Budavári Lovarda: tégláról téglára újraépítik a történelmet

Építkezés a történelem nyomában: az újraépülő budavári Lovarda tervezése és építése során a Hauszmann Alajos tervei alapján 1901-re felépült eredeti épületet teremtik újjá.

Az újraépülő budavári Lovarda lassan teljes pompájában tárul fel az épület. A főhomlokzaton a főbejárat fölött kapott helyet az archív képeken is jól kivehető lófejes sportembléma is felkerült az épületre. A szobor spiáterből készült (cink-alumínium ötvözet), agyagminta alapján. Ennek részletrajzát Kurdi István grafikus készítette el, a szobrászmester pedig Csányi Szabolcs volt, aki egyébként az épület elé kerülő Lovát fékező csikós című szobrot, ifj. Vastagh György munkáját is restaurálja.

A Hauszmann-féle palotaépítéssel egyidejűleg, 1901-ben elkészült Új Királyi Lovardát Hauszmann Alajos, valamint az ő irodájában dolgozó Habicht Károly és Hoepfner Guido tervezte, a faszerkezeteket Thék Endre készítette, az üvegablakok Róth Miksa munkái voltak, a kovácsoltvas munkákat pedig Jungfer Gyula alkotta.

Az újraépítés felelős építész tervezője Potzner Ferenc építész, művészettörténész, a Középülettervező Zrt. (KÖZTI) stúdióvezetője, vezető tervezője, aki korábban többek között a Sándor-palota és a Várkert Bazár generáltervezői feladatait végezte. A történeti díszítőelemeket, tehát a falnézeteket, azok részleteit, a homlokzati ornamenseket, a tető díszműbádog-formáit Baliga Kornél építőművész tervezte újra. A belsőépítészeti terveket Baliga Kornéllal együttműködésben a Flo Architects tervezőpárosa, Csővári Linda és Demeter Ágota készítette el.

Az újratervezésben résztvevő építészek, belsőépítészek a legapróbb részleteket illetően is kötve voltak a Hauszmann-iroda tervezői által kigondolt, több mint 100 évvel ezelőtt lerajzolt, megtervezett formákhoz, díszítőelemekhez és anyagokhoz. Pontosan ugyanazt kellett újraalkotniuk, ami egyszer már létezett. Óriási szakmai háttérismeret szükséges ahhoz, hogy a történeti szerkezetek, ablakok, burkolatok, lámpák hitelesen visszatervezhetők legyenek.

A feladat azért sem volt egyszerű, mert az egykori új Királyi Lovarda épületének belső részleteiről eredeti archív rajzok nem teljeskörűen álltak rendelkezésre. Bizonyos elemeket a régi fotók alapján újraterveztek, például a lovaglócsarnok fa részleteit, de az északi épülettraktusról régi fényképeket sem sikerült felkutatni. A külső részleteket illetően is szükség volt a formaismereti jártasságra: az oldalbejárat feletti szárnyas harci sasos sisakról alig lehetett használható fotót találni. Nem volt egyszerű feladat a külső és belső színezést újragondolni és újraalkotni. Az archív fotókból nem derül ki, milyen volt pontosan az ablakok színe. Ezért a tervezők a budapesti Hauszmann-épületet keresték fel, hogy az ablakokról színmintát gyűjtsenek.

A tervezéshez, építéshez a tudományos dokumentációt Rostás Péter művészettörténész, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese készítette, vele a tervezők folyamatosan egyeztettek, sőt új információk felmerülésekor szükség szerint újratervezték az egyes részleteket.

Az épületen jelenleg is zajlanak még a külső és a belső munkálatok. Bár Fodor Gergely, a Várnegyed területén megvalósuló kormányzati beruházások miniszteri biztosa korábban azt nyilatkozta, hogy 2019-ben készen lesz, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ebben az évben a nagyközönség is látogathatja. Meg kell ugyanis építeni a csatlakozó akadálymentes utakat, amik összekötik a Lovardát a Hunyadi udvar szintjével, valamint a Palota úttal.

Forrás és fotó: PestBuda