Hova tűnt a lóversenyek közönsége?
Megfogyatkoztak a nézők a lóversenyeken. Nemcsak Magyarországon, hanem a világ csaknem egészét érintő jelenségről van szó. Persze kivételek is akadnak, így például Japánban folyamatosan óriási népszerűségnek örvend a lóverseny, illetve az olyan nagy meetingekre is özönlenek a nézők, mint az angol Royal Ascot, az ausztrál Melbourne Cup, az amerikai Kentucky Derby vagy a francia Prix de l’Arc de Triomphe. A Kincsem Parkban is minden évben tömve van a lelátó az Ügetőszilveszteren vagy a Galopp Derbyn. A többi napon viszont lehetnének sokkal többen.
A világ egyik legjelentősebb lóversenyszaklapja, az angol Racing Post tulajdonosa, a Spotlight Sports Group nemrég publikált The Horse Racing Audience Opportunity (A lóversenyzésben rejlő lehetőségek a közönség tekintetében) című jelentésében annak járt utána, hogy lehet-e a jelenleginél több nézőt a lóversenyre vonzani, és ha igen, akkor mik lehetnek ennek a fő eszközei?
Annyit érdemes előrebocsátani, hogy a jelentés következtetései bizakodásra adhatnak okot. A legfontosabb megállapítás az, hogy a lóversenysport továbbra is rendkívül vonzó, a problémát az új érdeklődők számára a bonyolultsága okozza, miközben a hagyományos rajongótábor elöregszik. A lóverseny, ha képes alkalmazkodni, akkor világszerte akár 200 millió potenciális új fogyasztóval is növelheti a rajongótáborát.
A Spotlight Sports Group szakembereinek kutatása szerint a világon jelenleg körülbelül 36-48 millió aktív lóversenyrajongó van. Mellettük 30-40 millióan alkalmanként járnak lóversenyre. Az általános sportrajongók száma 100-120 millió, valamint létezik egy 60-80 milliós réteg is, akiket elsősorban a nagy események és szórakoztató rendezvények érdekelnek. A cél az, hogy az eddigi elkötelezett rajongók megtartása mellett az alkalmi követők elkötelezett nézőkké váljanak, valamint, hogy a sport- és eseményrajongókat bevonzzák, akik fokozatosan a lóverseny rendszeres követőivé válhatnak.
A jelentés szerint a lóverseny rajongói ma jellemzően idősebbek, míg a növekedési lehetőségek a fiatalabb korosztályokban találhatóak. Ennek az az oka, hogy a 18-24 évesek 120 százalékkal nagyobb valószínűséggel néznek sporttartalmakat a közösségi médiában, mint az idősebb korosztály, illetve a 18-44 éves sportkedvelők 70 százaléka sportolókat és csapatokat követ a közösségi médiában.
A kutatás szerint az embereket nem azért nem érdekli a lóverseny, mert az nem lenne érdekes, hanem mert nem értik, hogyan épül fel a versenyrendszer, a Group-rendszer, a hendikepek, a nemzetközi versenyek sorozata, a szezon, a lovak, zsokék és trénerek rangsora. A legtöbb sport ezzel szemben általában egyértelmű és egyszerűen követhető egy-egy szezonon keresztül.
A jelentés másik nagyon fontos következtetése, hogy a lóverseny marketingje túl gyakran a fogadás köré épül, miközben az emberek valójában először sportként szeretnek bele bármilyen sportágba. A világ második legnagyobb fogadási forgalmat elkönyvelő lóversenyüzemének, a hongkonginak a szakemberei is azt hangsúlyozták, hogy először a sporttal kell megismertetni az embereket, a fogadás később természetesen követi ezt. A Hong Kong Jockey Club adatai szerint a sport megkedvelésével bevonzott új rajongóknak körülbelül 70 százaléka később fogadóvá is válik.
A szerzők arra is kitérnek, hogy a korábbiakkal ellentétben a fiatal közönség már nem televízión keresztül követi a sportot, hanem valamilyen digitális eszköz segítségével. Rájuk a következőek a jellemzőek:
- a lóverseny közönségének 85,9 százaléka mobilközpontú,
- a fiatalok rövid videókat néznek,
- közösségi médián keresztül követik kedvenceiket,
- személyes történeteket mesélő sportolókat és személyiségeket követnek, nem intézményeket.
A kutatás szerint a lóverseny digitális jelenléte túlságosan széttagolt. Nincs egyetlen globális belépési pont, ahol egy új érdeklődő könnyen eligazodhatna.
A jelentés többször hivatkozik a Forma1 megújulására pozitív, követendő példaként. Az autóversenyzés csúcskategóriájában egységes versenyrendszert, központi adatbázist és folyamatos történetmesélést építettek ki, miközben a versenyzőket sztárokká tették és erős jelenlétet alakítottak ki a közösségi médiában. Ennek eredményeként 2017 és 2025 között a rajongótábora 500 millióról 830 millió főre nőtt. Az F1 szurkolóinak több mint fele már 35 év alatti, és csaknem a fele nő. A jelentés szerint a lóversenynek hasonló, globálisan koordinált digitális stratégiára lenne szüksége.
A kutatásnak az a megállapítása sem okozott meglepetést, miszerint a nagy versenynapoknak már nem kizárólag a versenyzésről kell szólniuk, hanem arra van szükség, hogy zenei programokkal, gasztronómiával, divattal, közösségi élménnyel egészüljenek ki.
A sikeres példák között megemlítik a Melbourne Cup Carnivalt, Royal Ascotot, Hong Kongban a szerdai Happy Valley-ban megrendezett, illetve a ParisLongchamp „Jeuxdi” csütörtöki esti versenynapokat. A Melbourne Cupon a vonzó kiegészítő programoknak köszönhetően a 18-29 éves látogatók száma közel 50 százalékkal nőtt.
A jelentés összefoglalásként azt az üzenetet fogalmazza meg, hogy a lóverseny jövője nem elsősorban a versenyek minőségén múlik, hanem azon, hogy a sport mennyire tud egyszerű, érthető, digitális és érzelmileg vonzó történeteket mesélni.
A lóverseny nem hanyatló sportág, hanem egy olyan sportág, amely hatalmas, jelenleg kiaknázatlan növekedési potenciállal rendelkezik, ha képes alkalmazkodni a közönség mai igényeihez.
Fotó: Gabriella Vonczem Photography
Kapcsolódó cikkek
Kommentek