White Turf: a csillogó, hófehér lóverseny

Különleges helyszín nemcsak a téli sportok kedvelőinek, a szupergazdagoknak, hanem ikonikus környezet a lóversenyrajongóknak is. Ez St. Moritz Svájcban, ahol már több mint száz éve versenyeznek a lovak a befagyott tó jegén. A magyar lovak közül Ryan’s Gift tudta eddig megnyerni St. Moritz Nagydíját 1992-ben. Idén egy angol lónak termett itt babér.

Aki egyszer már járt St. Moritzban, azt minden év februárjában újra elfogja a késztetés, hogy csomagoljon és átkeljen autóval vagy vonattal a 3000 méter magas Engadinon, hogy legalább egy hétvégét St. Moritzban töltsön. Ekkor ugyanis három vasárnapon is a havon futnak az angol telivérek és az ügetők. A legkülönlegesebb versenyszám azonban a skikjöring*, ahol ló és síelő együtt versenyez.

A versenyek helyszínéül a település névadója, a St. Moritz tó szolgál, amelynek a vastagon befagyott jégfelületére havat döngölnek és ezzel alakítják ki a pályát. A futófelületen – az erős hóesést vagy az enyhe időt kivéve – nagyon kellemes galoppozni. Meleg időben a lovasok gyakran léktérképet kapnak vagy lerövidítik a pályát, valamint elkerítik a veszélyes részeket. Maga a helyszín is sok ló számára üdülőhelyként szolgál, hiszen kikerülnek a szokásos környezetükből és a napi rutunból. A környező hegyek napos idő esetén is legalább délelőtt 10 óráig beárnyékolják a tavat és a rajta lévő pályát. Ekkor a mínusz 20 fokos hőmérséklet sem ritka. A trénignek így csak azután kezdődnek meg, vagyis amikor már megemelkedik a hőmérséklet. A városkában egyébként nagyon magas a napsütéses órák száma, amit a teleülés napos logója is jelképez.

St Moritz nyáron népszerű fürdő-, gyógy- és kirándulóközpont, télen pedig a havas sportok központja, ahol 1928-ban és 1948-ban is téli olimpiát rendeztek. A hagyományos téli sportok mellett 1907-ből jegyezték fel az első havas lovas versenyt,amikor a lovak egy-egy sielőt húztak maguk mögött. Ez tekinthető a mai skikjöring elődjének, ami akkora sikert aratott, hogy ma is a legnagyobb vonzerőnek számít a lóversenyprogramok közül és nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a három vasárnapon összesen több mint 35.000 néző érkezzen az ötezer fő állandó lakost számláló településre.

Skikjöring versenyket a meeting mindárom vasárnapján tartanak. Ekkor 2700 méterre futnak a lovak, ami több mint két kört jelent. A verseny egyik legkritikusabb pillanata a start, ami számos vátoztatás után néhány éve már startgépből történik. A versenyzők általában síoktatók, vagy nagyon gyakorlott sízők. Nők is csak néhány éve indulnak benne, mivel elég veszélyes a futam. A lovakat csak korlátozottan tudják irányítani a sízők, és az is gyakran előfordul, hogy a síző mellett néhány centivel galoppozik egy hatalmas ló. A célbaérés után pedig még legalább egy kört megtesznek a párosok mire végre meg tudnak állni. A három hétvége után a helyezéseket összesítik és a legerdeményesebb síző megkapja König des Engadins (Engadin királya) címet. Így kezdik meg a lovak felkészítését a versenyszámra:

Idén az utolsó hétvégén az a Franco Moro nyert, aki már 35 éve versenyez skikjöringben, civilben síoktató és ezalkalommal a 20. skikjöring futamgyőzelmét szerezte meg. Az Engadin Királya címet azonban végül nem ő, hanem kuriózumszámba menően a már csaknem 65 éves, helyi Alfredo „Lupo” Wolf kapta meg Pinot nevű lovával, akivel az első napon harmadikként ért célba, majd a második hétvégén győzni tudtak.

A három februári vasárnapon összesen hét-nyolc futamot rendeznek, amikor még három-négy galopp síkversenyt (korábban tartottak gátversenyt is, de végül túl veszélyesnek ítélték), két ügetőfutamot és idén újdonságként két póniversenyt is tartottak az utánpótlás kedvéért.

A legnagyobb galoppversenyt, a 111.111 frank összdíjazású St. Moritz Nagydíját 2019-ben már 80. alkalommal futották le. A 2000 méteres versenyre már szívesen elhoznak lovakat nemcsak Németországból, hanem mintegy tíz éve Angliából is. Idén a John Bestnél készülő nyolcéves Berrahri szerezte meg a győzelmet Kieren Fox-szal a nyergében, megelőzve a 2016-os, valamint a tavalyi nyerőt, azaz a francia Jungleboogie-t és a helyiek Nimrodját. Az utolsó nap eseményeinek összefoglalója:

A magyar lovak közül egyedül Ryan’s Gift neve szerepel a nagydíjgyőztesek listáján. A magyar tulajdonban 27 győzelmet szerzett fantasztikus mén 1992-ben Klimscha Alberttal a hátán szerezte meg a győzelmet. A ló egyébként mind a három versenynapon indult egy-egy futamban és minden alkalommal győzött is. Igaz, az első futamból hibás súlybeállítás miatt végül diszkvalifikálták, majd a második napon pedig a sprintversenyt nyerte meg. Rajta kívül többek között Speedy Champion vagy This Key Fits öregbítette a magyar lovak hírnevét St Moritz kisebb versenyeiben.

Az ügetőlovak is az utolsó, úgynevezett nagy hétvégén futották a legnagyobb versenyüket. Ekkor a helyhez alkalmazkodva nem a szokásos, keréken guruló sulkykban ülnek a hajtók, hanem sítalpakon csúszó kocsikban. A 25.000 frankkal díjazott 1700 méteres BMW Nagydíjban Vladimir de Ginai szerezte meg a győzelmet a helyiek nagy örömére. A győztest Evelyne Hirt hajtotta és az édesapja, Theo Frankhauser készíti fel a versenyekre.

Az egésznapos közvetítés szerencsére visszanézhető:

Aki ezek után kedvet kapott a versenyekhez, az már most írja fel a naptárába 2020-ra a február 2., 9. és 16. dátumokat és jól teszi, ha már most lefoglalja a szállását.

* Skikjöring: a ló hátán, ami a síelőt húzza, nem ül lovas
Skijöring: a ló hátán, ami a síelőt húzza, lovas is ül

Fotó: Bild swiss-image.ch, Andy Mettler