A lótenyésztés és lovas élet kiemelkedő szakembereit díjazta az MLOSZ
A Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége idén rendhagyó módon a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok helyett a Szövetség küldöttgyűlésén adta át a rangos Kozma Ferenc Díjat, illetve a Magyar Lóért Díjakat.
A Kozma Ferenc Díj kitüntetettje Rombauer Tamás
Rombauer Tamás több évtizedes tevékenysége a ló-, kiemelten az arabló-tenyésztésben és annak szervezésében meghatározó jelentőségű. Munkássága elsősorban a Bábolnai Arab Méneshez és a Magyarországi Arablótenyésztők Egyesületéhez köthető. Markáns szerepe volt a híres bábolnai arab, a Shagya-arab megőrzésében és fejlesztésében. Nemzetközi szinten is elismert szakember, aki tenyésztőszervezeti vezetőként, tenyésztésvezetőként és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok tanácsadójaként nyugdíjas éveiben is aktív szerepet vállal a hazai arabló-tenyésztésben.
1955-ben született Budapesten. Szakítva a családi hagyományokkal, a mezőgazdasági pályát választotta. A Tattersallban ismerkedett meg a lovaglással, majd a galopp pályán, Aperianov Zakariás istállójában volt munkalovas. 1979-ben a kaposvári Főiskolán diplomát, a Testnevelési Főiskolán lovasedzői végzettséget szerzett, majd a Magyar Lóverseny Vállalathoz került, ahol istállócsoport-vezetőként dolgozott.
1984-ben lépte át először Bábolna kapuját, rövid ideig ménesvezető-helyettesi beosztásban dolgozott az arab ménesben. Később lótenyésztési felügyelő lett Nagycenken, majd Komáromban helyezkedett el.
Dr. Papócsi László vezetése idején 1990-ben kapott lehetőséget, hogy vezesse a Bábolnai Arab Ménest, azzal a megbízással, hogy kezdjék meg a bábolnai arab helyreállítását. Büszke rá, hogy vezetése alatt a ménes a kinyitotta kapuit és kölcsönös előnyökkel járó együttműködést alakított ki a magántenyésztőkkel. Dr. Hecker Walter hippológus, egyetemi magántanár elnökletével még az évben megalakították a fajtatenyésztő egyesületet, felkutatták és bérelték a fajta legkiválóbb nyugatra szakadt ménjeit, így visszakerült Bábolnára a Jussuf, Mersuch és Koheilan törzs.
Bábolnát bekapcsolta a nemzetközi vérkeringésbe és az ezredfordulóra a Shagya-arab tenyésztés meghatározó szereplőjévé vált. Neve mára már szorosan összefonódik az arab lóval és a Bábolnai Arab Ménessel. Tíz évig ménesvezetőként, majd a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok ügyvezető igazgatójaként is ezt az ügyet szolgálta.
Aktív szerepet vállalt a Magyarországi Arablótenyésztők Egyesületének alapításában is, amelynek ügyvezető elnöke és tenyésztésvezetője.
Több, mint 700 csikó tenyésztésében vett részt, közülük kiemelkedik a későbbi Brazil és USA Nemzeti Bajnok címet elnyerő El Nabila B arab telivér mén, illetve a Shagya-arabok közül Siglavy Bagdady VIII-1, később Hungares, aki spanyol színekben nyert távlovas világbajnokságot 2006-ban Aachenben.
1992-től ECAHO bíróként eddig 44 országban járt arab telivéreket bírálni, a Shagya-arab fajta nemzetközi szervezetének alelnöke.
Kezdeményezésére megalakult az Európai Nemzeti Ménesek Konferenciája, majd később egyesület (ESSA), amely lobbierőt képvisel a nemzeti ménesek számára és lehetővé teszi a világörökségi, képzési, turisztikai és tenyésztési programban való hatékonyabb részvétel lehetőségét.
Kezdeményezője volt Pettkó-Szandtner Tibor hamvai hazahozatalának, szervezésében 2018-ban méltó módon megvalósulhatott a korábbi ménesparancsnok újratemetése.
Rombauer Tamás az összmagyar kultúra és történelmi hagyományok lelkes ápolója, Tiszteletbeli Székely. Munkáját a szakmai szervezetek Széchenyi emlékéremmel, Magyar Lóért díjjal, a Rákóczi Szövetség bábolnai szervezete Égig Érő Fa Díjjal tüntette ki, a kormányzat 2021-ben Konkoly-Thege Sándor díjjal, 2024-ben pedig Magyar Érdemkereszt Arany fokozatával ismerte el, a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége pedig ezévben Kozma Ferenc Díjat adományozott neki.
Magyar Lóért Díjak
Faluhelyi Tibor, Galambos János és Varga István tenyésztői, Kovács Szabolcs Tamás sportolói elismerést kapott a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségétől.
Faluhelyi Tibor
1960-ban született, életpályájával nevét beírta Mezőhegyes lótenyésztésének történetébe. Édesapja, Faluhelyi Sándor, a Mezőhegyesi Állami Gazdaság neves szaporodásbiológus állatorvosa volt. Gyermekkorában testvérével együtt a Mezőhegyesi Lovasklubban lovagolt díjugrató szakágban.
Alapiskoláinak elvégzése után az Állatorvostudományi Egyetem hódmezővásárhelyi Állategészségügyi Főiskolai Karán szerzett diplomát 1983-ban, mint állategészségügyi üzemmérnök. Rövid gyakornoki munka után 1986-ban került a Dél-Alföldi Állattenyésztő Vállalat mezőhegyesi lótenyésztési kirendeltségéhez, ahol elismert szakemberektől tanulhatta meg a törzskönyvezői munka szabályait.
1992-ben az Állattenyésztő Vállalat megszűnése után a feladatokat a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége vette át, innentől kezdve munkáját ezen szervezet keretében végzi. Alapító tagja és a kezdetektől meghatározó szakembere a Nonius Lótenyésztő Országos Egyesületnek, ahol jelenleg az elnökség tagja és a bírálóbizottság elnöke. Szintén alakulása óta tagja a Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesületének, ahol ugyancsak rendszeres résztvevője a bíráló bizottságnak. Az általa tenyésztett lovak rendszeresen érnek el eredményeket a fajta szemléin, versenyein.
Az általa tenyésztett, Stauffenberg-Klipsz származású, 2000. évi Tesio nevű ló a Gróf Széchenyi István Emlékverseny nagydíjának második helyezettje volt. Az ő anyai féltestvére, a Vulkán apaságú Poirot a kaposvári Mesterek Tornája nagydíjának második helyezettje, míg a szintén féltestvér Landprinz kanca, a 2010. évi Garda Amerikában nagydíj szinten eredményes díjugratásban.
Fia, Faluhelyi Ádám sikeres díjugrató és edző.
Faluhelyi Tibor a lótenyésztés terén negyven éve tartó munkássága alatt felügyelőként, bírálóként, tenyésztőként általános ismertséget és elismertséget szerzett.
Kezdetektől fogva segíti az Alföldi Állattenyésztési Napok kiállítás felelőseit, és segít egyéb rendezvények lebonyolításában.
2021-ben a Magyar Lovassport Szövetség Gróf Széchenyi István Emlékéremmel tüntette ki, idén pedig a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége részére Magyar Lóért Díjat adományozott.
Galambos János
1972-ben született. Lakóhelyét, Füzesgyarmatot lótenyésztőként évtizedek óta országosan eredményesen képviseli.
Gyermekévei alatt rengeteget tanult a lovakról szüleitől, nagyszüleitől, az akkori TSZ kocsisaitól, a méntelep dolgozóitól, tíz évesen pedig már saját lova is volt. A katonaságot követően a füzesgyarmati vadásztársaság kocsisa lett és elkezdte gyarapítani saját lóállományát.
Komolyabb tenyésztői munkáját a nóniusz fajtával kezdte, de egy véletlen folytán 1995-ben megvásárolta az első kisbéri félvér kancáját, Ramzes Kincsest, aki a mai napig meghatározó alakja a fajtatenyésztésnek. A két általa tenyésztett fajtával már 1996-ban elhozta az első díjat egy hortobágyi versenyről és azóta szinte megállás nélkül nyerik lovai a díjakat neves versenyeken.
Rendszeres kiállítója a debreceni Farmer Expónak, ahol lovaival 2008 óta töretlenül az első helyezés címvédője. A Galambos-lovak az OMÉK-on is rendszeresen szerepelnek, lótenyésztés, kisbéri félvér kategóriában 2011-ben bronz, 2013-ban arany, 2015-ben ezüst, 2017-ben aranyéremmel tértek haza. Kiváló adottságokkal rendelkező lovai külföldön is megállják a helyüket kettes- és négyes fogathajtó versenyeken.
2016-ban elnyerte a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége tenyésztési nagydíját, 2018-ban aranykoszorús lótenyésztő lett, 2019-ben pedig miniszteri kitüntetésben részesült.
Napjainkban 11 tenyészkancával folytat tenyésztést és négy kiváló minőségű mén áll rendelkezésre a fedeztetési állomásán, ezek közül három a saját tulajdona.
Tenyésztési vezetőségi tag a Kisbéri-félvér Lótenyésztők Országos Egyesületénél, tenyésztői munkássága elismeréséül pedig a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetségétől átvehette Magyar Lóért Díjat.
Kovács Szabolcs Tamás
1982-ben született Nyíregyházán, mai napig ott él családjával. Nyíregyházán szerzett mezőgazdasági technikus képesítést. Munkájában tevékenyen segítik édesapja és bátyja. A lovak szeretetét édesapjától örökölte, már gyermekként elkísérte fogathajtó versenyekre. 2003-ban ült először bakra, még saját tenyésztésű lovakkal versenyzett, a valódi sikereket a nóniusz lovak hozták meg számára.
2011-ben Fintha Gábor biztatására jelentkezett a hortobágyi ménesbe főállású fogathajtónak, keze alatt szépen formálódtak a nóniusz fogatok 2013-ig. Nevéhez fűződik Debrecen Szabad Királyi Város ötös díszfogatának egyik legméltóbb megjelenésű kiállítása is. Versenyek rendszeres résztvevője.
2018-ben visszakerült a hortobágyi ménesbe, kettesfogatot hajt – főleg a ménes törzskancáival, egy fedettpályás szezonban négyesfogat is összeállításra került, fiatal lovakat képez. Állandó résztvevője a ménes képviseletében a Nemzeti Vágta Fogatvágta versenyszám döntőjének, 2024-ben az ő nyakába került a babérkoszorú. A fedettpályás fogathajtó versenysorozatokban évről évre starthoz áll, 2020-ban bronzérmes, 2025-ben ezüstérmes. 2018-ban kvalifikációt szerzett a Fiatal Fogatlovak Világbajnokságára a Mátai Ménes ötéves fedezőménjével, Zsigával.
Kiemelkedő szabadtéri sikerei közé tartozik a 2019. évi CAIO4* Mélykút akadályhajtó versenyszámának megnyerése, amikor a már akkor is többszörös világbajnok Hölle Martint is maga mögé utasította. Sok szakember figyelmét keltette fel ekkor a nóniusz fajta nemzetközi szinten is.
2020-ban a Vecsésen rendezett magyar bajnoki döntőben kiemelkedő teljesítménnyel a maratonhajtás versenyszám győztese. 2023-ban minden versenyén dobogóra állhatott. 2024-ben a mórahalmi és tápiószentmártoni fedettpályás versenyek győztese, szabadtéren kiemelkedik a CAI3* Bodoc, ahol a győztes maratonhajtással összetettben a negyedik helyet szerezte meg. 2025-ben Lipicán rangos nemzetközi mezőnyben ismét kiváló maratonhajtással hívta fel a figyelmet magára és nóniusz lovaira a második hely megszerzésével, Pleternicán pedig maratonhajtásban és akadályhajtásban egyaránt a második helyen zárt, így összetettben harmadikként állhatott dobogóra. A Bugacon rendezett magyar bajnoki döntőn bronzérmet szerzett.
Sportolói tevékenysége elismeréséül részére a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége ezévben Magyar Lóért Díjat adományozott.
Varga István
1972-ben született, Galambos Jánoshoz fűződő iskoláskori barátsága a lovak iránti szeretetét megalapozta. Sok időt töltött a füzesgyarmati lovas életben, méntelepen és TSZ lóistállókban. Rendszeres résztvevője volt a mezőgazdasági kiállításoknak segédhajtóként és elővezetőként.
Kisbéri félvér tenyésztőként 2004-ben született első kancája, Szikrázó Szirom, akit a későbbiekben több kiemelkedő egyed követett. A 2020-ban megszületett Maxim Igaz F&Q a fajta értékes genetikát hordozó és jó eredményeket produkáló fedezőménje lett.
Főállásban a Magyar Honvédség ezredese, a Gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály parancsnoka. Tevékenységének középpontjában a történelmi huszárhagyományok megőrzése és a modern katonai környezetbe való beillesztése áll, irányítja a Huszárosztály szakmai és protokolláris feladatait, valamint koordinálja a hazai és nemzetközi szerepléseket. Fontos szerepet vállal a lovas kiképzésben és az utánpótlás-nevelésben. Aktívan részt vesz hagyományőrző rendezvények, bemutatók és katonai parádék szervezésében és lebonyolításában. Nemzeti ünnepek és történelmi megemlékezések rendszeres résztvevője, ezzel is népszerűsítve a huszárörökséget.
Varga István munkássága hozzájárul ahhoz, hogy a magyar lovas és katonai hagyományok élő, megbecsült értékként maradjanak fenn, amelynek elismeréséül a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége részére Magyar Lóért Díjat adományozott.
Forrás: MLOSZ
Fotó: Haga Zsuzsanna
Kapcsolódó cikk
Kommentek