Új alapokon folytatódhat a lótenyésztés Mezőhegyesen

Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságban tartott kihelyezett ülést az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága csütörtökön, ahol jelen volt Farkas Sándor, a ménesbirtok újjászervezésének koordinálásáért felelős kormánybiztos is.

Farkas Sándor elmondta, hogy Mezőhegyesen új alapokra szeretnék helyezni a lótenyésztést.

A napokban - mintegy 60 év után – visszatértek a gidránok a fajta bölcsőjébe, a Ménesbirtok 96 lovat vásárolt vissza. Farkas Sándor hozzátette, a közeljövőben szeretnék felkutatni és visszavásárolni a furioso north-star fajtát is, így mind a három hagyományos lófajta visszakerülne Mezőhegyesre. És bár törvényben rögzített feladatuk az ügetőlovak tenyésztése is, ettől szeretnének megválni, ugyanis idegennek tartják a feladatot.

Hazatértek Mezőhegyesre a gidránok: Sóhaj és Sopánkodó a Központi Udvarban. Felvezetők Ficzere Bernadett és Szabó Viola. Középen Janesz János lótenyésztési-ágazatvezető.

A nóniuszok előtt ígéretes jövő áll: Farkas Sándor elmondta, hogy a készenléti rendőrség lóállománya 3-4 éven belül mezőhegyesi nóniuszokból fog állni. Érdeklődik a fajta iránt a szlovák, a szlovén és a lengyel készenléti rendőrség is, a csehek is vásároltak már nóniuszokat, a belga készenléti rendőrség pedig már ki is választotta a megvásárolni kívánt egyedeket.

Pap István Tibor, a zrt. vezérigazgatója elmondta, a lóállomány jelenleg 370 egyedből áll.

Ígéretes jövő vár a nóniuszra

Farkas Sándor beszámolt arról is, hogy szeptembertől átvették a Földművelésügyi Minisztériumtól a Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumot, tangazdaságként a szakember-utánpótlásban is részt vesznek. A következő hetekben megállapodást kötnek az agrártudományi, az állatorvosi és a testnevelési egyetemekkel, hogy a ménesbirtok gyakorlati oktatási helyszín lehessen, és az agrárkutatásban is részt vehessen.

Elkezdődött a központi ménesudvar rekonstrukciója és tervezik a két major istállójának a felújítását.

Szabó Péter gazdasági igazgató elmondta, a zrt. mintegy 15 milliárd forintnyi vagyont működtet. Amennyiben a nagyberuházásokra és az iskola működtetésére, a lóállomány fenntartására és a génmegőrzésre a központi költségvetés biztosítja a forrásokat a jövőben, akkor a gazdaság többi részét saját erőből fenn tudják tartani és az éves fejlesztéseket is tudják finanszírozni.

Érdekelnek a hazai lovasélet legfrissebb hírei? Iratkozz fel hírlevelünkre:

Forrás: MTI

Fotók: Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság