Oltás vagy tűzoltás? Az igazság a lovak vakcinázásáról
A téma valószínűleg sok szempontból kényes lesz. Először is azért, mert sokan sajnos nem hisznek a vakcinákban. Hányszor hallja az állatorvos a lótartóktól, hogy „minek oltassam, úgysem védi meg?” vagy „a vakcinát csak a gyógyszercégek akarják eladni a nagy bevétel reményében.” Másodszor, akik hisznek benne, gyakran „vakon” hisznek. Harmadjára pedig azért, mert egy lovat minden egyes kórokozó ellen beoltatni rendkívül költséges, egy tenyészet esetében anyagilag szinte lehetetlen.
Nézzük meg közelebbről az első felvetést, véd-e valójában a vakcina. Először is le kell szögezni, hogy az oltott lóba is bejutnak a kórokozók, sőt – a kórokozótól és az oltóanyag típusától függően – az oltott lóban is kialakulhatnak tünetek, de azok mindig nagyon enyhék. A különbség elsősorban az, hogy az oltott ló védekező mechanizmusai nagyon gyorsan és hatékonyan reagálnak a támadásra, mire a vírus észbe kapna az immunrendszer már ki is pucolta a szervezetből.
Nézzünk meg néhány olyan gyakori vírusfertőzést közelebbről, amelyek ellen hazánkban oltóanyagot lehet kapni:
Lóinfluenza - jól nézd meg, melyik vakcinát választod!
A lóinfluenza esetén már az sem mindegy melyik vakcinát használjuk, mert bizonyos gyártók a legaktuálisabb törzseket (amelyek éppen cirkálnak az adott területen) teszik a készítményeikbe, mások viszont csak egy vírust amit a „polcon” találtak. Tudjuk, hogy az influenza folyamatosan változik, így egy régi típusú vakcina lehetséges, hogy semmit nem használ és a vírustörzsek elterjedése még földrajzi régiónként is változhat, ezért a helyes oltóanyag megválasztása kritikus.
Ha van egy 50 lovas sportistállód és csak néhány lovat oltatatsz be influenza ellen, akkor annak jelentős védő szerepe nem lesz. Influenzajárvány során a betegség az oltott lovakban is kialakulhat, csak enyhébb tünetekkel. Ezért ez a megoldás inkább félmegoldás (vagy még annyi sem). Ha viszont az 50 állatból 40 kapott vakcinát, akkor ha az egyik ló egy versenyen fertőződik, de oltva van, nem fog jelentős veszélyt jelenteni a többire, a vírus nem képes nagymértékben szaporodni és erősödni benne, így a terjedés veszélye is minimális lesz. Ugyanez igaz, ha oltatlan ló behozza a telepre a vírust, a vírus továbbjut, de gyenge marad, többé-kevésbé megreked.
Herpesz - nem csak a vemhes kancákra jelent veszélyt
Még érdekesebb a helyzet a herpeszvakcina esetén. Ha adott egy tenyészállomány vemhes kancákkal, akkor a rendszeres és szabályszerű oltássorozat meglehetős biztonsággal véd a vetélések és koraellésekkel szemben. Ugyanez viszont nem igaz az idegrendszeri megbetegedésekre. A herpesz vakcina védelmi vonalát az idegrendszeri megbetegedést okozó vírustörzsek képesek áttörni. És ez még nem minden: néhány korábbi – nem teljesen bizonyított – megfigyelés alapján az idősebb, többször oltott lóban a betegség kialakulásának esélye bizonyos immunológiai tényezők miatt nagyobb. Akkor ez most azt jelenti, hogy ne oltsunk? Nem, nem azt jelenti. Hiszen minél több ló oltva van, a vírusnak annál kisebb „játéktere” marad.
Nyugat-nílusi láz: biztonságos és hatékony a védőoltás
Megint egészen más a helyzet a nyugat-nílusi vírussal kapcsolatban. Mivel a nyugat-nílusi vírus lóról lóra nem terjed, így akár egy lovat is érdemes beoltani függetlenül attól, hogy istállótársai oltva vannak-e vagy sem.
