Szíriai arab lófajta: múltját és jelenét is a háborúk tépázzák
A szíriai arab lófajta állományában rendkívül nagy kárt tett a hosszú ideig tartó háború. Ennek ellenére az utóbbi időkben kezd újjáéledni mind a lótenyésztés, mind pedig a lovassport a jelentős történelmi emlékekkel, hagyományokkal rendelkező közel-keleti országban. A szíriai arab lovak mai helyzetéről Zsidai Zsuzsanna arabista és történész készített interjút, aki maga is lovasként kutatja a 19-20. század fordulóján lóvásárlás céljából Szíriába irányuló magyar expedíciókat, valamint a szíriai származású lovak európai vonatkozásait.
A méltán híres bábolnai ménesünk shagya lófajtájának őseit messze keleten, Szíriában találjuk meg. Ezen lovak behozatala még az Osztrák-Magyar Monarchia idejébe nyúlik vissza, amikor a háborúk miatt szükség volt jól használható katonalovakra. A kiváló fajta kialakításában óriási szerepe volt a szíriai-libanoni származású Fadlallah el-Hedad Mihálynak. (A fajta kialakulásának történetét dr. Hecker Walter A Bábolnai Arab Ménes című könyvéből lehet megismerni.)
Nemzetközi viszonylatban az utóbbi időkben az arab lófajták tenyésztése elsősorban az esztétikus megjelenés és a ló-showkon való megfelelés irányába tolódott el, háttérbe szorult a használhatóság. A jól használható szíriai arab lófajta állományában rendkívül nagy kárt tett a hosszú ideig tartó szíriai háború. Ennek ellenére az utóbbi időkben kezd újjáéledni mind a lótenyésztés, mind pedig a lovassport a jelentős történelmi emlékekkel, hagyományokkal rendelkező közel-keleti országban.
Dr. Mohammed Ghiath al-Shaieb Úrral a szíriai arab lovakról és az ottani lótenyésztésről beszélgettünk.
Ön az Aszíl Arab Lófajta Felügyeleténél dolgozott hosszú ideig. Mesélne erről a magyar olvasóknak?
Szíria 1989-től tartozik az Arab Lótenyésztők Világszövetségéhez (WAHO), melynek London a székhelye. Ezután a Szíriai Földművelésügyi Minisztériumban létrehozták az Arab Lovak Összeírásáért Felelős Irodát, mely azóta az arab vérű lovak összeírásáért felelős hatóságként működik. Első alkalommal 569 arab lovat regisztráltunk a lovak származásának összeírásakor arab és angol nyelven, amelyek a Világszövetség 1989-es konferenciáján bemutatásra kerültek. Engem 2000-ben neveztek ki az arab lovak származásának vezetésére hivatott iroda elnökének. Elnökségem alatt immár második alkalommal azokat az arab lovakat írtuk össze, amelyek előzőleg nem kerültek be a nyilvántartásba a szíriai sivatagban uralkodó nehéz körülmények miatt. Ez a második összeírás Szíria minden területére, különös tekintettel a beduinok törzseire terjedt ki és két évig tartott. Ennek eredményeképpen a 2002-es isztambuli világszövetségi konferencián elfogadták a kétnyelvű (arab és angol) származási regisztereket 280 lóra, melyet 1748 ló elbírálásából választottunk ki.
Hogyan alakult a szíriai arab lófajta minősítésének gyakorlata Szíriában?
Nagyjából a fentiek alapján kezdődött meg a helyi arab lófajták irodáinak létrehozása a szíriai városokban, köztük 1994-ben Damaszkuszban, amelyet 10 évig, 2014-ig vezettem. Damaszkuszban a fő feladatunk az volt, hogy az aszíl arab lovak születését összeírjuk és ellenőrizzük a nemes vérvonaluk tisztaságát, valamint vezessük a regisztert a lovak exportálásának és importjának céljából. Ezen kívül részt vettünk az arab lovakkal kapcsolatos különböző tevékenységek szervezésében úgy, mint a gyorsasági versenyek (ennek elnöke voltam 1996-tól kezdve), távlovas versenyek, küllemi bírálatok (show-k) szervezése. 2014-től kezdődően pedig az Arab Lófajta Irodájában az állami lóútlevelek kiállítását is elkezdtük azért, hogy az országon belül könnyebb legyen a lovak szállítása, a származás igazolása.
