Lovasok rémálma: az egyenítőszalag sérülése
Egyre több lovas ismerkedik meg behatóbban a csüdfüggesztő készülék, illetve egyik legfontosabb része, a suspensory ligament vagyis egyenítőszalag titkaival, mégpedig azért, mert sérülései bizony feladják a leckét a lovasoknak és az állatorvosoknak is. A megfelelő ismeretekkel felvértezve azonban sokat tehetsz azért, hogy lovadat megkíméld ettől a kellemetlen bántalomtól.
Mi az az interosseus?
A musculus interosseous medius, vagy suspensory ligament a függesztő apparátus részeként funkcionál, aminek legfőbb funkciója, hogy megakadályozza a csüdízület túlnyúlását a mozgás súlyviselő fázisában, illetve álló helyzetben. Közvetlenül a lábtő, illetve a hátulsó végtagon a csánkízület alatt ered, ráfekszik a lábközépcsontok hátulsó felületére, majd két ínszárra válva az egyenítőcsontok külső, végtagtengelytől távolabbi felszínén tapad meg – így azokat felfüggeszti. Innen még egy-egy gyengébb szakasz a végtag elülső oldalára tér és a pártacsont magasságában beleolvad az ujjnyújtó izom inába.
Egyetlen lóláb sincs biztonságban
Az egyenítőszalag sérülései jelentkezhetnek az első és a hátsó lábakon is, de elhelyezkedéstől függetlenül nagyon lassan gyógyulnak és hajlamosak a kiújulásra. A gyógyulás időtartama és sikeressége függ attól, hogy a szalag mely része és milyen mértékben érintett. Elhelyezkedése miatt az egyenítőszalag eredéséhez és tapadásához közeli sérülések összefüggésben lehetnek, illetve okozhatják a csont sérülését is.
A komolyabb sérülések sajnos a ló sportkarrierjének végét jelentik. A korai felismerés, a szakszerű diagnózis és az ez alapján végzett kezelés azonban jelentősen javítja a gyógyulás esélyeit.
Kockázati tényezők
Az egyenítőszalag sérülése bármely lónál előfordulhat, de bizonyos rizikófaktorok növelik ennek kockázatát:
- Hátulsó végtag problémák, amelyek miatt a ló túlságosan az elülső lábait terheli
- Lábállásbeli problémák: puha csüd, túlságosan egyenes, kinyújtott állapotú csánk
- A láb nincs egyensúlyban a nem megfelelő pakolás, körmölés miatt, túl magas a sarokfal
- Egyenetlen vagy rossz minőségű munkatalaj
- Genetikai hajlam – ilyen esetekben az egyenítőszalag sérülése már fiatal korban viszonylag csekély munkaterhelés mellett is jelentkezik, akár több lábon is
Természetesen a ló munkaterhelése fontos befolyásoló tényező. A szalag felső harmadának sérülései gyakoriak a sport- és hobbilovak körében, míg a középső harmad sérülése inkább a versenylovakra jellemző. A fiatal, látványosan mozgó, de a megfelelő izomerővel és mozgáskoordinációval még nem rendelkező lovak esetében is gyakrabban sérül a szalag felső harmada az elülső lábakon, mint idősebb, erősebb, jobban egyensúlyban lévő társaik körében. Az egyenítőszalag sérülése emellett a felsőbb osztályos díjlovak körében is viszonylag gyakori.
A figyelmeztető tünetek
A tünetek függenek attól, hogy a szalag mely része sérült:
- Egy friss sérülés melegedhet, bedagadhat, és természetesen fájdalmas. De mivel az egyenítőszalagot helyenként elfedik más anatómiai képletek, ezek a tünetek bizonyos esetekben nehezen felismerhetőek.
- Mivel egy négy lábra felállított egészséges ló esetében az egyenítőszalag szélei, illetve az ínszárak szélei párhuzamosak, ezért az egyenetlen lefutású szalag gyanakvásra ad okot.
- Csökkenhet a ló munkakedve, a lépések hossza, a hátsó lábak érintettsége esetén azok lendülete.
- Bizonyos sérüléstípusok esetében jelentkezhet sántaság, ami korai stádiumban pihentetésre gyorsan javulhat, de terhelésre újra visszatér.
Diagnózis és kezelés
Mint minden lágyszöveti sérülés esetében, a probléma korai felismerése és megfelelő kezelése kulcsfontosságú, mert idővel más bántalmak is kialakulhatnak – például a hátsó láb érintettsége esetén a medence és keresztcsont környékének fájdalma.
Mivel gyakori, hogy a ló nem mutat egyértelmű tüneteket, az állatorvos a sántaságvizsgálat során vezetéses érzéstelenítéssel meghatározza a fájdalom helyét, majd ezt követi az ultrahang, illetve röntgen vizsgálat. Az MRI is jó szolgálatot tehet.
Az egyenítőszalag különböző sérülései esetében más-más kezelési mód javasolt. Viszont minden esetben igaz, hogy ezek nagyon lassan gyógyulnak és hajlamosak a kiújulásra, illetve hogy a gyógyulás rendkívül fontos része a megfelelő szaruszabályozás és patkolás.
Bizonyos sérüléstípusok jól reagálnak a pihentetésre – ez több hónapnyi boksznyugalmat és kontrollált mozgatást jelent. A krónikus sérülések esetében azonban a pihentetés magában nem hoz jelentős eredményt. Rendkívül hasznos lehet a shockwave, vagyis lökéshullám terápia, de az őssejtkezelés és a PRP (vérlemezkével dúsított plazma) is segíthet a gyógyulásban. A hátulsó lábakon kialakuló, degeneratív hátterű sérülések esetében gyakran csak sebészeti beavatkozással érhető megfelelő eredmény.
Fontos kockázati tényező, hogy a gyógyulás során olyan kötőszövetes réteg jöhet létre a szalag körül, ami maga is hajlamosíthat a sérülés kiújulására.
Koncentrálj a megelőzésre
Mint minden mozgatószervi bántalom esetében, az egyenítőszalag sérüléseinek esetében is a legkifizetődőbb a megelőzésre koncentrálni:
- Ne terheld és ne követeld túl a lovat, mindig az erőnlétéhez, képességeihez és adottságaihoz igazítsd a munkát, amit követelsz tőle.
- Dolgozz lovaddal többféle talajon.
- Végezz lovaddal változatos munkát és ügyelj a helyesen felépített edzésmunkára.
- Az összeszedett és a nyújtott jármódok a leginkább megterhelőek - ne követeld ezeket feleslegesen
- Gondoskodj a rendszeres, minőségi szaruszabályozásról és patkolásról
- Lóvásárláskor ügyelj a lábállásra: ha a csánk szöge 165°-nál nagyobb, vagy a ló puhacsüdű, nagyobb kockázatnak van kitéve.
Ha a fenti tanácsokat megfogadod, az egyenítőszalag mellett számos más mozgatószervrendszeri képlet sérülését is megelőzheted. Fontos, hogy a sántaságot a lehető leghamarabb felismerd és kivizsgáltasd állatorvosoddal, aki a diagnózis felállítása után dönthet a megfelelő kezelésről.
Forrás: Magyar Patkolókovácsok Egyesülete
Fotó: Pixabay
Kapcsolódó cikk
Kommentek