A sportló szívének titkai
A ló a tökéletes menekülő állat és egyúttal a tökéletes sportoló is, hiszen egyszerűen futásra teremtetett. Mégsem képes minden ló egyforma teljesítményre. A miértekre a ló szíve és a sportlógyógyászat ad választ.
A ló kiemelkedő sportolói képességekkel van megáldva:
- nagyon magas a maximális oxigénfelvevő képessége, az ún. maximális aerob kapacitása
- óriási izomban tárolt energiatartalékokkal (glikogén) rendelkezik
- az izomsejtekben az energiatermelő elemek, a mitokondriumok térfogatának aránya magas
- terhelésre gyorsan és hatékonyan képes növelni a vér oxigénszállító kapacitását (például a lép összehúzódásával és az abban tárolt vörösvértestek keringésbe juttatásával)
- hatékony a hőháztartás szabályozása
- rendkívül hatékonyak a különböző mozgásformái
A ló a szívével fut
A felhasznált oxigén és a teljesítmény között szoros lineáris összefüggés van, a maximális oxigénfelvevő képesség , a „motor” teljesítményét jelzi. A motor teljesítménye függ az ún. perctérfogattól, mely azt mutatja meg, hogy a szív egy perc alatt mennyi vért pumpál a keringésbe. A perctérfogat pedig függ a percenkénti szívverésszámtól és az egy összehúzódás során kipréselt vér mennyiségétől, ami persze függ a szív méretétől. A lónak többek között azért magas a maximális oxigénfelvevő képessége, mert a lovak szívének mérete arányaiban felülmúlja a legtöbb emlősét.
Bár nem csak a méret a lényeg, mégis ki ne ismerné a híres és szinte verhetetlen Secretariat nevű telivért, melynek szíve az átlagosnál több mint kétszer nagyobb volt? Secretariat valószínűleg ennek az adottságának is köszönhette, hogy az 1973-as Belmont Stakes versenyen 31 hosszal győzött.
A perctérfogat függ a percenkénti szívverésszámtól (leegyszerűsítve a pulzusszámtól) is. A pulzusmaximum fajtánként, szakáganként, sőt lovanként változik. A magasabb maximális szívverésszámra képes lovak nagyobb perctérfogattal, tehát nagyobb maximális areob kapacitással is rendelkeznek.
Természetesen egy ugrólónak vagy egy nagydíjas díjlónak közel sincs olyan maximális aerob kapacitásra szüksége, mint egy versenytelivérnek. Ebből két dolog következik: egyrészt ezek a lovak kisebb szívhibákkal is megfelelő, vagy akár kiemelkedő teljesítményre is képesek, másrészt edzéstervükben az aerob kapacitás növelésének is kisebb a jelentősége.
Percenként maximális pulzus jármódonként:
- lépés: 60-80
- ügetés: 80-120
- vágta: 120-180
- versenygalopp: 180-max. 210-240
Ló- vagy lovassport és a maximális percenkénti szívverésszám:
- galoppverseny: 240
- ügető: 230
- military terepverseny: 170-200
- díjugratás: 180-190
- lovaspóló: 215-225
- díjlovaglás: 140-170
Sportszív? A lovaknak is van!
Ha az embereket tekintjük, az ún. sportszív megnevezése már több mint 100 évvel ezelőtt is ismert volt. Elsőként 1892-ben Sir William Osler írta le fogalmát, gyakorlati megismerését azonban csak az elmúlt évtizedekben bekövetkezett technikai fejlődés, a szívultrahang készülék és más képalkotó eljárások megjelenése tette lehetővé.
A rendszeres edzés hatására egyrészt nő a szív tömege, javul a pumpafunkciója, másrészt a szívizomban olyan kis hajszálerek alakulnak ki, illetve nyílnak meg, melyek növelik a szív oxigénellátottságát. Ez lovakban is így van, edzéssel növelhető a szív izomtömege, ami által a szövetek nyugalmi ellátásához szükséges, de akár a gyengébb terhelés során felhasznált vért is kevesebb összehúzódással ki tudja pumpálni. A nyugalmi érverésszám, valamint a bizonyos teljesítményhez tartozó érverésszám rendszeres munkával csökkenthető. A pulzusmaximum azonban edzéssel sem emelhető, csak a hozzá tartozó teljesítmény javítható.
Méréssel a siker felé
A fentiekből következik, hogy ha megmérjük egy ló szívének méreteit és a szívverésszámot nyugalomban és terhelés során, számos információt nyerünk a képességekre, a képességekhez képest elért teljesítményre és a tréning hatékonyságára vonatkozóan.
Az elvégzett ultrahang-, EKG- és pulzusfrekvencia-vizsgálatokkal a kóros folyamatok is feltérképezhetők. Ezekkel és hasonló vizsgálatokkal foglalkozik hazánkban a SzIE-MTA ló-sportélettani kutatócsoportja, mely jelenleg is folyamatosan adatokat gyűjt a magyarországi sport- és versenyló populáció sajátosságairól.
Írta a MTA-SZIE Nagyállatklinikai Kutatócsoport: Dr. Joó Kinga, Dr. Nyerges-Bohák Zsófia, Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya
Fotó: Pixabay
Kapcsolódó cikkek
Kommentek