A szíriai háború is erre az időszakra esett sajnos, de sikerült 260 aszíl arab ló visszaszerzése, azon körülbelül 3000 arab ló közül, amelyeket elloptak a háború alatt. Az Földművelésügyi Minisztérium Arab Lovak Összeírásáért Felelős Irodájának újjáépítettük az istállóit az elpusztult állami istállók helyett, amelyeket korábban kiraboltak és leromboltak. Személyesen is igyekeztem előmozdítani a lovak DNS vizsgálatát a németországi laborral együtt dolgozva. Így négy év alatt 4500 ló regisztrálása sikerült, valamint kilenc, az arab lovak származását tartalmazó kétnyelvű arab-angol származási lapot vezető regisztert adtam ki, amiben 500 darab, kifejezetten a szíriai arab jellel ellátott ló szerepel Szíria egész területéről összegyűjtve. Miután 5 évre teljesen leállt a háború miatt a lovassport, 2015-ben sikerült újraindítani a gyorsasági és lószépségversenyeket is a Földművelésügyi Minisztériummal és a Szíriai Arab Lovak Regisztrációs Irodájával együttműködve.
Mit jelent pontosan, hogy „aszíl ló”? Mit tudunk a szíriai arab lovak történetéről?
A szíriai aszíl ló legalább 4 generációra visszamenőleg csak szíriai ősökkel rendelkezik. A szíriai arab ló különösen tiszta vérvonalakkal rendelkezik, amelynek nemességét azon kondíciók adják, amelyben él, illetve a hosszú ideje történő természetes szelekció. A sivár pusztaság adta körülmények azok, amelyek a kiválasztódás során erős, munkára képes lovakat eredményeztek. Ezeket az erényeket tudták a hátukon ülő harcosok a csatáik során és a sivatagban való hosszú átlovaglásoknál kamatoztatni.
A szíriai arab lovat a munkára való használhatósága, illetve a gazdájával való együttműködésre való hajlandósága emeli a sokrétűen használható lovak élmezejébe. A szíriai arab lófajta bizonyította kiválóságát a régi korok háborúiban, ahol is sokszor éberebb volt lovasánál, az ellenséggel való csatározásban is bátornak bizonyult. Fontos fegyvertény volt az is, hogy a hadjáratok idején csupán kevés vízre és ellátmányra volt szüksége. Híres a végletekig való kitartásáról, és ez az, ami igazán értékessé teszi és megkülönbözteti a többi arab lófajtától. A szíriai sivatag adta körülmények, amelyekkel a beduin arabok képesek együtt élni és ahol mai napig tenyésztik és nevelik a szíriai arab lovaikat, azok a tényezők, amelyek megtartották kiváló alkalmazkodóképességét és erejét.
A szíriai arab lovaknál a kanca adja tovább származását, ezzel őrzi eredetiségét. A fajta nemzetközi lótenyésztésben szerepet játszó története a 18. századra nyúlik vissza, amely a keletre irányuló európai hadjáratoknak az időszaka - ekkor még az arab beduinok a mai Szíria és Irak területén vándoroltak. Nagy jelentőségű volt a 19. században a Blunt vezette expedíció, valamint az is, hogy I. Abbász pasa az egyiptomi arab lóállományba ötezer lovat gyűjtött össze, legtöbbjüket a Dzsazíráról (mai Észak-Irak és Északkelet-Szíria területe) és a szíriai sivatag területéről.
Fontos még megemlíteni a híres arab lovakat, melyeket a 18. század elején Thomas Darley Angliába exportált, ezek az angol telivér kitenyésztésében később nagy szerepet játszottak.
A híresebb arab lófajták közé sorolható a shagya, amelynek ősei Európába Fadlallah el-Hedad Mihály szíriai expedícióin keresztül érkeztek.
A szíriai arab ló történetének sokszínűsége messze meghaladja ezen sorok kereteit. Mivel annak idején Libanonban és Irakban rendeztek lóversenyeket, az arab lovakat megismerték a nyugati kereskedők és utazók, és felhasználták a nyugati lovak nemesítésében. Szíriában régen nem rendeztek nemzetközi versenyeket, viszont a beduinok maguk között versenyeztek az aszíl lovaikkal - ez az egyik oka annak, hogy azok nem keveredtek idegen lovak vérével és megőrizték az eredeti szíriai aszíl lovak tisztaságát a huszadik század elejétől kezdve mai napig. Az egyiptomi arab ló, amely a az egyik legelterjedtebb arab lófajta a világon, a méneskönyvek szerint szintén keveredett a szíriai arab lovak vérével.
