Egyetlen mén minden mai mén ősatyja

Szinte minden ma élő mén egy háromezer éve, a vaskorban élt méntől származik, derítette ki egy nemzetközi tudóscsoport.

A kutatók európai és ázsiai ásatásokon előkerült lócsontokból és fogakból vett mintákon végeztek génelemzéseket. Eredményeik szerint az eurázsiai sztyeppéken élő nomádok, majd később a rómaiak által végzett célzott tenyésztés hozzájárult a további leszármazási ágak eltűnéséhez. 

A folyamatban jelentős szerepet játszott, hogy a rómaiak kezdtek el először a lótenyésztésben a kancák helyett a ménekre koncentrálni. Felismerték ugyanis, hogy a kívánatos, továbbörökíteni kívánt tulajdonságokkal bíró mének révén könnyebben érik el céljaikat, mint a kancák kiválasztásával, hiszen a mének gyorsan sok utódot képesek nemzeni. Ha pedig több csikó születik ugyanattól a méntől, nagyobb az esély, hogy az utódokban is megjelenik az apai oldalon kívánatosnak ítélt tulajdonság.

Így az idők folyamán a mének leszármazási vonala kerekedett felül és az Y-kromoszóma elvesztette változatosságát. Ez a kizárólag az Y-kromoszómánál jelentkező genetikai elszegényedés azonban nem járt hátrányos következményekkel a populációra nézve. 

A ménekkel ellentétben kancák leszármazási ágából számtalan létezik a világon.

A berlini Leibniz Állatkert- és Vadállatkutató Intézet (IZW), valamint a Potsdami Egyetem kutatói által vezetett kutatás eredményeiről a Science Advances című szaklap számolt be.

Forrás: MTI