Ismét régi pompájában tündököl a Lovarda a budai Várban
Műszakilag elkészült az újjáépített Lovarda a budai Várban. A régi pompájában helyreállított, multifunkcionális rendezvénytérnek szánt épületet környezetének rendezése után 2021-ben adják át a nagyközönségnek.
A Hauszmann Alajos által tervezett és 1902-ben felavatott épület a második világháborúban megsérült, és bár helyreállítható lett volna, 1950-ben mégis lebontották. 70 év után született újjá a Nemzeti Hauszmann Program keretében. Magyarországon hasonló rekonstrukcióra eddig nem volt példa. Ez az első olyan eset, hogy egy fényképekkel részletesen dokumentált, háborúban vagy katasztrófában elpusztult épületet hitelesen újjáépítettek.
A Lovarda nem lesz működő lovarda, hanem multifunkciós rendezvénytér – ennek ellenére akár lovasbemutatókat is meg lehet majd itt rendezni, csak a kiemelhető fapadlót kell a teremből eltávolítani.
Az újraépített Lovarda épülete vasbeton szerkezeti vázat kapott, erre került a vastag téglafal-köpeny. A homlokzati felületek az eredetivel megegyezően római cementes vakolatborítást kaptak, a kőelemek jórészt süttői mészkőből, a Lovarda kapuja fölötti lófejes trófeum spiáterből (cink-alumínium ötvözet) készültek, a réz elemek patinázottak, a Lovarda teteje kétféle színű angol palával fedett.
A Lovardát belülről is gondosan rekonstruálták. A régi, fennmaradt tervezési dokumentumok felhasználásának köszönhetően az épület belsejében az eredeti anyagok, színek, motívumok és felületkezelési eljárások köszönnek vissza. A Lovarda központi helyisége a napfényes, tágas lovaglóterem, amelynek nagyvonalú, nyitott fedélszékes famennyezete eredetileg a Neuschloss Károly és Fia cég gyárában készült. A zöld-fehér színű, katedrálüveg ablakok eredetileg Róth Miksa műhelyéből származtak. A falak alsó része visszakapta lambrin faburkolatát kapott, azonban a funkcióváltás miatt homok helyett fapadló került a helyiségbe. A terem két rövid falán gazdagon díszített erkélyek nyílnak, az egyiket a zenekar használta, a másik mögött a királyi páholy helyezkedett el. Az északi kiszolgáló szárny földszintjén régen egy 12 állásos istálló volt. Most itt konyhai kiszolgálófunkciót helyeztek el.
A Lovardában voltak olyan terek, amelyekről nem maradt fenn fénykép, vagy nem minden részletük volt pontosan megismerhető. A déli oldalon a márványoszlopos előteret, a lépcsőházat, a királyi páholyt és a pihenőszobát olyan módon alkották újra, hogy Baliga Kornél építész a korabeli díszítőmotívumok és formák alapos ismeretével kipótolta a dokumentáció kisebb hiányait. Minden iparművészeti elemet (szobrokat, domborműveket, lámpákat, korlátokat) előzetesen zsűrizték, és csak azután kezdődhetett el a gyártásuk, hogy a művészettörténészek megfelelőnek találták a minőséget.
A Csikós már 2019 nyarán visszakerült eredeti helyére a Lovarda bejáratához, de addig érdekes vándorutat járt be. A háborúban mind a Lovarda, mind a szobor súlyosan megsérült. Az épületet 1950-ben elbontották, mert kellett a hely felvonulási területnek az építkezésekhez, és nem is tartották értéknek. A szobor ellenben ott maradt roncsolt állapotban 1966-ig. A restaurálását sokan lehetetlennek tartották, de végül négy művész, Búza Barna, Kótai József, Pölöskei József és Tóthfalusi László kétéves megfeszített munkával megmentette a beolvasztástól. A restaurált szobor 1970-re készült el, de csak 1982-ben állították fel újra a felső teraszon, a Hunyadi udvaron, amitől ettől kezdve az emberek elkezdtek Csikós udvarnak hívni. A Lovarda rekonstrukciója lehetővé tette, hogy a szobor visszaköltözzön az eredeti helyére, az alsó teraszra, az épület bejárata mellé. A szobrot 2017-ben elvitték egy újabb restaurálásra, és 2019 nyara óta újra ott áll a Lovarda előtt. Ezzel az udvarok régebbi elnevezése is visszaáll, megint az alsó lesz a Csikós, a felső a Hunyadi.
A megújult Lovarda, mint 1500 négyzetméteres rendezvénytér előreláthatólag 2021-től várja a látogatókat, addig még hátra van környezetének rendezése és akadálymentesítése.
Forrás: Index, MTI
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd, Nemzeti Hauszmann Program
Kapcsolódó cikk
Kommentek