Elnökségi tagjelöltek bemutatkozása: Cseri Dávid, Csilló Rita, Kollár Csaba, Komjáthy–Losonczy Anikó és Stróbl Dorottya
A Magyar Lovas Szövetség 2026. április 21-én, kedden 13 órakor tartja Tisztújító Közgyűlését az Állatorvostudományi Egyetem (1078 Budapest, István utca 2.) Aulájában. Az elnökjelöltként induló dr. Jármy Miklós munkáját az elnökség tagjaként Cseri Dávid, Csilló Rita, Kollár Csaba, Komjáthy–Losonczy Anikó és Stróbl Dorottya segítenék.
Cseri Dávid
Tisztelt Lovas Közösség!
Hazánk egyik legrégebbi és leggazdagabb történelmi múlttal és hagyományokkal rendelkező szövetsége a több, mint 100 esztendős Magyar Lovassport Szövetség. Április 21-én egy 16 évet lezáró tisztújításnak lehetünk részesei. Az itt megválasztott új elnökség tagjai fogják meghatározni, hogy a következő négy évben méltó fejezet íródik-e szeretett lovassportunk könyvébe.
Négy év felügyelőbizottsági tagság után tisztelettel szeretném kérni a tagság felhatalmazását és bizalmát, hogy az elnökség tagjaként szolgálhassam közösségünket.
A jó Isten kegyelméből lovas családba születtem és olyan emberek között nőhettem fel, mint Némethy Tamás vagy Hajnóczky Béla az utolsó huszárjaink mintaképei. Intelmeiket mindenkor figyelembe véve díjugratásban, majd fogathajtásban versenyezhettem. Ez időszak alatt négy könyvet adhattam ki, melyekből három a lovas kultúrtörténettel és lovassporttal foglalkozik.
Az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatójaként nem csak hazánk lótenyésztésének, de lovassportjának is aktív részese lehetek immáron hetedik éve. Közös munkánk gyümölcseként sosem látott élettel telt meg a Lipicai Lovasközpont. Évente több, mint 2500 ló Szilvásváradra érkezése igazolja több, közel 40 nemzetet képviselve, hogy helyünk van a világ lovassportjának térképén.
A versenyzők a fogathajtás mellett a díjugratást, díjlovaglást, távlovaglást és lovastorna szakágakat is képviselik a legmagasabb szintig. Számos világkupa forduló mellett a jubileumi négyesfogathajtó világbajnokság versenyigazgatói beosztását is elláthattam. Emellett több alkalommal lehettem a négyesfogathajtó és kettesfogathajtó válogatottunk csapatvezetője, köztük a győztes hollandiai világbajnokságon. Itt igazoltuk azt a törekvésünket is, hogy a lipicai lónak napjaink lovassportjában is méltó helye van.
Szilvásvárad igazi szakmai műhelyként is funkcionál évről évre, a Magyar Lovassport Szövetség mellett olyan megtisztelő partneri kapcsolatokkal, melyeknek köszönhetően lovasok ezrei használhatják ki infrastruktúránk adottságait, többek között az Országos Polgárőr Szövetség Lovas Tagozata, a Készenléti Rendőrség Lovas Alosztálya, vagy a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség közösségéből.
Életem meghatározó napja volt, mikor 2020. július 1-jén 75 év száműzetés után újraalapíthattuk a honvédség huszárságát, ezzel adósságunkat leróva örkénytábori példaképeink előtt.
A kizárólag helyi gyermekekből álló lovastorna csapatunk tagjai a Ménesgazdaság támogatásával válhatnak igazi lovasemberekké, de az iskolai lovasoktatás is megvalósult intézményünkben.
A lovak sportkipróbálását és a generációváltást nem csak hangzatos mondatokban, de a gyakorlatban is megvalósítjuk. Volt olyan versenyhétvége, mely során három szakágban közel 20 lipicai lovunk versenyzett eredményesen a fogathajtás mellett a díjlovaglásra és lovastornára gondolva. A jövőben olyan tehetséggondozó programot is indítani fogunk, melyben olyan tehetségeket karolunk fel, akik anyagi lehetőségek hiányában nem érhetnek fel a legmagasabb szintig.
Fontosnak tartom, hogy a lovassport szövetség munkája összefonódjon ismét lótenyésztésünkkel, különösen a magyar fajták tekintetében.
