Lótartók figyelem: ismét támad a nyugat-nílusi láz!

A szúnyogok terjesztette nyugat-nílusi láz ebben az évben sem kíméli a magyar lovakat, már idén is több esetet regisztráltak a szakemberek. A megbetegedő lovak azonnali kezelést igényelnek, ezért rendkívül fontos, hogy időben felismerd a gyanús tüneteket. A betegség védőoltással megelőzhető.

A Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesülete (MLGYÁE) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) közös munkacsoportja idén (2018.) is arra hívta fel az állatorvosok és a lótartók figyelmét, hogy jellemzően az augusztus és november közötti időszakban jelentkeznek a lovaknál a nyugat-nílusi vírus okozta idegrendszeri megbetegedések.

A nyugat-nílusi láz bejelentési kötelezettség alá tartozik. Ezért ebben az időszakban az idegrendszeri tüneteket mutató lovak mindegyike a betegség gyanúja alá tartozik, így a hatósági állatorvos értesítése mellett azonnali és térítésmentes szerológiai vizsgálatát a hatóságok elvégzik. A hatóságok csak adatfelvételt végeznek, mivel a betegség lóról lóra és lóról emberre nem terjed, a jogszabályok semmilyen forgalmi korlátozást nem írnak elő.

A bejelentés azért is fontos, mert a NÉBIH tartja a kapcsolatot a humán egészségügyben dolgozó szakemberekkel is. Így azokon a területeken, ahol a lovak megbetegedését észlelik, a háziorvosok is jobban odafigyelnek a hozzájuk influenzaszerű tünetekkel érkező betegekre.

A nyugat-nílusi vírussal kapcsolatos kutatásokat végez az Állatorvostudományi Egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszéke, ezért kérik az állatorvosok együttműködését, hogy a gyanús esetekben a vér- mellett vizeletmintát is juttassanak el a tanszékre. Tovább információ vagy bármilyen kérdés esetében: kutasi.orsolya@univet.hu

Augusztus és november között támad a betegség

A nyugat-nílusi vírus (WNV) emberekben, madarakban, lovakban idéz elő idegrendszeri megbetegedéseket. Terjedéséért legfőképpen az ízeltlábúak, elsősorban szúnyogok a felelősek, amelyek nyár elején még főleg a madarakon szívnak vért, majd ahogy nyár végén a lakott területen élő madarak kihúzódnak a külterületekre és lassan útnak indulnak a költöző madarak is, a szúnyogok jóval gyakrabban kénytelenek emlősökön (lovakon, embereken) vért szívni. Emiatt a lovakban és emberekben kialakuló megbetegedések előfordulásában is szezonalitás figyelhető meg: a legtöbb megbetegedés hazánkban augusztus-november között jelentkezik.

Fontos, hogy a fertőzött lovak és emberek egymásra nem jelentenek veszélyt.

Az emberek és állatok fertőződése nem minden esetben nyilvánul meg észlelhető klinikai tünetekben. A szeropozitív (fertőzött) lovak kb. 10%-ában jelentkeznek idegrendszeri tünetek. A betegség kimenetele nagymértékben függ az azonnali és megfelelő ellátástól, ezért a betegségre gyanús állatok kezelését késlekedés nélkül meg kell kezdeni.

Lovak esetében a fertőződést követően 3-15 nappal hirtelen jelennek meg a klinikai tünetek, amelyek számos kombinációban, eltérő mértékben és időtartamban tapasztalhatók. A fertőződést követően átmeneti, általában nem túl magas láz jelentkezhet, a betegség kezdetén gyakran jelentkezik kólikás nyugtalanság, étvágytalanság esetleg sántaság is. A legáltalánosabb tünetek a bőr túlérzékenysége, az ataxia (koordinálatlan mozgás), a váll és a medence izmainak környékén izomremegés, végtaggyengeség, esetleg elfekvés. Gyakoriak a viselkedésbeli zavarok, a fej-nyak izmainak remegése, az aluszékonyság, az agresszió és esetleg egyes agyidegek érintettsége következtében kialakulhat bizonyos arcizmok bénulása, a nyelv lógása vagy akár nyelési zavar is.

A tünetek súlyossága az egészen enyhe, szinte alig észrevehető gyengeségtől akár a teljes tudatvesztésig, elfekvésig változhat. A betegséget átvészelt lovak esetében visszamaradhatnak tünetek, amelyek idővel enyhülhetnek. A teljes gyógyulás akár 6 hónapig is eltarthat.

A Nyugat-nílusi vírus által okozott megbetegedés kezelése tüneti jellegű, ugyanis specifikus WNV terápiára nincs lehetőség.