Mi történt Szíriában az arab lótenyésztéssel a háború ideje alatt?
3000 lovat vesztettünk el és amikor az elfoglalt területeket felszabadították, 30 állami tulajdonú, valamint több, mint 260 magánkézben lévő lovat szereztünk vissza. Ahogy fentebb említettem, szintén összeírtunk 4500 lovat, melyet az igazgatóságon regisztráltunk a háború veszélyei és nehézségei ellenére, és a németországi laborok mellett együttműködtem a szíriai egyesületekkel és személyesen küldtük az arab lovak DNS anyagát a német laboratóriumokba azért, hogy segítsük a lovaink összeírását a háború alatt is. Emellett elvégeztük a lovak szíriai jelölését a háború sújtotta területeken is az ott élők segítségével. Aztán megkezdtük a versenyek szervezését: összesen nyolc galoppversenyt és két lószépségversenyt rendeztünk 2018-ban és 2019-ben. 2020-ban felhagytam az új születésű lovak vérvonalának követésével a koronavírus és a Szíriát sújtó sajnálatos embargó miatt.
Hogyan látja a szíriai arab lótenyésztés jövőjét?
Ami a szíriai arab lovat illeti, azt mondhatjuk, hogy egyfajta nyersanyag, mint az olaj, ami bármely célból alkalmazható: gyorsasági versenyeken, a kiállításokon, a kereskedelemben és megannyi más ágazatban is. A szíriai arab ló erős, szép küllemű és erejét azoknak a kemény sivatagi körülményeknek köszönheti, amiket fentebb említettünk. Ezzel szemben az egyiptomi ló leginkább a küllemével emelkedik ki, más testfelépítésű, különösen jellegzetes a fejformája és mozgásának szépsége, eleganciája. Ezeken a hangsúlyokon alapul az egyiptomi ló show lóként való tenyésztésére törekedtek.
Az 1999-ben alapított Woody Arabians bolognai arab lovakat is a Palmüra melletti területekről hozták be Európába ahogy a bolognai konferencián mutatott dokumentumok tanúsították. A nemzetközi tenyésztésben is résztvevő eredeti állomány, úgymint Siglavi, Koheilan, Hadban, vagy Obayan leszármazottai mai napig megtalálható nálunk, tehát a szíriai arab lófajtát nemzetközi téren továbbra is jelentősnek tartom.
Végezetül pedig a szíriai aszíl lovaktól visszakanyarodva a mai Bábolnai Méneshez, érdemes felidéznünk Fadlallah el-Hedad Mihálynak, a századforduló keletre vezetett lóbeszerzési expedícióinak vezetőjének és Bábolna egykori ménesparancsnokának szavait.
„Különben hogy ez nem elfogult vélemény, azt nemcsak a ménesünket tanulmányozó és avatott szakemberek ismerték el, de kitűnt a párisi nemzetközi kiállításon is, a hol négy ménesbeli lovunkat arany éremmel tüntették ki, két lovunk ezüst érmet nyert és két lovunk champion volt. Az állami méneseknek általában elismert mai fejlettségét köszönhetjük főleg annak a gondos figyelemnek, a' melyet a törvényhozás a lótenyésztés ügye iránt tanúsított, megadván a módokat és eszközöket arra, hogy a lótenyésztés hazánkban állandóan fejlesztessék. Az 1901. évi expedicziónak az volt a czélja, hogy mindenüvé, a hol a Keleten az arabs faj-lovat eredeti vértisztaságában föltalálni vélem, menjek el, szabad kezét hagyva abban is, hogy egy messzebbre menő és hosszabb időre tervezett expediczió során annyi lovat vásároljak, a mennyi lehetséges. Ezt a kitüntető megbízatást teljesítettem; A jövő fogja igazolni, hogy a kiküldetés mennyiben vált hazai lótenyésztésünk hasznára. Erről ma beszélni nem lehet. De engem feljogosit a remény, hogy az a néhány ló, melynek patái a távol Kelet sárga homokját és kavicsait taposták, be fog válni.”
(Fadlallah el-Hedad Mihály: Utazásom Mesopotámiában és Irak-Arábiában. Budapest, 1904, 7-8. o.)
A cikk megjelent a Lovas Nemzet 2021. szeptemberi számában.
Szöveg: Zsidai Zsuzsanna
Fotók: Dr. Mohammed Ghiath al-Shaieb
A borítókép illusztráció, kép forrása: Pixabay
Kapcsolódó cikkek
Kommentek