Emellett kiemelten szeretnék foglalkozni Szilvásváradhoz hasonló közösségek építésével a legkisebb lovardáktól, a megyei és régiós szinten át az egész országra gondolva, mindenki szavát meghallva.
Nemzetközi kapcsolatainkat szintén lovassportunk szolgálatába szeretném állítani, legyen szó lovas, edző és bíró képzésről, vagy újabb világversenyek megrendezéséről, lófajtáink népszerűsítését is beleértve.
A lipicai lovak oldalán tanultam meg igazán, hogy a lovak igazi diplomaták, embereket és nemzeteket kötnek össze számtalan közös cél és az irántuk való tisztelet eredményeképpen.
A lovassport is rengeteg változáson ment keresztül az elmúlt 100 esztendőben, azonban hiszem, hogy számos értékrendet, értéket, és módszertant visszahozhatunk, melyek korábbi sikereinket megalapozták, természetesen alkalmazkodva a 21. század kihívásaihoz.
Hiszem, hogy a lovas közösség újra az a közösség lehet, melyben jómagam is felnőhettem és melynek hatására elhatároztam, hogy életemet a lovas ágazatnak szeretném szentelni. Szeretett lovainknak köszönhetem a hivatásomat, a barátaimat, sőt a családomat is.
Bízom benne, hogy lovainkat és a lovasok, valamint a hajtók közösségét az MLSZ elnökségében tovább szolgálhatom az előttünk álló négy évben.
Lovas baráti üdvözlettel:
Cseri Dávid, MLSZ elnökségi tagjelölt
Csilló Rita
Gyermekkoromat a lovas hétköznapok és a tanulás határozta meg. Családi lovas vállalkozásban nőttem fel, ahol már fiatalon részt vettem a vidéki lovarda fizikai, szervezési és oktatási munkájában. Anyai ágon a pedagógiai irány is erősen jelen volt az életemben, így a Károli Gáspár Református Egyetemen bölcsész és tanár szakon végeztem. A diploma megszerzése után néhány évig általános iskolában tanítottam, miközben egyre aktívabb szerepet vállaltam a lovarda működésében. Idővel a lovas szakma került előtérbe, szakirányú végzettségeim mellett regisztrációs vizsgát is szereztem. Jelenleg a Széchenyi István Egyetem sportdiplomáciai másoddiplomás képzésének végzős hallgatója vagyok, amely folyamatos inspirációt ad a munkámhoz.
Gyermekkoromban díjugrató versenyzőként indultam, 120 cm-ig versenyeztem, edzőim között volt Papp Tibor, Ákos Ajtony és Hargitay János. Később azonban a versenysport helyett a gyermek- és családi rendezvények szervezése, az oktatás és a családalapítás került fókuszba.
Szervezői munkámat póni és amatőr versenyeken kezdtem, majd 2017-ben a Magyar Lovassport Szövetség elnöksége felkért egy előkészítő bizottság vezetésére. Feladatunk az volt, hogy rendszert adjunk a korábban szórványosan működő kezdeményezéseknek. Ennek eredményeként 2018-ban megalakult a Szabadidős Szakág, amelynek elnökévé választottak, egyben a Szövetség első női szakágelnökként.
Kilenc éve vezetem a szakágat, amely jelentős fejlődésen ment keresztül: létszámban megerősödött, szerkezetében megújult, és folyamatosan alkalmazkodik a változó igényekhez. Munkámban a szervezési, kommunikációs és pedagógiai tapasztalataim mellett edzőként, szervezőként és szülőként szerzett gyakorlati tudásomra is támaszkodom. Kiemelten fontosnak tartom a csapatmunkát – a szakág sikere nagyban köszönhető a több területen dolgozó, elkötelezett szakbizottsági kollégáknak.
Edzőként a kezdetektől a magasabb szintekig kísérem a lovasokat, tanítványaim között többszörös országos bajnokok is vannak, akik a díjlovas versenyeken is eredményesen szerepelnek. Hiszek a tehetségek kibontakoztatásában, a következetes munkában és abban, hogy a sport örömét minden szinten meg kell őrizni.
Vezetőként a legfontosabb célom egy olyan közösség kialakítása volt, ahol a résztvevők jól érzik magukat, és amely a hagyományos vidéki versenyek hangulatát ötvözi a mai kor elvárásaival. Egy olyan rendszer, ahol a klubok nem egymás ellen, hanem egymás mellett fejlődnek, és ahol a sport a közösségépítés, az egészséges életmód és a gondolkodás fejlesztésének eszköze.
