Modern magyar sikertörténet: a muraközi ló
A muraközi ló 1972 óta önálló fajta. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság egyik legsikeresebb projektje a muraközi ló regenerálási programja, amely 2003-ban indult. A kezdetben mindössze hat kancával induló projekt felügyelete alá ma már 60 tenyésztő és 217 ló tartozik.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának a hazai génmegőrzésben elért eredményeiről beszélt Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a muraközi ló génmegőrzési program záróeseményén Őriszentpéteren.
Az évente több mint 12 millió forinttal támogatott projekt sikerének köszönhetően mára hatvan tenyésztő és 217 ló tartozik a program felügyelete alá.
Az állami természetvédelem intézményrendszerében működő tíz nemzeti park igazgatóságának egyik kiemelt tevékenysége a génmegőrzés. Az őshonos állatfajták fenntartása kiemelt állami feladat, élelmezés- és élelmiszerbiztonsági stratégiai kérdés, hiszen régi magyar növényfajtáink és őshonos haszonállataink közkincsek és nemzeti örökségünk részei, hazánk szimbólumai - emelte ki az államtitkár.
A nemzeti parkok vagyonkezelésébe tartozó több mint 300 ezer hektár védett természeti terület 62 százaléka rét, illetve legelő, ahol a gyepgazdálkodást extenzív állattartással, őshonos állatfajtákkal végzik. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság gyepes területeit több mint 600 magyar tarka szarvasmarhával, 50 muraközi lóval, és a területen ritkaságnak számító több mint 20 európai bölénnyel legeltetik.
Az állam 2009 óta támogatja a génmegőrzéssel foglalkozó intézményeket, szervezeteket, illetve magánszemélyeket. 2018-tól egy többéves génmegőrzési stratégia keretében több mint 12 milliárd forint jutott génmegőrzési feladatokra. A megvalósult mintaprogramok egyike az őrségi magyar hidegvérű muraközi típusú ló fajtamegőrzése, amelynek záróeseményére a pénteki szakmai napon került sor.
Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság a Környezeti- és Energiahatékonysági Operatív Programban megvalósított két, több mint félmilliárdos állattartási infrastruktúra-fejlesztést is. Az egyik 550 milliós beruházásból a muraközi lovak tartását segítő istállókomplexum épült. A másik 540 milliós beruházásból pedig a magyartarka szarvasmarha tartására épített 100 férőhelyes bikaistálló és a borjak neveléséhez szükséges épületkomplexum készült el. Ezek a beruházások hosszú távon is biztosítják a legeltető állattartáshoz szükséges infrastruktúrát.
Forrás: MTI
Fotó: Muraközi Ló Tenyésztéséért Egyesület
Kapcsolódó cikkek
Kommentek