Kincsem, a legyőzhetetlen csodakanca

Kincsem ogjpg

1874. március 17-én született Kincsem, a magyar lótenyésztés és lóversenysport legeredményesebb, legendás lova.

A sárga kanca Blaskovich Ernő ménesében látta meg a napvilágot a korabeli híradások szerint egy szabályos alakú fehér csillag jeggyel a homlokán. Anyja Waternymph, apja a sokszoros futamgyőztes Cambuscan, aki egyenesen Viktória brit királynő magánméneséből érkezett hazánkba.

Kincsem nevét a Vasárnapi Ujság cikke szerint egyéves korában kapta Blaskovichtól: „szokásban levén nála, hogy midőn a telivér csikók 1-éves korukat betöltik s kimustráltatnak — nevet kapjanak, kedvenczét Kincsemnek nevezte.”

Kincsem egyévesen Hesp József idomárhoz került Gödre, lakhelye a gödi csárda volt, amely a mai napig áll, sőt, nemrégiben felújították. A kanca kétéves korában már egyre inkább kezdett hasonlítani a versenyző mamára, és Blaskovich Ernő úgy döntött, megkezdi felkészítését a versenyekre.

Kincsem élete legelső versenyén, 1876-ban Berlinben megnyerte az 1000 méteres távot. Innentől kezdve megállíthatatlan volt. Ausztriában, Angliában, Franciaországban, Csehországban és Németországban állt rajthoz és minden alkalommal győzelmet aratott. Érdekesség, hogy ekkoriban a versenylovakat a futamok helyszínei között még vonaton szállították, Kincsem így utazta körbe fél Európát.

„Kincsem volt az, aki fellelkesítette a magyar urakat, hogy a csodakancához hasonló paripákat tenyésszenek, amelyekkel majd öregbítsék a magyar lónevelés hírnevét, végig az egész világon" – írta róla Krúdy Gyula.

Kincsem érzékeny ló volt, különösen az ivóvízre volt kényes. A baden-badeni futam idején például nagy bonyodalmat okozott, hogy a már egy napja víz nélkül szomjazó kanca nem fanyalodott rá a személyzet által kínált kristálytiszta ivóvízre. Csak nagy nehezen sikerült számára megfelelő vizet találni a környéken. Kincsem legkedvesebb cimborája egy fekete-fehér nőstény macska volt, akivel sok időt töltöttek együtt a ló istállójában, naponta elkísérte a tréningjeire is. Egy elterjedt anekdota szerint Kincsem a macska nélkül nem volt hajlandó versenyezni.

Hatéves korára Kincsem ízületei megkoptak, ezért 1879-ben visszavonult és tenyészkancaként élt tovább a kisbéri ménesben. Kiváló telivér vérvonalát tovább vitte és öt csikót ellett.

Kincsem 1887. március 17. hajnalán múlt ki. Hesp Róbert 39 nappal élte túl szeretett kancáját, április 25-én halt meg.

A korabeli újságok Kincsem minden lépéséről tudósítottak

A korabeli újságok rendszeresen tudósítottak Kincsem sikereiről, a futamok eredményei részletesen olvashatók az Arcanum adatbázisának lapjain. A Vadász- és Versenylap, az első magyar nyelvű sportújság minden adatot közölt, ami Kincsemről csak elérhető, de a lósport népszerűsége más lapokból is visszaköszön. A Vasárnapi Ujság 1878. évi 20. számában „A gyepen” című írás a tavaszi lóversenyekről tudósít. A csodakanca ekkor volt négyéves, de máris „nevezetesség”, kiugró tehetség a versenylovak között.

„Rendszerint lusta. Egész nap alszik, s ha ébren van, álmos.”

„Míg te a száz forintod szomorú vesztén bánkódol, mozgalom támad a versenytéren s éljenzésben tör ki az amphitheátrum, mely két felől mintha szárnyat eresztett volna hullámzó gyalog publikumból. A „Kincsem"-et vezetik elő. No erről már csak hallottál tán valamit ? Lehetetlen, hogy ne olvastad volna a biographiáját, diadalmainak leírását, melyekben elszedte a versenydíjat külföldi hírneves pályatársai elől.

Egyszerre merült föl a „Kisbér"-rel, — de mivelhogy a női nemnél köztudomás szerint nagyobb a kitartás, a „Kincsem" még most is fénykorát éli, míg a szegény „Kisbér" a rokkantak házába került, s azzal végzi pályáját, a mivel a török szultánok kezdik.

Tehát „Kincsem". Arczképe ott lóg a csarnok bejáratában. Be a hírlapok is közölték a többi notabilitások sorában. Van Angliában egy könyv, melyet e század elejétől írnak jeles szakírók nevezetes lovakról, azok hőstetteiről, tulajdonaikról, alakjukról, szervezeteikről kívül és belül. Most járnak a 129-ik kötetben. Abban a könyvben az van írva a „Kincsem"-ről, hogy most nincs Európában olyan kancza, melynek kondícziója lehetőséget mutatna arra, hogy a „Kincsem"-et nem legyőzi, de vele egyenlő erő és gyorsaság kifejtésére képes lenne.