Nagy hangsúlyt fektetek a kommunikációra és a közösségi jelenlétre: szakágunk kiemelkedő aktivitást mutat a közösségi médiában, amely nemcsak a láthatóságot, hanem a nyitott, közvetlen párbeszédet is szolgálja.
Kiemelt eseményünk a Szuperdöntő, amely évről évre növekszik, és mára az ország egyik meghatározó lovas eseményévé vált: több ezer starttal, párhuzamos pályákkal, nagyszámú stábbal és széles körű szakmai együttműködéssel.
Az elmúlt években nemzetközi és hazai szinten is sikerült előrelépni: 2025-ben a Francia Lovas Szövetség meghívására delegáltunk csapatot az Open de France világeseményre, emellett elindítottuk a Nemzetek Viadala utánpótlás bajnokságot, és újraélesztettük a Tanintézetek Országos Bajnokságát.
A Magyar Diáksport Szövetséggel együttműködésben kidolgoztuk a lovaglás diákolimpiai rendszerét, amely mára országos, több szakágat összekapcsoló programmá vált. Ez jelentős lépés a sportág ismertségének és elismertségének növelésében, valamint az iskolák, pedagógusok és a lovas közeg közelebb hozásában.
Hiszem, hogy a lovassport jövője az együttműködésben és a nyitásban rejlik. Szeretném, ha a Szövetség működésében még nagyobb hangsúlyt kapna a kommunikáció, a sportág népszerűsítése, valamint a hazai és nemzetközi kapcsolatok erősítése. Fontosnak tartom a közös gondolkodást, a jó gyakorlatok megosztását és az egységes, szakágakon átívelő képzési lehetőségeket.
Célom, hogy a lovassport minden szinten – a hobbilovaglástól az élsportig – elérhető és vonzó legyen, és hogy egy olyan közösséget építsünk, amely nem megoszt, hanem bővít: lehetőséget ad, megtart és fejlődési utat kínál minden résztvevő számára.
Kollár Csaba
Tisztelt Lovas Közösség!
Jelölésemet a Magyar Lovassport Szövetség elnökségi tagságának tisztségéért azért fogadtam el, mert úgy látom a jelenlegi működés mellett a magyar lovassport nem tudja kihozni magából azt a teljesítményt, társadalmi elvárást, amire valójában képes lenne. Ez a sport jóval több, mint egy sportág, történelmünk legszebb időszakait hordozza magában - a magyar ludovikások és az örkénytábori lovasok neveit határainkon túl a mai napig is elismerően említik; szerepe kell, hogy legyen a köznevelésben, a fiatal generáció tanításában.
Jelenleg túl sok az ad hoc döntés, túl kevés a következetes rendszer. Az egyéni erőfeszítések gyakran nem állnak össze közös eredménnyé. Ezen változtatni szükséges. Nem kozmetikázásra van szükség, hanem irányváltásra. Világos szabályokra, átlátható működésre. Olyan rendszerre, amely támogatja a sportolókat, edzőket, versenyrendezőket, egyesületeket és a szakágakat. Stabil alapok kellenek.
A lovak gyerekkorom óta jelen vannak az életemben. Több éven keresztül jártam külföldi versenyekre dolgozni, érdekelt, hogy máshol hogyan működik ez a világ. Jelenleg is rendszeresen tartom a kapcsolatot több ország elismert sportági vezetőjével. Szakmai utam során nemcsak a sportág működését ismertem meg és volt lehetőségem rálátni a lovas ágazat működésére, kihívásaira és lehetőségeire, hanem azt is, hogy hol akad el a fejlődés. Egyértelművé vált, hogy a valódi előrelépést csak tudatos, következetes és mélyreható strukturális fejlesztéssel érhetjük el. A szabadidőmet, tanulmányaimat és munkámat úgy alakítottam, hogy azok szolgálják rálátásomat a lovassport szűkebb és tágabb szegmenseire egyaránt. Jelenleg egy diplomával rendelkezem, illetve kettő felsőoktatási intézményben várnak befejezésre tanulmányaim: Testnevelési Egyetem – lovaskultúra oktató, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar – jogász szakirány.
Amennyiben megválasztanak azon fogok dolgozni, hogy megszüntessük a működés bizonytalanságait és kiszámítható rendszert építsünk, megerősítsük az utánpótlás szakmai alapjait, átláthatóvá tegyük az erőforrások felhasználását, valamint visszaépítsük a bizalmat a Szövetség és a tagság között.
