Ahány vágtaugrás, annyi levegővétel

A légzés döntően befolyásolja a ló teljesítményét. Olyannyira, hogy a versenylovaknál a legkisebb légúti probléma is teljesítménycsökkenéshez vezet, míg a sportlovaknál csak a súlyosabb légúti elváltozások befolyásolják negatívan a teljesítményt.

A lovak légútjait felső és alsó légutakra oszthatjuk. A felső légutakhoz tartozik az orrüreg, a garat a gége és a légzacskók. A légcső, főhörgők és a tüdő pedig alsó légutak részei.

A lovak obligát orrlégzők, ami azt jelenti, hogy az emberrel vagy a kutyával ellentétben csupán az orrukon képesek levegőt venni, a szájukon nem. Míg az ember képes az orrban kialakuló növekvő légellenállás esetén orrlégzésről szájlégzésre váltani, addig a ló az erek és a felső légutak izmainak összehúzásával tudja csökkenteni a például terhelés hatására növekvő légellenállást. A lovak obligát orrlégzése a ragadozók elleni védekezésben nyújt előnyt, mivel a levegő legelés és rágás közben is átáramlik a légutakon, így a lovak képesek táplálkozásuk közben is szaglásukkal érzékelni a közeledő támadót és el tudnak menekülni.

A légzés négy szakaszra osztható:

1. A levegő be- és kiáramlásával történik a külső légtér és a tüdő léghólyagocskái közötti légcsere.
2. A külső légzés során a léghólyagocskák falán és az azokat behálózó hajszálerek falán keresztül diffúzió útján jön létre a vér és a tüdőhólyagocskákban lévő levegő közötti oxigén és széndioxid cseréje
3. A belső légzés során az erek és a sejtek közötti oxigén és széndioxid cseréje zajlik.
4. A sejtekben a mitokondrium az oxigén felhasználásával bonyolult kémiai vegyületeket alakít át a sejtlégzés során, a folyamat mellékterméke a szén-dioxid.

Belégzéskor a rekeszizom összehúzódása a mellkas tágulását okozza és a légutakban negatív nyomást, tehát szívóhatást hoz létre. Az adott idő alatt beáramló levegő mennyiségét a légutak keresztmetszete határozza meg, ami az orrjáratokban és a gégében a legkisebb, hiszen ezek a legszűkebb részei a légutaknak.

Munkavégzés során lényegesen megnő a felső légutakon átáramló levegő térfogata (a nyugalmi 4 literről akár 75 literre másodpercenként), ami fokozottabb szívóhatást vált ki. Szintén fokozódó szívóhatáshoz vezet, ha lovaglás során szárra állítjuk a lovat, ugyanis a gége és a garat területe még jobban leszűkül a nyak hajlításának következtében. A felső légutaknak ez a területe mivel nem merev szerkezetű, hajlamos az összeesésre. Ennek megakadályozásához aktív izommunkára van szükség.

A kilégzés ebből a szempontból kevésbé problémás, mert ilyenkor pozitív nyomás alakul ki, amely kitágítja a felső légutakat.

Az emberekkel ellentétben a lovak intenzív munkavégzése során artériás oxigénhiány alakul ki, ekkor az izmokhoz nem jut elég oxigén. A jelenség oka máig tisztázatlan. Lehetséges magyarázat részben az, hogy a teljesítmény növelésével emelkedik a szívverésszám, és így a tüdőbeli véráramlás sebessége is, ezáltal lecsökken a gázcserére rendelkezésre álló idő a kapilláris és a légzőhólyagocska között. De az is elképzelhető, hogy az elégtelen légcsere a lovak légzési stratégiájának is köszönhető, amellyel szervezetük légzésre fordított energiamennyiségét igyekeznek minimálisra csökkenteni. A jelenség neve „lépés-légzés összhang” (Locomotory-respiratory couple - LRC), mivel vágta és versenyvágta közben a percenkénti légzésszám a vágtaugrások számával megegyezik. Ez a légzési stratégia, bár kisebb energiát igényel, nem engedi, hogy a ló az oxigénellátottsága alapján emelje a légzésszámot, a légzésszám a végtagok mozgásához kötött, ez pedig maximális terhelés során szintén limitálhatja a teljesítményt.

Mindez, illetve az a tény, hogy a ló légzőkapacitása edzéssel nem javítható (ellentétben a vázizomzat vagy a szív kapacitásával), ahhoz a megállapításhoz vezet, hogy a versenyló teljesítményét a légzőszerv teljesítőképessége határolja be leginkább. Ezért érthető, hogy a légutak legkisebb funkciózavara is a teljesítmény csökkenéséhez fog vezetni versenylovaknál.

A sportlovak nem használják ki légzőkapacitásuk maximumát, ezért nem olyan érzékenyek a légúti szűkületekre, így ezeknél a lovaknál csak súlyosabb légúti funkciózavarok, szűkületek fognak teljesítménycsökkenést okozni.

Versenylovaknál a légutak legkisebb funkciózavara is a teljesítmény csökkenéséhez vezet

Írta: MTA-SZIE Nagyállatklinikai Kutatócsoport - Dr. Joó Kinga, Dr. Nyerges-Bohák Zsófia, Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya

Fotó: Pixabay