Elhunyt dr. Pál János, a Magyar Lovas Szövetség egykori elnöke
Eltávozott a 20. század második felének meghatározó hazai lovas személyisége; kereken hét évtizeden át nagy idők tanúja, formálója. Azok közé tartozott, aki tudta, hogy a lónak, a lovasközösségeknek meghatározó ereje van. Gyűjtötte, őrizte a magyar lovaskultúra értékeit. Vitatkozva, viaskodva sokak gondját érezte.
Dr. Pál János (1928-2020)
Ott volt Imperiál Európa-hírű sikereinél. Végigkísérte fogathajtóinkat az aranyúton. Már akkor is dolgozott, amikor tízszer több lovunk volt, mint ma. Lovasintézményeink átszervezése, megszüntetése idején is volt ereje újat szervezni: sokat tett olyan patinás műemlék intézményeink újraélesztéséért, nemzeti értékeink gyarapításáért, mint Sümeg (1969), Parád (1971) és Nagycenk (1976).
Hittel vallotta: „az állam nem vonulhat ki a lovaságazatból!” „Össze kell fognunk!” Közbenjárására nagytehetségű lovasemberek kerültek vissza honi a lovasvérkeringésünkbe.
Minden bizonnyal megdönthetetlen csúcstartóként két évtizeden át két alkalommal – 1963-1973, majd 1976-1983 között – a Magyar Lovas Szövetség elnöke. Lovas diplomata. Rangos nemzetközi fórumokon hirdette, erősítette a magyar lovaságazat jó hírét.
Füzesabonyban, vasutas családban született.
1952-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen szerzett agrármérnöki diplomát, 1975-ben itt védte meg doktori disszertációját és címzetes egyetemi docensként oktatott, valamint sok éven át az államvizsga bizottság tagja volt.
1953-tól a Földművelésügyi Minisztérium Lótenyésztési Igazgatóság igazgató-helyettese, majd igazgatója.
1969-től 1982-ig az Országos Lótenyésztési Felügyelőség igazgatója.
1983-tól – nyugdíjba vonulásáig – az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség osztályvezetője.
A Magyar Lovas Népi Együttes életre hívó elnöke, amelynek keretében a magyar csikósok, lovasok, fogatok nagy sikerrel „végigportyázták” egész Európát, és híressé tették a magyar lovaskultúrát.
1971-ben – a Vadászati Világkiállítás keretében – vezetésével Budapesten rendezték a felülmúlhatatlan magyar sikert hozó I. Négyesfogathajtó Európa-bajnokságot, majd 1978-ban Kecskeméten a Négyesfogathajtó Világbajnokságot. Részese annak az időszaknak, amikor megélénkült a tenyésztőmunka és nyomában növekedett a sportlókivitelünk.
1990-tól, az alakulásától, a Magyar Huszár- és Lovashagyomány-őrző Egyesület ügyvezető elnöke. Az Egyesület huszárjai az állami ünnepeink szertartásainak, lovaseseményeinknek elmaradhatatlan hagyományőrző szereplői, melyeknek lelkes szervezője.
Hosszú – nem ritkán rögös – utat járt be, amíg Füzesabonyról indulva egyetemi évein, a mezőhegyesi gyakornokoskodáson át egészen honi lovaséletünk vezető beosztásáig jutott. Töretlen lelkesedéssel, energiával dolgozott élete utolsó pillanatáig. Tisztességes, fegyelmezett, elkötelezett, ízig-vérig lovasember. Olyan értékeket hordozott, amelyeket tisztelni, gondozni, megtartani és ápolni kötelességünk. A Nagy Lovascsaládot szolgálta!
Lázár Vilmos, a Magyar Lovas Szövetség elnöke
Kapcsolódó cikkek
Kommentek