A földrajzi elhelyezkedéstől és szezonalitástól függően a diagnosztika során a Nyugat-nílusi vírus okozta megbetegedést fontos elkülöníteni számos más, idegrendszeri tüneteket okozó kórokozótól, mint pl. az Equine Herpes Virustól (EHV1), veszettségtől (Lyssa vírus), tetanusztól (Clostridium tetani) vagy akár a Bornai betegségtől. A differenciál diagnosztika során felmerülhetnek egyéb, nem fertőző betegségek is, mint a takarmány toxikózis, szelén- és E-vitamin-hiány, Wobbler-szindróma, izomelfajulás vagy trauma következtében kialakuló idegrendszeri tünetek.

Kifizetődő a megelőzés

Lótartóként a betegség megelőzése érdekében két dolgot tehetsz:

Oltasd be lovadat nyugat-nílusi láz ellen

Magyarországon vakcinázni minden évben tavasszal, a szúnyogok tömeges megjelenése előtt érdemes. A hazánkban jelenleg kapható oltóanyaggal az alapimmunizálás két oltásból áll 3-5 hetes időközzel. A továbbiakban minden évben késő tavasszal kell az ismétlő oltást adni.

A járvány előfordulásának időszakában (augusztus-november) vakcinázott lovak már csak részleges védelemben részesülnek, mivel az alapimmunizálás kezdetétől számított 5-6 hét szükséges ahhoz, hogy a megfelelő védelem kialakuljon. Így ha egy ló szeptember elején kapja meg a vakcinát, október közepére lesz teljesen védett, így a veszélyes időszak egy részében még mindig ki lesz téve a megbetegedésnek. Ilyen esetben az ismétlő oltást 6 hónap múlva, tavasszal kapja meg a ló, hogy a legveszélyesebb időszakban már védettséget élvezzen.

A szeropozitív, tehát a fertőzésen vagy a betegségen átesett lovak hosszan tartó védettséggel bírnak, vakcinázásuk a legtöbb esetben nem szükséges. A szeropozitivitást az Állatorvostudományi Egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékén IgG ELISA teszttel vizsgálják.

Tartsd távol a szúnyogokat

A szúnyogoknak való kitettség csökkentésének egyik módja az esti óráktól kezdődő istállózás, illetve az állatokon és a környezetükben különféle inszekticid szerek használata.

A védekezés hatékonyságát növelheti a szúnyogok tenyészőhelyének (sekély állóvizek) csökkentése az állatok közelében.

Épp 10 éve van jelen hazánkban

A Nyugat-nílusi vírus (WNV) a Flavivírusok nemzettségébe, Flaviridae családba tartozó zoonotikus RNS vírus, amely idegrendszeri megbetegedéseket okoz madarakban, emberekben és lovakban. 2008-ban került diagnosztizálásra az első magyarországi megbetegedés lóban, majd ezt követően évről évre jelentkeztek megbetegedések. Az eddigi legnagyobb WNV okozta kitörés 2016-ban jelentkezett Magyarországon, amikor összesen 52 esetet jelentettek a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) felé.

A nyugat-nílusi vírus emberre is veszélyes

Emberekben a WNV legtöbbször csak náthára emlékeztető, influenzaszerű tünetekben nyilvánul meg és az esetek mindössze 1%-ában okoz idegrendszeri megbetegedést.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ augusztus 10-e és 16-a közötti időszakra vonatkozó adatai szerint az Európai Unióban 41 ember fertőződött meg nyugat-nílusi lázzal, Magyarországról 16, Görögországból 15, Romániából 8, Horvátországból két megbetegedést jelentettek. Horvátországban olyan helyen is megjelent a fertőzés, ahol korábban még nem fordult elő. A nem EU-s Szerbiában 24 megbetegedést regisztráltak. Görögországban egy, Szerbiában pedig két fertőzött halálát okozta a betegség.

Magyarországon Bács-Kiskun megyében regisztrálták a legtöbb fertőzést az elmúlt időszakban, ötöt, Pest megyében hármat, Budapesten kettőt. 2018-ban Magyarországról már 39 fertőzést jelentettek.

Forrás:

• Lovakban kialakuló Nyugat-nílusi vírus okozta agy-és gerincvelő gyulladásra figyelmeztető jelentés Magyarországra és a környező országokra – MLGYÁE-NÉBIH
• Nyugat-nílusi vírus okozta agy- és gerincvelőgyulladás kezelése lovakban istállói körülmények között: esettanulmány - dr. Szoboszlai Henriett, dr. Fehér Orsolya Eszter, dr. Korbacska-Kutasi Orsolya
• European Centre for Disease Prevention and Control

Infógrafika: European Centre for Disease Prevention and Control