lovakkal foglalkozik, rendre évre ellátogat a rendezvényre.

„Évről-évre sikerül egyre jobb, külföldön is elismert előadókat meghívni a magyar állatorvosokhoz, és ez láncreakciót indított el: nő a kollégák tudásszomja, és a lótartók is egyre jobb minőségű szolgáltatást igényelnek.”

A kilencvenes években még hatalmas lemaradásunk volt a nyugati kollégákhoz képest. Ez a helyzet mára sokat változott. Sok olyan beavatkozást is végzünk már idehaza, amit külföldön sem gyakorolnak túl régóta. Persze nálunk nincs CT és MR minden második városban. De amit meg lehet csinálni a helyszínen, ami működőképes, és amihez nem kellenek sok százezer eurós eszközök és beruházások, azt mi is tudjuk és elvégezzük.

Lecsökkent tehát a különbség, főleg annak a szemléletnek és tenni akarásnak köszönhetően, hogy amit lehet, sajátítsunk el és tegyünk meg mi is. Szerintem ez a szemléletváltás az elmúlt 25 év legnagyobb eredménye és előrelépése.”

Dr. Bába András, dr. Kurucz János, dr. Dénes Jenő és prof. dr. Bodó Gábor

A magyar lógyógyászat felzárkózott Európához

„Míg 10-15 évvel ezelőtt alig néhány állatorvos rendelkezett mobil röntgen felszereléssel a kinti praxisban, mára óvatos becslések szerint is legalább 20-30 állatorvos kolléga tud már jó minőségű digitális röntgenfelvételeket készíteni istálló körülmények között, nem beszélve a további műszeres ellátásról, mint például az ultrahang és mobil endoszkópos felszerelések. Ez jól jellemzi a lóval foglalkozó állatorvosok szakmai felkészültségben történő előrelépését Magyarországon.

A magyar lógyógyászat felzárkózott Európához négy nemzetközi lógyógyász specialistával (ló sebészetből ECVS Diplomate Bodó Gábor, ló belgyógyászatból ECEIM Diplomate Bakos Zoltán és Kutasi Orsolya, ACVIM és ECEIM Diplomate Tóth Balázs).

Külföldről sok hasznos tapasztalattal gazdagodva több lóval foglalkozó állatorvos kollégánk is hazatért az elmúlt tíz évben (dr. Kis János, dr. Földvári-Nagy Csaba, dr. Bakos Zoltán és jómagam), ami mind a kinti praxisban, mind pedig az egyetemi klinikán tovább növelte a hazánkban végzett lógyógyász munka színvonalát” – emelte ki az elmúlt 25 év néhány fontos eredményét prof. dr. Bodó Gábor, a Lógyógyászati Tanszék és Klinika vezetője.

Hamarosan pedig újabb mérföldkőhöz érkezik a hazai lógyógyászat: „Minden remény megvan rá, hogy fél éven belül egy 200 millió forintos beruházás kapcsán a lóklinika jelentős részén szükséges felújításokat el tudjuk végezni, és 2018. második felétől komoly hepa szűrős izolációs bokszokkal, felújított istálló részekkel, egy újonnan kialakított tulajdonosi parkolóval, felfüggesztő hálós bokszokkal várjuk majd az ellátásra szoruló lovakat és gazdáikat.” – mondta prof. dr. Bodó Gábor.

Prof. Dr. Bodó Gábor

Kitüntetést kapott az első „igazi” lódoktor

A 2015-ben alapított Dr. Plósz Béla díj idei kitüntetettje dr. Dénes Jenő, akire ma is úgy emlékeznek fiatalabb kollégái, hogy ő az 1970-1990 közötti időszak első igazi, ízig-vérig lódoktora volt.

Dénes Jenő 1968-ban végzett a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen, majd a Bábolnai Állami Gazdaság bakonyi méneseiben kezdte állatorvosi pályafutását. 1969 tavaszától Kerteskő és Porva között ingázva látta el feladatait ménesi állatorvosként. 1973 őszén a Magyar Lóverseny Vállalat állatorvosa lett, emellett versenyintézőségi tag is volt a galopp pályán. 1984-től 10 éven át a magyar fogathajtó válogatott hivatalos állatorvosa is volt. FEI állatorvosként számos hazai és külföldi fogat világverseny állatorvosi bizottságában tevékenykedett.

A rendszerváltást követően már nem csak a budapesti és alagi tréningtelepeken működő galopp, de az ügető lovak állatorvosi ellátásával is foglalkozott.

2000. körül a FVM Állategészségügyi Főosztályára került, hatósági állatorvosként ment nyugdíjba.

Dr. Dénes Jenőre úgy emlékeznek kollégái, hogy ő volt az 1970-1990 közötti időszak első igazi lódoktora

Írta: Magyar Dorottya

Fotó: Dr. Perényi János

Iratkozz fel