Szóval a „Kincsem" nevezetesség. És a mellett szeszélyes, mert hiszen dáma. Azt mondják, kik boudoárjában is ismerik, hogy rendszerint lusta. Egész nap alszik, s ha ébren van, álmos. Engedi magát vezettetni, mint valami bárány s mikor vasútra viszik, már magától megy föl a dobogón, megszokta. — Hanem a verseny-pályán, ott egyszerre mintha kicserélnék. Hisz íme itt jön!

Gyönyörű, finom almássárga kancza. Fejét magasan emeli, s ide-oda fürkész vele, oly élénken, hogy lónál szinte feltűnő. Orrlikai idegesen tágulnak, füleit hegyezi, s a mint ideges nyakát meghajlítva okos szemeivel féloldalt tekint: szinte hasonlítani látszik az agárhoz. A korláton túl egyszerre elnyeríti magát, mintha harczi kürtöt fújna s ficzkándozik és eviczkél, mint a vadászeb, mikor vadászatra vezetik.”

„A Kincsem sorsjegyek bevásárlását bárkinek nyugodtan ajánlhatjuk”

A szerencsejáték eme népszerű formájánál is a legnagyobb nyeremény a cél, a tippek és megérzések kavargó tanácsai végül mind a nyeremény összegében nyernek értelmet. A „Kincsem sorsjáték” – ahogy a Vásárhely és Vidékében olvasható – biztos nyereménnyel kecsegtetett, hiszen a verhetetlen kancára fogadni szinte biztos befektetésnek tűnt. A versenylovat csodáló követők éveken át komoly haszonnal számolhattak.

„Budapestről hozzánk érkezett tudósításokból értesülünk, hogy ,,a Kincsem sorsjegyek“ utáni kereslet utolsó időben annyira fokozódott, hogy ezen vállalat teljes sikere kétséget már nem szenved. Nem mulasztottuk el magunknak a szóban forgó sorsjáték-vállalat czéljáról és annak berendezéséről beható informácziót szerezni, és ezek alapján meggyőződtünk arról, hogy a „Kincsem sorsjegyek“ azon közkedveltséget a melyben tényleg részesülnek, teljes mértékben meg is érdemlik. Alig lehet a létező számos sorsjegy játéktervei közül egyet is találni, melynél a nyeremények száma és magassága oly kedvező arányban állana a sorsjegy árához, mint az a „Kincsem sorsjátéknál“ észlelhető. A főnyeremények magassága és pedig 50.000, 20.000, 10.000, 8000, 6000, 5000 frt, úgy számban, mint mennyiségben túlhaladják számos sorsjegyekre nézve megállapított főnyereményeket és szintúgy mint azoknál 20 %- nyi levonás mellett készpénzben fizettetnek ki. Az elsoroltakból következtethető az, hogy az igen csekély 1 forintnyi ár mellett oly eredeti sorsjegy szerezhető be, mely bárminemű sorsjegyre kiadott és aránytalanul drágább ígérvénynek beszerzésénél sokkal előnyösebb. A „Kincsem sorsjegyek“ kelendősége tehát teljes mértékben jogosultnak tekinthető, és azoknak bevásárlását, bárkinek nyugodtan ajánlhatjuk.” (Vásárhely és Vidéke, 1883. 09. 20.)

Búcsú a versenyzéstől

„Kincsem. Sportkörökben rendkívül érdeklődést keltett a hír, hogy Blaskovich Ernő csodalova lelép ama „pályáról“, melyen 4 év alatt 54-szer aratott diadalt, egyszer sem vesztett, s összesen 208.000 forintot keresett. Visszavonulását az okozta, hogy pár hó előtt egyik istállótársa gyöngédtelenül találta megérinteni, mitől csonthártyalobot, s kisebb fokú sántaságot szenvedett. Sántasága háromheti pihenés után elmúlt ugyan, de ezalatt a Kincsem rendkívül jó húsba jött s újólag idomítani kellene, hogy futhasson. Gazdája ennélfogva tovább is pihenni hagyja a híres állatot, s csikó nevelésre használja. Ivadékaitól szintén sokat várnak, minthogy Verneuillel, e rendkívüli erős volt versenyménnel párosították.” (Képes Vadász Ujság, 1880. 06. 01.)

Forrás: Arcanum

Mindenütt Kincsem

A verhetetlen csodakancának állít emléket a budapesti Kincsem Park, ahol a bejáratnál a kanca életnagyságú bronzszobra fogadja a belépőket. De nevét a 2007. június 8-án Sárneczky Krisztián csillagász által felfedezett, 161975 Kincsem nevű aszteroida is őrzi.

Hamarosan pedig egy különleges sportautó is emléket állít majd a csodakancának. Egy Svájcban élő magyar vállalkozó és a világ egyik legismertebb autóipari formatervezője közös projektbe kezdett, amelynek eredménye egy speciális hibrid szupersportkocsi lehet. A Jaguartól ismert Ian Callum saját formatervező irodája, a Callum tervezi azt a sportautót, amelynek ötletgazdája és névadója Bak Tibor fiatal magyar vállalkozó. Az autó a Kincsem névre hallgat majd, és ötvennégy darab készül belőle – annyi, ahány futamon indult és nyert a névadó kanca. A Kincsem prototípusát várhatóan még 2021-ben bemutatják, a gyártás 2023-ban indulhat

Forrás: vezess.hu

Kapcsolódó cikkek
Kommentek