Célom egy olyan Szövetség felépítése, amely (a teljesség igénye nélkül):
- kiszámítható és szakmailag megalapozott döntéseket hoz,
- rendszert teremt az utánpótlástól a nemzetközi élsportig,
- képes nemzetközi szinten is folyamatos versenyképes környezetet biztosítani,
- támogatja a hazai versenyrendszert,
- szerepet vállal a tehetséggondozásban,
- lovas történelmünket szem előtt tartja.
A magyar lovassport nem tehetségben szenved hiányt, hanem jól működő rendszerben. A cél nem pusztán a működés javítása, hanem egy olyan szervezet felépítése, amely hosszú távon is stabil alapot ad a magyar lovassport fejlődésének és a nemzetközi szerepvállalásnak.
Ezen szeretnék változtatni és ezért dolgozni.
Komjáthy–Losonczy Anikó
Tisztelt Lovas Közösség!
Komjáthy–Losonczy Anikó vagyok, a magyar díjlovagló szakág elnöke.
Több mint három évtizede életem meghatározó része a lovassport, versenyzőként, szakmai vezetőként és szervezőként egyaránt. A 2024-es tisztújítást követően a díjlovagló szakág vezetőjeként azon dolgozom, hogy stabil, átlátható és fejlődőképes szakmai környezetet teremtsünk a sportág minden szereplője számára.
Ezt megelőzően a Magyar Lovasszövetség Felügyelő Bizottságának tagjaként közel három éven át mélyreható betekintést nyertem a szövetség működésébe, struktúrájába és kihívásaiba. Ez a tapasztalat megerősített abban, hogy a lovassport jövője az együttműködésben, az átlátható szabályozásban és a kiegyensúlyozott képviseletben rejlik.
Elnökségi tagjelöltként célom:
- egy mindenki számára világos és igazságos alapszabály és szervezeti működési rendszer kialakítása,
- a szakágak hangsúlyosabb és egyenrangúbb képviselete az elnökségben,
- a vármegyék aktívabb bevonása a szövetség működésébe, erős alapokra helyezve a magyar lovassport jövőjét,
- a szakemberképzés megerősítése minden szakágban, egységes és magas színvonalú képzési rendszer kialakításával,
- egy átgondolt támogatói platform felépítése, amely új szponzorok bevonását és a szövetség anyagi stabilitását szolgálja,
- valamint az amatőr és utánpótlás területek tudatos összehangolása a versenyszakágakkal, különös együttműködésben a lovas utánpótlás (LAUSZ) szakággal, hogy egy átlátható, jól működő rendszerben biztosítsuk a lovasok fejlődési útját és továbblépési lehetőségét a magasabb szintek felé.
Hiszek abban, hogy közös gondolkodással, egymás tapasztalatára építve egy erősebb, egységesebb lovas közösséget tudunk építeni.
Kérem, támogassanak bizalmukkal!
Sportbaráti üdvözlettel,
Komjáthy–Losonczy Anikó
Stróbl Dorottya
Több mint negyven éve vagyok aktív szereplője a lovassportoknak. Pályafutásomat díjugrató ifjúsági versenyzőként kezdtem, majd felnőttként közel húsz éven át versenyeztem profi díjugratóként.
2001-ben diplomát szereztem a TF négyéves szakedző képzésén, ezt követően pedig a sportirányítás területén is aktív szerepet vállaltam. Először a díjugrató szakbizottság tagjaként, később a Szövetség irodavezetőjeként nyertem mélyebb betekintést a lovassport irányításába. Főtitkárként tizenhét éven keresztül gyűjtöttem értékes szakmai tapasztalatokat.
Tudásom folyamatos bővítése érdekében elvégeztem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi okleveles sportszakember képzését, jelenleg pedig jogi okleveles állatvédelmi szakemberként folytatom tanulmányaimat.
A Nemzeti Lovarda számomra a mai napig a „második otthon”. Itt töltöttem fiatal éveimet, és itt kötöttem életre szóló barátságokat. Szinte minden díjugrató verseny rendezésében részt vettem különböző szerepekben: zászlósként, segítőként, versenyzőként, edzőként, pályaépítőként, stílusbíróként és versenyigazgatóként egyaránt.
Munkám során mindig arra törekszem, hogy tudásommal és tapasztalatommal hozzájáruljak a lovassport fejlődéséhez.
Kapcsolódó cikkek
Kommentek