Klímaváltozás és szénaválság: hosszú távú stratégia készül a hazai lótartás jövőjéért
Az Állatorvostudományi Egyetem Takarmányozástani és Klinikai Dietetikai Tanszéke július hatodikára zártkörű stratégiai megbeszélést hívott össze a „Klímaadaptáció és a lovak szálastakarmány-ellátásának jövője Magyarországon” címmel.
A cél hazai lovas ágazat szálastakarmány-ellátását érintő aktuális kihívások áttekintése, valamint a rövid és hosszú távú megoldási lehetőségek megvitatása volt. A klímaváltozás következtében egyre gyakoribb aszályos időszakok, a regionális terméskülönbségek és a változó takarmányminőség ugyanis új szemléletet és széles körű szakmai együttműködést tesznek szükségessé úgy a lótartók, mint a termelők részéről.
A rendezvényen egy asztalhoz ültek a szénatermelés, a lótartás, a takarmányozás, a kutatás meghatározó szereplői, hogy elindulhasson egy átfogó hosszú távú stratégia kidolgozása, amelyet a továbbiakban a kormányzat elé lehet terjeszteni.
A klímaváltozás hatása a lovakra
A ló alaptakarmánya a széna, amiből naponta legalább saját testtömegének 1,5 százalékát (szárazanyagra vetítve!) elfogyasztja (létfenntartáshoz szükséges mennyiség!). A szálastakarmány minősége meghatározza nemcsak a ló teljesítményét, de egészségét és hasznos élettartamát is.
A klímaváltozás közvetlen hatása a lovak egészségére már napjainkban is jelentkezik: a legelők és a széna minősége miatt emelkedő tendenciát mutat például a ló-asztma, kólikás megbetegedések, végtagfejlődési rendellenességek (bakpata, OCD, stb.) előfordulása, gyakoribb a gyenge teljesítmény, izomvesztés.
Az Állatorvostudományi Egyetem szénaminőség felmérése elkeserítő eredményeket hozott. Lótakarmányozási szempontból közel etethetetlen minták érkeztek be vizsgálatra, számos széna állategészségügyileg aggályos. A hazai szénák nagy része nem tartalmaz megfelelő mennyiségű fehérjét, viszont a ló számára emészthetetlen ligninből túl sokat.
2026 a szénakatasztrófa éve?
Az idei rendkívül aszályos évben a szénatermés fele-harmada az átlagosnak, ami már az ellátási biztonságot veszélyezteti. Mivel az egyes területekről ugyanannyi munkával csak a megszokott mennyiség fele-harmada takarítható be, egy-egy bála önköltsége kétszeresére-háromszorosára nőtt. Az árakat tovább hajtja a vásárlói oldalról mutatkozó intenzív kereslet.
A termelő és fogyasztó érdekei ezen a különleges területen eltérnek: kevés az olyan termelő, aki kifejezetten szénatermesztéssel foglalkozik, inkább „mellékes” tevékenységet, illetve bevételt jelent, így a területeket nem kezelik szakszerűen, a talajt nem táplálják vissza, ezért a széna mennyisége alacsony, tápértéke gyenge. A kaszálást jellemzően későn végzik és alacsony tarlót hagynak a nagyobb betakarított mennyiség érdekében. A lovasok és lótartók gyakran nem magával a termelővel, hanem egy közvetítővel vannak kapcsolatban, illetve a megfelelő tudás hiányában sem tudnak minőségi követelményeket támasztani. Így termelő felé nem jelentkezik kényszer vagy igény a jobb minőség előállítására. Fokozza ezt a hatást, hogy a kereslet jelenleg meghaladja a kínálatot.
A beszerzés jelentős tétele a szállítási költség. A kockabálák szállítása jóval költséghatékonyabb, mint a körbáláké.
A hosszú távú megoldás az oktatás
Elsődleges az oktatás szerepe. Az oktatásba pedig minden érintett felet – lovasokat, lótartókat, takarmányelőállítókat – be kell vonni és minden rendelkezésre álló fórumot kihasználni az agráregyetemektől kezdve a felnőttképzésen, konferenciákon, workshopokon, webinárokon át az online elérhető tudásanyagokig.
Tudatosabb lótartók
Ahhoz, hogy érdekeiket érvényesíthessék és a piacot maguk és lovaik érdekében kedvezően alakíthassák, a lovasoknak, lótartóknak is nagyobb tudást kell szerezniük a szálastakarmányról. Jelentős részük nincs tisztában a minőség fontosságával, illetve nem a megfelelő szempontok (laboratóriumi vizsgálat alapján meghatározott beltartalmi érték) alapján ítélik meg a széna minőségét. Fontos tudatosítani, hogy a rossz minőségű szálastakarmány jelentős többletkiadásokhoz vezet teljesítményromlás és megbetegedések formájában, valamint több takarmánykiegészítő etetése válik szükségessé. Fontos a jelenleg általános, nagy szénaveszteséggel járó etetési gyakorlatok megváltoztatása is.
