Állami ménest kaphat a hidegvérű

A magyar hidegvérű ménes megalapításáról, a szarvastartásról és az idei Kaposvári Állattenyésztési Napokról folytatott megbeszélést az agrárminiszter a Somogy megyei Bőszénfán csütörtökön.

Nagy István a Kaposvári Egyetem Szarvasfarmján a Kovács Melinda akadémikussal, az egyetem rektorával, Mátrai Mártával, az Országgyűlés háznagyával és Szita Károllyal, Kaposvár polgármesterével tartott tanácskozást követő sajtótájékoztatón azt mondta: arra kérte a farm magyar hidegvérű lótenyészetének vezetőjét, készítsen előterjesztést az itteni ménes értékeiről. "Legyen egy leltár, amelynek alapján felvázolhatjuk a fajta jövőképét, 21. századi hasznosításának lehetőségeit." - hangsúlyozta. Hozzátette, ha megvan a jövőkép, az állam ménest alapíthat, részt vállal a fenntartásában, hozzájárulva a fajta megőrzéséhez.

Nagy István kincsnek nevezte a Szarvasfarmot, amelynek területén Magyarország legnagyobb intenzív körülmények között tartott, 1500 egyedből álló szarvasállománya, 127 magyar hidegvérű ló, és 138 magyar parlagi szamár is él.

Kovács Melinda arról szólt, hogy a hidegvérű lovak mellett a megbeszélésnek a magyar parlagi szamár genetikai állományának megőrzési lehetőségei, az ehhez szükséges infrastrukturális feltételek biztosítása is a témája volt. Szita Károly arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szarvasfarm nemcsak az őshonos állatok megőrzése, hanem a turizmus miatt is értékes hely.

A Bőszénfai Szarvasfarmon minden érdeklődő megismerkedhet a magyar hidegvérűvel és a magyar parlagi szamárral. A hidegvérűek fogatos és hátas csillagtúrákra viszik az érdeklődőket a környező látványosságokhoz, és az erdőgazdaságban is dolgoznak, a kisgyermekek pedig csoportos programok keretei között ismerkedhetnek meg a szamarakkal.

A 38/2010. (IV. 15.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a védett őshonos és a veszélyeztetett mezőgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történő megőrzésére nyújtandó támogatások részletes feltételeiről sorolja fel védett őshonos mezőgazdasági állatfajtáinkat. A lovak és lófélék közül a gidrán, a hucul, a kisbéri félvér, a lipicai , a furioso-north star, a nóniusz, a magyar hidegvérű, a shagya arab és a magyar parlagi szamár tartozik ebbe a körbe.

A jelenlegi hidegvérű lóállomány elődei 2011-ben kerültek Bőszénfára a Kaposvári Egyetem Tan- és Kísérleti üzeméből, ekkor indult a fajta, a magyar röghöz alkalmazkodott, közepes testnagyságú, hosszú hasznos élettartamú, szapora, és nyugodt vérmérsékletű magyar hidegvérű ló tenyésztésének és hasznosításának újragondolása.

Forrás: MTI, Vadgazdálkodási Tájközpont Bőszénfa - Szarvasfarm
Fotó: Pelsőczy Csaba