Március 16-ig szünetelnek a hazai lovassport versenyek
Ezúttal nem a koronavírus-járvány, hanem a lovak herpeszvírusa mér csapást Európa lovasaira és lovassportjára.
Március 28-ig szünetelnek a nemzetközi versenyek
Az FEI március elsején hozott döntést arról, hogy azonnali hatállyal felfüggeszti a nemzetközi versenyeket az európai kontinens 10 országában március 28-ig az EHV (Equine Herpes Virus, lovak herpeszvírusa) rendkívül agresszívan terjedő idegrendszeri formája (EHV-1) miatt. A betegség kitörését a spanyolországi Valenciában észlelték, a CES Valencia Spring Tour-on 752 ló vett részt. Azóta már Belgiumban, Franciaországban és Németországban is regisztráltak megbetegedéseket.
"Valószínűleg az utóbbi évtizedek legnagyobb európai EHV-1 járványát éljük át" - áll az FEI közleményében, melyben leírják, hogy a betegségben négy ló életét vesztette, a helyszínen további 84 mutatja a betegség klinikai tüneteit és áll kezelés alatt, további 11 lovat külső ellátóhelyeken kezelnek Valenciában és Barcelonában. A helyszínen 21 főből álló állatorvos team végzi a lovak kezelését.
Idehaza március 16-ig lesz versenystop
Az FEI ajánlásával és a környező országokban hozott rendelkezésekkel összhangban, a lovakat fenyegető herpeszvírus terjedésének megelőzésének érdekében a Magyar Lovassport Szövetség elnöksége 2021. március 16-ig a lovasversenyek megrendezésének felfüggesztése mellett döntött.
A határozat az alábbi versenyeket érinti:
- március 5-8. – Kiemelt nemzeti díjugrató verseny – Nemzeti Lovarda
- március 6-7. – Regionális nemzeti díjugrató verseny – Kaposvár
- március 6. – Fedettpályás fogathajtó verseny – Szilvásvárad
- március 12-14.- Indoor Stars – Balatonvilágos
- március 12-14. – Országos díjugrató verseny – Szilvásvárad
Az európai lógyógyászok fókuszában a járvány
Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya a FEEVA (Federation of European Equine Veterinary Associations - Európai Lógyógyász Egyesületek Szövetsége) március 2-i online fóruma után a következőket tette közzé:
"A jelenleg Európában több helyen is zajló herpeszvírus járványban elsőként érintett ló február 14-én kezdett tüneteket mutatni. A valenciai FEI rendezvényen február 1. és 22. között több, mint 700 ló vett részt, közülük 160 van jelenleg karanténban, 80 állatnál jelentkeznek tünetek. A járványban eddig 5 ló pusztult el, a beteg és elhullott egyedek többsége vakcinázott.
Három fontos dolgot szükséges kiemelni:
1. A teljes lezárásra azért van szükség, mivel a feltételezetten fertőzött istállókban több, mint 500 ló fordult meg. Ezek közül többet is haza menekítettek még a karantén kezdete előtt, így Európában számos helyen alakulhatnak még ki kitörések. Jelenleg igazolt járványgócok vannak Belgiumban, Franciaországban, Németországban és Svájcban.
2. Fel kell hívjuk a figyelmet, hogy a herpesz elleni oltás nem véd az idegrendszeri forma ellen. Amennyiben megfelelő számú lovat oltanak be, a vakcina lassítja a vírus terjedését, de egyedi védelmet nem biztosít, így hamis biztonságérzetet adhat a tulajdonosnak.
3. Jelenleg az egyetlen megfelelő védekezési módszer a lovak forgalmának korlátozása, a külföldről érkező állatokat javasolt karanténba zárni 28 napra. Ez rövidíthető 21 napra 1 negatív PCR eredménnyel, vagy 14 napra, amennyiben a 7. és 14. napon elvégzett PCR vizsgálatok eredménye is negatív.
