Genetikailag tökéletesített klónlovak az olimpián?

A sors furcsa fintorával válhat valósággá az olimpiai játékok hármas jelszava: „gyorsabban, magasabbra, erősebben”. 2019-ben ugyanis megszülethetnek az első genetikailag tökéletesített klónlovak, és néhány éven belül akár a legnevesebb versenyeken is indulhatnak. Az új technológia több, mint egyszerű klónozás.

A lovak klónozása bár újdonságként hangozhat, valójában jó ideje lehetséges. A világ első klónozott lova, Promethea 2003-ban született. Hugo Simon legendás lova, E.T. FRH klónja pedig 2006-ban látta meg a napvilágot Texasban. Mivel genetikai állománya pontosan és bizonyíthatóan megegyezett az apjáéval, akit három évesen, még sportsikerei előtt kiheréltek, így klónja fedezőménként vitte tovább a vérvonalat.

Az argentin Kheiron Biotech nemrégiben elért áttörése azonban a klónozáson is túlmutat. Bejelentésük szerint 2019-ben már meg is születhetnek az első genetikailag tökéletesített szuperlovak, amelyek gyorsabbak, erősebbek, kitartóbbak lehetnek, és jobb ugróképességekkel rendelkezhetnek, mint hagyományos úton fogant versenytársaik.

Fotó: Kheiron Biotech

A klónozást egycsapásra felülíró, rendkívül hatékony DNS módosító eljárás neve Crispr, melynek segítségével a tenyésztéshez hasonló eredményeket lehet elérni, csak éppen sokkal rövidebb idő alatt. A Kheiron Biotech genetikusai ezzel az eljárással klónozott lovak génjeit, egészen pontosan az izomfejlődést, kitartást és gyorsaságot befolyásoló gént módosították. A procedúra egészséges embriókat eredményezett, amelyeket a kutatók két éven belül terveznek kihordatni befogadó kancákkal.

"Ez a technológia hatalmas fejlődést jelenthet a lótenyésztésben. Lehetséges lesz jobb lovakat létrehozni rövidebb idő alatt." mondta Daniel Sammartino, a Kheiron Biotech alapítója. A labornak nem ez az első átütő sikere. 2016-ban Adolfo Cambiaso lovaspóló játékos az Australian Openen hat olyan lovat lovagolt, amelyek ugyanannak az egy lónak a klónjai. A verseny győzelemmel zárult, hála a Kheiron Biotech által klónozott pólópóniknak.

Adolfo Cambiaso lovaspóló játékos klónlovaival - Fotó: Science

A jelenlegi szabályozások szerint a majdani szuperlovak bármilyen versenyen részt vehetnének, akár az olimpián is. A FEI például 2013-ben adott zöld utat a klónlovaknak.

Tény, hogy a lótenyésztésben alkalmazott legmodernebb eljárások már ma is fricskát mutatnak a természetnek és messzire kitolták a lehetetlen határait. A napjainkban akár a magyar lótartók számára is elérhető eljárások segítségével olyan mének és kancák után is születhetnek csikók, ahol ez korábban lehetetlennek tűnt. Nem csoda, hanem tény, hogy ma már egy kancának évente több csikója is születhet, de akár elhullott kancák után is születhet utód, és tenyésztésbe kerülhetnek olyan mének is, amelyek kimagasló sportértékkel, de rendkívül rossz minőségű spermával rendelkeznek – hangzott el dr. Pénzes György előadásában a 2017-es Lógyógyászati Kongresszuson.

Dr. Pénzes György szaporodásbiológiával foglalkozó lógyógyász állatorvost sok lótartó egyszerűen csak „a kancadoktor” néven emlegeti, és nem is csoda, hiszen a termékenyítéstől egészen az ellésig kíséri a kancákat. Az általa kifejlesztett ellésjelző rendszernek rengeteg kanca és csikó köszönheti az egészségét – és gyakran az életét is. Így mi is az ő véleményét kérdeztük a szuperlovakkal tarkított jövőről:

„Sokat hallottam erről a témáról egy argentin kolléganőtől tavaly februárban. Úgy vélem, hogy mint a legtöbb biotechnológiai eljárást, ezt is lehet jó dolgokra és rosszakra egyaránt felhasználni.

Megjegyzem, hogy én például a klónozással alapvetően nem értek egyet, de szerencsére nem is fog elterjedni, mert pont a klónozott lovak kapcsán kiderült, hogy az epigenetikának sokkal nagyobb a szerepe, mint azt gondoltuk volna. Így a klónozott egyedek sokszor más külső és belső tulajdonságokat mutatnak, mint az eredetijük.

A génsebészet elvileg alkalmas lehet majd pozitív dolgokra is, például bizonyos genetikai betegségekért felelős gének eltávolítására. A gond ma kevésbé ennek technikai kivitelezése, hanem sokkal inkább az, hogy ezek a gének még nincsenek megfelelően azonosítva, azaz nem tudjuk pontosan, mit is kellene kicserélni, hogy például kisebb eséllyel legyen OCD-s a megszülető csikó. A tenyésztők részéről persze ennél sokkal merészebb elvárások is megfogalmazódnak, azaz hogy például a legjobb "ugróló géneket" "összegyúrják" majd egy csikóba. De mivel ezek a tulajdonságok végképp nem köthetőek egy-egy meghatározott génhez, azaz teljesen multifaktoriálisak, így ez a közeljövőben véleményem szerint nem várható.

Illusztráció: Pixabay

Ahol ez talán a leghamarabb valóság lehetne, ha engednének bármilyen mesterséges beavatkozást, a telivértenyésztés. Ott már azonosítottak például túlnyomóan gyors izomrostokat örökítő géneket.

Összességében azt gondolom, hogyha genetikai betegségek megelőzésére fogják használni ezt a technológiát, az bizonyos esetekben előnyös lehet majd. Ha csak az előnyös tulajdonságok kiemelésére, a teljesítmény fokozására, azzal sokan nem értünk majd egyet„ – mondja dr. Pénzes György.

Köszönjük dr. Pénzes György, a Kancadoktor szakmai közreműködését!

Forrás: Dailymail, The Telegraph
Borítókép: Olympic.org