A minőség megítélését a laboratóriumi vizsgálatok alapján végzett minőségi besorolás segíthetné. Szintén objektív vásárlási döntéseket tenne lehetővé, ha a takarmány általánosan használt mértékegysége a bála helyett a kilogramm lenne a hétköznapokban is.
A minőség és a súly együttesen befolyásolja az árat, a vásárló számára pedig lehetővé teszi az objektív döntéshozatalt. Ezáltal a piac objektíven, magasabb árral ismerné el a minőséget.
Hatékony gyepművelés
A legnagyobb veszteség a termelésben a tudáshiányból adódik. A csapadékadatok alapján előre következtetni lehet a várható hozamra.
A gyepterületek művelése nemzetgazdasági jelentőségű. Fontos felismernie a gazdálkodóknak és az államnak is, hogy a széna érték.
Hazánkban a gyepek 60%-a természetvédelmi terület, emiatt csak a nem védett gyepek esetében lehet javaslatot tenni a hatékonyabb gyepkezelésre, ez mintegy 400 ezer hektárt jelent. Az egyre gyorsuló klímaváltozás miatt azonban hosszú távon szükség lehet szántóföldi szénatermelésre is.
Részmegoldás lehet szárazságtűrő növényfajok tesztelése, valamint a szenázskészítés, illetve ezek állategészségügyi, biztonsági kockázatainak felmérése.
A területalapú támogatások helyett inkább érdekalapú gazdálkodásra, növényalapú támogatási rendszerre lenne szükség.
A lótartókat állatjóléti támogatás segítheti a megfelelő minőségű szálastakarmány beszerzésében.
Mit tehet a lótartó most?
Egyértelmű, hogy a lótartók azonnali segítséget várnak a szénahiány miatt kialakult krízishelyzetben. Azonban a jelenlegi információk alapján azonnali támogatási lehetőség központi keretből nem lehetséges.
De a lótartók önerőből is sokat tehetnek azért, hogy áthidalják a takarmányszegény időszakot.
- Az első és legfontosabb a pazarlás megszüntetése: át kell állni a precízen mért takarmányozásra. A ló a saját testtömegének legalább 1,5 százalékát (szárazanyagra vetítve!) kell, hogy megkapja jó minőségű szénából, ez egy 500 kilogrammos ló esetében kb. 7,5 kg széna. (Létfenntartáshoz szükséges mennyiség!)
- A szálastakarmányt szénahálóban, etetés lassítókban (slow feeder), lehetőség szerint egyedileg vagy a karámban sok külön ponton kell elhelyezni.
- A széna keverhető lucernával (30-40%).
- Tavalyi vagy korábbi széna is etethető rostforrásként, amennyiben tiszta és nem penészes. Azonban fontos tudni, hogy a régi szénák vitamintartalma gyakorlatilag nulla.
- Fokozatos szoktatás után etethető szenázs.
- A szálas takarmány helyettesítő:
- széna pellettel, illetve lucerna pellettel lehetőség szerint maximum a testtömeg 0,5 százalékának megfelelő szálastakarmány váltható ki, mert csökkenti a rágásszámot
- cukorrépa pellettel maximum 2 kg szálastakarmány helyettesíthető
- A jó fogazattal rendelkező, jó takarmányhasznosító lovak kaphatnak takarmányszalmát.
- Az idei rendkívül kevés széna rendkívül gyenge beltartalommal is jár. Azoknak a lovaknak, akik nem kapnak kereskedelmi lótápot, balancerre van szükségük. Az ásványi anyag, illetve vitaminkiegészítés ebben a helyzetben nem elég.
Hogyan tovább?
Az Állatorvostudományi Egyetem szakemberei folyamatos kapcsolatban állnak az Agrár- és Élelmiszergazdaságért felelős Minisztériummal és megkezdik egy közös, hosszú távú stratégia kidolgozását és megvalósítását a szálastakarmány-ellátás biztonságának fenntartása érdekében.
Az első tanfolyamok a lótartók és a termelők számára várhatóan már idén ősszel elérhetőek lesznek.
Útravaló
Egy megfontolandó tanács dr. Kutasi Orsolyától, az Állatorvostudományi Egyetem Takarmányozástani és Klinikai Dietetikai Tanszékének vezetőjétől:
Ne hidd, hogy csak az idei évet kell átvészelni valahogy és jövőre vagy azután majd jobb lesz. Ehhez az aszályos helyzethez kell hosszú távon alkalmazkodni.
Fotók: Pixabay
Az eseményt dr. Kutasi Orsolya, az Állatorvostudományi Egyetem Takarmányozástani és Klinikai Dietetikai Tanszékének vezetője, valamint Rácz Imre, a Biofarmer Kft. ügyvezetője szervezte.
Kapcsolódó cikkek
Kommentek