Akhal-teke

Az Akhal-Teke fajta a világ egyik legősibb kultúrlófajta, a türkmén ló mai leszármazottja.

Nevét tenyésztőikről, a türkmén Teke törzsről és tenyészhelyéről az Ahal-oázisról kapta. A fajta a táplálék- és vízhiányos félsivatagi környezetben alakult ki, a zord körülmények miatt vérvonalát a legellenállóbb egyedek örökítették, a türkök nemzeti kincsként tekintenek rá.

Az Akhal-Teke igazi teljesítményló – rendkívüli kitartás, állóképesség, intelligencia és kűzdőszellem jellemzi. Teljesítőképességére jellemző, hogy 1935-ben egy csoport türk Asgabattól Moszkváig 4800 kilométert lovagolt velük 48 nap alatt, ebből három napot víz nélkül mentek, mert nem volt forrás a környéken.

A 20. században a lovassport több ágában is jeleskedtek a fajta egyedei. A volt Szovjetunióban nagy elismertség övezte, számos újabb fajta kialakításában, nemesítésében használták. Az angol telivér fajta kialakulásában meghatározó szerepe volt, de a német trakehneni tenyésztésben is használtak a 19 század végén, 20. század elején több turkomán fedezőmént.

Az Akhal-Teke lehet magyar népmesék aranyszőrű paripája, ugyanis egyik jellegzetessége az aranyló szőr. A szálak közepe majdnem átlátszó, szinte optikai szálként viselkedik, így a lovat fémes ragyogású szőr fedi.

Hazánkban a modernkori Akhal-Teke tenyésztés 1976-ban kezdődött – ekkor érkezett a volt Szovjetunióból 3 fedezőmén, Birgut, Meleszakar és Musztafa. A 90-es évek elején magán importból kerültek be tisztavérű mének, majd 1994-től kancák is.

A fajta eredő törzskönyvét a VNIIK (Összoroszországi Lótenyésztési Intézet) vezeti. A törzskönyv zárt, tehát csak az a ló számít tisztavérű Akhal-Tekének, amelynek minden őse megtalálható a törzskönyvben. Az VNIIK képviselői regisztrálják a világszerte született egyedeket, engedélyezik a tenyészméneket, végzik a tenyészállatok minősítését.

Az Akhal-teke Lótenyésztők Magyarországi Egyesülete 2003-ban alakult, 2008 óta államilag elismert tenyésztőszervezet, fajtafenntartó. Az egyesület alapító tagja a 2010-ben Türkmenisztánban megalapított nemzetközi tenyésztőszervezetnek.

Tisztavérű tenyésztésükkel a Miskolc melletti Mahócán, a Bükki Nemzeti Park határán, Kecelen és Ópusztaszeren foglalkoznak.

Az akhal-teke lovak populációja igen kicsi, mintegy 1500 törzskönyvezett példányt tartanak nyilván Közép-Ázsiában, Magyarországon mintegy 100 ló lehet.

2020-ban a fajta elnyerte a veszélyeztetett státuszt az Agrárminisztériumtól.

Forrás: MLOSZ, Akhal Teke Lótenyésztők Magyarországi Egyesülete
Kép forrása: Akhal-Teke European Championship 2024