Amikor lovad kifogy a szuszból: felső légúti problémák
Csökkent teljesítmény, furcsa, zavaró légzési hangok: gyakran így jelentkeznek azok a felső légúti problémák, amelyek megnehezítik a sport- és versenylovak mindennapjait. Utánajártunk az okoknak, a vizsgálati és kezelési lehetőségeknek.
Sport- és versenylovak, de a hobbilovak is számos felső légúti problémától szenvedhetnek, amelyek csökkent teljesítményhez és kóros légzési hangok képzéséhez vezethetnek. A felső légúti funkciózavarok a teljesítménycsökkenést okozó problémák sorában a második helyen állnak az ortopédiai elváltozások után.
Egyes elváltozások már állóhelyzetű endoszkópos vizsgálattal is megfigyelhetőek vagy legalábbis előrejelezhetőek, de gyakran csak a terheléses vizsgálatok vezetnek egyértelmű diagnózishoz. Ez történhet futópadon vagy lovas alatti munka során is. Mivel sportlovak esetében a felső légutak működésére nagy befolyással lehet a ló nyakának pozíciója (tehát a lovas), ezért ezeknél a lovaknál különösen hasznos az overground endoszkópozás, amikor a ló lovas alatt, a megszokott munkája során vizsgálható.
Overground endoszkópia: A készüléket egy erre kifejlesztett kantárral és nyeregalátéttel lehet a lóra szerelni. A nyeregtáskában található rögzítő a munka teljes ideje alatt készített felvételt tárolja, de a vezeték nélküli monitoron – amelynek hatótávolsága 300–500 méter között mozog – élőben is figyelemmel kísérhető a garat pillanatnyi képe.
A film az MTA -SZIE Nagyállatklinikai Kutatócsoport tulajdona.
Kapcsolat: dr. Korbacska-Kutasi Orsolya +36-30-639-8712
A számos felső légúti funkciózavar közül a leggyakoribb a baloldali gégebénulás, illetve a lágyszájpad felső helyzetváltozása.
Hörgősség: a belégzés nehezített
A baloldali gégebénulás, köznapi nevén hörgősség a leggyakrabban előforduló felső légúti rendellenesség, amikor a kannaporcok fő távolító izmának sorvadása figyelhető meg. Ennek következtében a kannaporc nyitása nem, vagy csak csökkent mértékben lehetséges és az így kialakult légúti szűkület miatt bizonyos helyzetekben a ló kevesebb oxigénhez juthat. Az izomsorvadás az azt beidegző gégeideg károsodása miatt történik. Mivel a baloldalon futó ideg hosszabb, ezért nagyobb károsodási lehetőségnek van kitéve, ez a magyarázata annak, hogy az esetek 95%-ában a gégebénulás a bal oldalt érinti.
Gyakori klinikai tünet a terhelés során jelentkező csökkent munkabírás és kóros légzési hangok, amelyeket tipikusan a belégzési fázisban hallani: a ló hörgő hangot ad. A hörgősség azonban nem minden lóban és minden formájában okoz teljesítménycsökkenést, ennek oka, hogy sok ló maximális légzési kapacitását közel sem használja ki.
Álló helyzetű és dinamikus endoszkópos vizsgálat során is többfokozatú besorolási rendszer használatos az elváltozás súlyosságának megítélésére. Ha álló helyzetben teljes bénulást figyel meg az állatorvos, akkor terhelés során is a legsúlyosabb besorolásra kell számítani. Ellenben ha bármilyen más fokozatot lát álló helyzetben, akkor dinamikus vizsgálat nélkül nem vonható le biztos következtetés a betegség súlyosságáról, ugyanis terhelés hatására romolhat, illetve kompenzálódhat is az elváltozás.
A gégebénulás műtéti megoldásokkal kezelhető, melyek közül van, amit álló helyzetben lézerrel el lehet végezni, és van, amihez teljes altatás szükséges. Annak eldöntése, hogy szükség van-e műtétre, illetve milyen műtéti eljárás ajánlott, gyakran nem egyszerű feladat.
Lágy szájpad felső helyzetváltozása: problémás a kilégzés
Amikor a lágy szájpad, ami a ló orrüregét és szájüregét elválasztja, rendellenes helyzetbe kerül a gégefedő felé, kilégzéskor akadályozza a levegő áramlását. Tünetei közé tartozik a teljesítménycsökkenés és a kilégzés során hallható gurgulázó hang, ami azért alakul ki, mert a kiáramló levegő vitorlaként remegteti a lágy szájpad szélét. Ez az elváltozás a lovat zavarhatja, gyakran nyeldekelhet, hogy megszüntesse, máskor pedig köhögéssel együtt is jelenezhet. De olykor lehet hangtalan is az elváltozás.
A lehetséges kezelési megoldásokat csak az okok pontos feltárása után tudja meghatározni az állatorvos. A betegség egyik gyakori háttere galopp lovak esetében, hogy a gége túlzottan hátul és lent helyeződik el a garatüregben, így a nyújtott nyakkal futó telivérek és a mozgás során megfeszülő nyakizmok kiváltják a helyzetváltozást. Fiatal versenylovakban a garat éretlensége – ami 3 éves korig fiziológiásnak tekinthető – is hozzájárulhat a betegség kialakulásához. Fiatal és felnőtt lóban állhat légúti gyulladásos betegség a funkcionális zavar hátterében – ilyenkor a gyulladás megszüntetése az elsődleges cél. A gyulladás fiatalabb lovak esetében gyakrabban jelentkezik a felső légutaknál és gyakran fertőző eredetű, idősebb lovak esetében pedig az alsó légutak asztmatikus megbetegedései gyakoribbak.
Minden mindennel összefügg
A felső légút vizsgálata összetett szemléletet igényel, hiszen az alsó légúti rendellenességek gyakran felső légúti funkcionális problémát okoznak, ugyanakkor a felső légutak szűkülete is szerepet játszhat alsó légúti betegségek létrejöttében.
A felső légúti elváltozások értékelésénél tekintettel kell lenni a betegség súlyosságára és arra, hogy az adott ló milyen megterhelésnek van kitéve, milyen szakágban versenyzik. Versenylovaknál a felső légutak egészen kismértékű funkcionális változása is csökkent teljesítményhez vezethet. Sportlovaknál gyakran csak a súlyosabb légúti zavarok vezetnek a tulajdonos számára is észlehető teljesítménycsökkenéshez.
Versenylovaknál leggyakrabban megerőltető terhelés hatására jelennek meg a felső légúti funkciózavarok, amikor a ló nagy sebességgel, előrenyújtott nyakkal galoppozik. Sportlovak esetében viszont már kisebb teljesítménynél is visszatarthat a ló a felső légúti funkciózavar hatására, mert ezeknél a lovaknál gyakran összefüggés figyelhető meg a lovak szárra állítása és a felső légúti problémák megjelenése között.
Írta: MTA-SZIE Nagyállatklinikai Kutatócsoport - Dr. Joó Kinga, Dr. Nyerges-Bohák Zsófia, Dr. Korbacska-Kutasi Orsolya
Kapcsolódó cikkek
Kommentek