Június 23-a az Olimpiai világnap
Az Olimpiai világnap a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) által szervezett sportágakat és az azokon való tömeges részvételt népszerűsíti. Annak állít emléket, hogy 1894. június 23-án megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Pierre de Coubertin báró erőfeszítéseinek köszönhetően. Lássunk néhány lovassportokhoz fűződő érdekességet a modern kori olimpiák történetéből!
- 1912-ben, Stockholmban vált a lovaglás az olimpia részévé a ma is ismert szakágakkal és modern öttusa is ekkor jelent meg először.
- Az 1924-ben megrendezett olimpia volt az első, amelyen a lovas versenyszámokat már a FEI ellenőrizte, a szervezetet mindössze három évvel korábban alapították.
- Platthy József az 1936-os olimpián Sellő nevű lovával a Kisbér LE színeiben bronzérmet szerzett.
- 1952-ig kizárólag katonatisztek vehettek részt az olimpiák lovas versenyszámain. Az 1952-es helsinki olimpia volt az első, ahol már hölgy lovasok is versenyezhettek.
- 1980-ban Moszkvában a magyar díjugratók csapatban a negyedik helyet szerezték meg. Cseresnyés László Fapipán, Grózner István Bíboroson, Horváth Zoltán L’Amouron indult.
- 1992-ben a barcelonai olimpián Göttler Vilmos az 58. helyen zárt Kemál 36 nyergében. Dallos Gyula bár minősült az olimpiára díjlovaglásban, végül nem tudott versenyezni sem itt, sem négy évvel később Atlantában.
- Magyar díjugrató utoljára a 2000-es Sydney olimpiára jutott ki. Túri József azonban lova, Superville sérülése miatt nem indulhatott.
A modern kori olimpiákon résztvevő magyar lovasok:
1912 óta természetesen rendkívül sokat változtak az egyes szakágak programjai. A lenti videóban az 1912-es díjlovas programot Ingrid Klimke mutatja be Abraxxas nyergében. Érdekesség, hogy akkoriban a díjlovas feladat befejezése után a lovasoknak egy öt akadályból álló díjugrató pályát is teljesíteniük kellett.
Adatok forrása: Magyar Olimpiai Bizottság
Borítókép: FEI/EFE/Kai Försterling
Kapcsolódó cikk
Kommentek