Top díjugratók újévi tervei
Az újév az elmúlt esztendő értékelésének és az új célok kitűzésének ideje. Nincs ez másképp a lovasoknál sem. Nézzük, hogyan tekintettek 2018. elé neves díjugratók.
Az új év mindig új esélyekkel és reményekkel kecsegtet. Ugyanakkor persze érdemes időt szánni egy kis nosztalgiára, visszaemlékezni az elmúlt évre, elmélkedni egy kicsit, hogy a lovaglás mit is jelent számodra. Ha visszagondolsz, lehet, hogy először a verejtékes munka jut eszedbe, a sok áldozat, amit meghoztál szeretett lovadért és sportodért, a kudarcok és könnyek, amiket egy-egy rosszul sikerült verseny okozott. Hogy akkor miért is csinálod mindezt? Mert ott a sok öröm is, amit a lovak szereznek neked, az, hogy van egy társad, aki ott van neked a rossz napokon és megvigasztal. Emlékezz a sikerekre, mint például egy új feladat elsajátítása, az első terepre vagy ugrásra, az első díjszalagod megszerzésére.
Semmi sem tudja pótolni ezt az érzést, ezért megéri a legkeményebb munkát is, hiszen imádod, amit csinálsz, és lovak nélkül el sem tudod képzelni az életedet. Hasonlóképp vannak ezzel a profi lovassportolók is. Nézzük, hogy neves díjugratók hogyan tekintettek vissza 2017-re és hogy mit vártak 2018-tól:
A türelem a kulcs
Karen Polle a 25 éves japán lovas, aki 2017-ben három 5*-os nagydíjat is bezsebelt: „A legfontosabb dolog, amit tanultam az elmúlt évben, hogy a türelem a kulcs. Nagyon türelmetlen vagyok magammal, jobb versenyzővé akarok válni és bizonyos célokat elérni, és néha nagyon csalódott vagyok, hogy nem sikerül minden azonnal. Még mindig sokat dolgozok azon, hogy megtanuljak türelmesebbnek lenni magammal és emlékeztetni magamat, hogy a fejlődés időbe telik. Az az újévi fogadalmam, hogy tovább fejlődjek, hogy jobb és hatékonyabb versenyzővé válhassak. És hogy teljesítsek egy 30 napos jóga kihívást januárban.”
A lovaglás csapatmunka
Az amerikai Mavis Spencer-nek igazi fordulópont volt 2017, ugyanis évekkel ezelőtt lóápolóként utazott Európába tanulni, de mára elismert lovasként szerzett nevet hazájában:
„Szerencsés év volt ez számomra. Ez volt az első évem, amikor nagydíj szinten versenyezhettem, és hihetetlenül hálás vagyok a lovakért, akiket lovagolhatok és a támogatásért, ami lehetővé tette ennek megvalósulását és sikerességét. Idáig többnyire az eladás volt a fő profilunk, így egy hatalmas lépés volt a karrieremben, hogy saját képzésű lóval nagydíjat lovagolhattam. Nem tudok elég hálás lenni a csapatomnak, mert a lovaglás igazi csapatmunka a szó szoros értelmében. Alig várom a következő telemet itt Wellingtonban!”
Mavis Spencer
Kell egy kis áramszünet
A 21 éves német Nicola Pohl már számos ötcsillagos versenyen van túl, hiszen Mexikótól kezdve Miamin át egészen Doháig körbeutazta a világ legrangosabb helyszíneit a Longines Global Champions Tour sorozattal:
„Ha kedvenc momentumot kellene választanom az elmúlt évből, az biztosan a hibátlan LGCT döntő lenne kedvenc lovammal, Copain HD-vel Dohában. Nagyon hálás vagyok a családomnak a támogatásért, de leginkább a tökéletes lovaimnak, akik mindig a maximumot nyújtják nekem. A legfontosabb dolog, amit tanultam ebben az évben, hogy néha kell egy kis kikapcsolódás is – nem csak nekem, hanem a lovaimnak is! Az én újévi fogadalmam, hogy minden percét kiélvezzem ennek a csodálatos életnek, és többet utazzak – lovak nélkül!”
Nicola Pohl
Forrás: nfstyle.com
Fotó: Mavis Spencer, Reitsportanlage Dagobertshausen
Kapcsolódó cikk
Kommentek