Dr. Pataki Balázs kapta az MLOSZ díját
Dr. Pataki Balázs kapta idén az MLOSZ Kozma Ferenc Díját. A kitüntetést a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége elnöke, Pap István adta át a május 2-4. között megrendezett XXXI. Állattenyésztési és Mezőgazda Napokon, Hódmezővásárhelyen.
A Kozma Ferenc Díjat a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége annak adományozza, aki a lótenyésztés területén huzamosabb időn át jelentős fejlődést eredményező, kiemelkedő gyakorlati, elméleti, tudományos szakmai tevékenységet végzett, és aki életművével hozzájárult a magyar lótenyésztés minőségének, nemzetközi elismertetésének, piacképességének javításához, valamely magyar lófajta eredményes megőrzéséhez. Az elismerésben részesített fából készült díszdobozban elhelyezett emlékplakettet, továbbá az adományozást igazoló oklevelet kap. Az emlékplakett bronzból készül, egyik oldalán a mezőhegyesi lovarda falán található relief másolata, másik oldalán az elismerésben részesített neve és az adományozás évszáma látható vésett felirattal.
Dr. Pataki Balázs címzetes egyetemi docens Szombathelyen született 1952. májusában.
Szakmai ismereteinek alapjait a gyöngyösi mezőgazdasági technikumban kiváló tanárok keze alatt szerezte meg. Későbbi életére nézve meghatározó volt a gyöngyösi méntelepen gyakornokként eltöltött időszak. Ekkor kötelezte el magát a lovak, a lótenyésztés mellett.
1976-ban Gödöllőn állattenyésztő agrármérnök diplomát, majd ugyanott 1983-ban doktori fokozatot szerzett. Disszertációjában a ménállomány szerkezeti összetételének hatását vizsgálta a lótenyésztésre.
1982-ig Debrecenben és Nyíregyházán dolgozott lótenyésztési felügyelőként, majd kirendeltség-vezetőként, az Országos Lótenyésztési Felügyelőség átszervezéséig.
1989-ig vezetője volt a herceghalmi Állattenyésztési Kutatóintézet Lótenyésztési Osztályának, majd még további tíz évig a kutatóintézet munkatársa maradt másodállásban. A kutatóintézetben főként a hagyományos lófajták megőrzésének kérdéseivel foglalkozott, az itt végzett kutatások nyújtottak alapot a későbbi fajtatenyésztő egyesületek megalakulásához.
25 évig az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet, valamint jogutódai (OMMI, MgSzH, Nébih) Lótenyésztési Osztályán dolgozott osztályvezető helyettesként, ahol többek között az állami fedezőmének apaállat-gazdálkodási feladatait látta el, majd a Lóútlevél Iroda vezetésével bízták meg.
Alapítója és 11 évig ügyvezető elnöke volt a Kisbéri Félvér Lótenyésztő Országos Egyesületnek. 2000-2024. között a kisbéri félvér Tenyésztői Bizottság elnöki tisztét látta el. A tenyésztők kérésére továbbra is aktív tevékenységet folytat az Egyesületben. 2013. áprilisától 2018. májusáig a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesületének ügyvezető elnöke, majd 2022-ig a Tenyésztői Bizottság tagja. Több másik tenyésztőszervezetnél is rendszeresen részt vesz a tenyészbírálatokon, kiállítások szervezésében és lebonyolításában.
1984-2016-ig nemzetközi fogat versenybíró. A Debreceni Egyetem címzetes docense. Több lótenyésztési szakkönyv szerzője, társszerzője. 2000-ben megkapta a Magyar Lovas Szövetség Széchenyi Emlékérem kitüntetését. 2014. augusztus 20-án Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült a lótenyésztés rendszerváltást követő, társadalmi alapokon történő újjászervezésében, valamint a lovassport terén végzett kiemelkedő tevékenységéért. 2017. március 15. alkalmából tenyésztőszervezeti munkája, valamint a lovas hagyományőrzés és kultúra ápolása terén elért eredményeiért Konkoly-Thege díjjal tüntették ki.
Jelenleg nyugdíjasként a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szaktanácsadója, emellett aktívan tevékenykedik a lótenyésztés területén, több tenyésztőszervezetnél segíti a hazai lótenyésztés-szervezést, és a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége delegáltjaként tagja az Őshonos Haszonállat Génmegőrzési Tanácsnak.
Írta: Bélley Márta, MLOSZ
Fotó: MLOSZ
Kapcsolódó cikkek
Kommentek