A lovak herpeszvírusáról
A lovak herpeszvirusa (Equid herpesvirus - EHV) világszerte nagymértékben elterjedt lóállományokban. A két legjelentősebb az EHV-1, lovak légúti tünetekkel, vetéléssel, illetve idegrendszeri tünetekkel járó betegsége, illetve az EHV-4, ami elsősorban légzőszervi elváltozásokat okoz és csak elvétve vezet vetéléshez vagy idegrendszeri tünetekkel járó betegséghez.
A vírust a fertőzött lovak a vetélt magzattal és légúti váladékokkal terjesztik, a fertőződés főleg közvetlen érintkezéssel, illetve cseppfertőzéssel, belégzés útján, vagy szájon át történhet. A kórokozó a legnagyobb mennyiségben a betegség heveny szakában, és az azt követő néhány hétig ürül, a lovak azonban rendszerint életük végéig hordozók maradnak.
Immunszuppresszív hatásokra a tünetmentes fertőzött lovak is tömegesen üríthetik a vírust, ami a fogékony állatok között nagyon gyorsan terjed. A légúti tünetek sokszor olyan enyhék, hogy azokat észre sem veszik, és a betegségre csak a később bekövetkező vetélések hívják fel a figyelmet.
Általában 3-5 napos lappangási idő után jelentkeznek az általános tünetek a fogékony lovakban, főként pedig csikókban, melyek néhány napig tartó hőemelkedésben, bágyadtságban, étvágytalanságban nyilvánulnak meg. A felső légutak többnyire enyhe hurutos megbetegedésére utal, hogy az állatok köhögnek, könnyeznek, az orrnyálkahártya és a kötőhártya kipirult, a betegeknek savós orrfolyása van.
Bakteriális szövődmény hatására tüdőgyulladás is kialakulhat hajlamosító tényezők (pl. rossz tartási körülmények, nehéz munka) hatására.
Az idegrendszeri forma esetében a heveny hurutos tünetek időszakában vagy röviddel ezt követően, akár légúti tünetek nélkül is kialakulhat keresztgyengeség vagy bénulások. A beteg állatok hátulsó lábaikon bizonytalanul állnak, rogyadozva és csak nehézkesen járnak, továbbá húgyhólyag atonia és végbélbénulás is jelentkezhet. Súlyosabb esetekben a gyengeség az elülső végtagokra is kiterjed, és a keresztgyengeség bénulássá fokozódhat, majd az állatok nem tudnak felkelni. Az enyhébb esetek megfelelő kezelés mellett akár teljesen meggyógyulnak, a súlyosabb esetekben mozgászavarok maradnak vissza, és az is gyakori, hogy a betegség elhullással jár.
A fertőzés igen súlyos következménye a vemhes kancák vetélése, ami jellemzően a vemhesség 8.-10. hónapjában következik be, a fertőzés időpontjától függetlenül. Fogékony állományokban akár a kancák 30-40%-a is elvetélhet. Néha rendes időre gyenge, életképtelen csikó születik, mely napokon belül elpusztul.
A betegség elleni védekezés az általános járványvédelmi szabályok betartása mellett (az idegen állományból származó lovak egy hónapos karanténozása stb.) vakcinázással történhet.
Ha adott egy tenyészállomány vemhes kancákkal, a rendszeres és szabályszerű oltássorozat meglehetős biztonsággal véd a vetélésekkel és koraellésekkel szemben. Ugyanez viszont nem igaz az idegrendszeri megbetegedésekre. A herpesz vakcina védelmi vonalát az idegrendszeri megbetegedést okozó vírustörzsek képesek áttörni. Emellett néhány korábbi – nem teljesen bizonyított – megfigyelés alapján az idősebb, többször oltott lóban a betegség kialakulásának esélye bizonyos immunológiai tényezők miatt nagyobb.
Forrás: FEI1, FEI2, Magyar Lovassport Szövetség, dr. Kutasi Orsolya 1., dr. Kutasi Orsolya 2., dr. Radnai István
Lektorálta: dr. Joó Kinga
A mai FEEVA fórum röviden összefoglalva az EHV-1 járvánnyal kapcsolatban: A jelenleg Európában több helyen is zajló...
Közzétette: Orsolya Kutasi – 2021. március 2., kedd
Kapcsolódó cikkek
Kommentek