A SZIE-ÁOTK Nagyállatklinikai Kutatócsoportja 2009 óta követi nyomon a nyugat-nílusi vírus terjedését és vizsgálja az ellene alkalmazott vakcina hatékonyságát. Az oltóanyag eddig biztonságosnak és hatékonynak bizonyult. Eddig összesen két alkalommal történt olyan, hogy oltott ló megbetegedett, de részletes nyomozással mindkét esetben kiderült, hogy nem a vakcina hibája volt.
Ennél a betegségnél viszont, mivel szezonális, nagy szerepe van az időzítésnek – ebben pedig a lótartók az állatorvosok minden igyekezte ellenére nem járnak az élen. A nyugat-nílusi vírus elleni oltóanyag iránti kereslet mindig szeptember tájékán a legnagyobb. Bár a járvány tombolása miatt ez a jelenség pszichológiailag indokolt, de minden más józan szempontot figyelembe véve szeptember közepén elkezdeni az oltást, az enyhe kifejezéssel élve is „balgaság”. Ennek megértéséhez érdemes az alábbi ábrát megvizsgálni, ahol a Magyarországon is leggyakrabban használt vakcinára adott immunválaszt láthatjuk:
Amíg a vakcinázott lovak grafikonjai a zöld vonal alatt vannak, addig nem teljesen védettek. Innentől minden már csak matematika: az alapimmunizálás megkezdése után körülbelül 5 héttel mondhatjuk, azt, hogy a nyugat-nílusi vírus már nem képes megbetegíteni a lovat. Az is jól látszik, hogy az éves ismétlő oltás beadása után pedig már olyan magas az ellenanyagszint, hogy az gyakorlatilag teljes körű védelmet jelent.
Az ábrán látható eredményeket adó vizsgálatot Dél-Afrikában végezték, de a SZIE-ÁOTK Nagyállatklinikai Kutatócsoportja is elvégezett egy hasonló oltóanyag tesztelést magyarországi viszonyok között és hasonló eredmények születtek. A magyarországi kísérletben lerövidítették egy héttel az alapimmunizálást és így a negyedik hét környékére védettek lettek az állatok, de ennél gyorsabban nem megy. Tehát egy szeptember közepén elkezdett oltási sorral a ló csak október közepére lesz védett, amikor a vírus szezonja már csaknem véget ért. Nem túl logikus, ugye?
Ehhez jön az, hogy mikor kapja a ló az ismétlő oltást. Ha szeptemberben kezdted az alapimmunizálást és egy évre rá szeptemberben tervezed az ismétlést, akkor lovad a következő járványszezonban is védtelen lesz, pedig már vagy 50.000 Ft-t költöttél az oltására (a 250. nap környékén megint a zöld vonal alá esik az ellenanyagszint).
Oltass ezért tavasszal és mindig akkor lesz magas az ellenanyagszint, amikor arra a legnagyobb szükség van.
A vírusok nem egyformák, ezért vannak olyanok, ami ellen mindig oltani kell, függetlenül attól, hogy a ló átesett-e már a betegségen vagy sem. A nyugat-nílusi vírus azonban nem ilyen: ha a ló a betegségen már átesett vagy tünetmentesen fertőződött természetes úton, akkor nagyon sokig védve van. Ez megoldást jelenthet azok számára, akik nem tudnak, vagy nem akarnak oltatni. Érdemes egy vérvizsgálattal megállapítatni, hogy a lóban találhatók-e IgG típusú ellenanyagok, ha igen, akkor egy ideig – jó esetben akár a ló élete végéig – nem kell vesződni a vakcinázással. Ezt az Állatorvostudományi Egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékén IgG ELISA teszttel vizsgálják.
Egy utolsó megjegyzés...
A gyógyszercégnek sokkal jobban megérné nem az oltóanyagot eladni, hanem a gyógykezelés gyógyszereit, mert azokon sokkal-sokkal nagyobb a haszon. Nekik a sok beteg ló lenne jó… Jóval többet keresnek a cégek a feleslegesen beadott fenilbutazon készítményeken is…
Írta: Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya
Kapcsolódó cikkek
Kommentek