Lovad elől nem rejtheted el az érzelmeidet
Német tudósok kísérlettel igazolták, hogy a lovak hasonlóan képesek értelmezni az emberi érzelmeket, mint a kutyák.
A német pszichológus és etológus kutatók januárban az Animals folyóiratban publikálták tanulmányukat, amely szerint azok a háziasított lovak, amelyek napi kapcsolatban állnak az emberekkel, a domesztikált kutyához és macskához hasonlóan képesek értelmezni az emberi érzelmeket.
Azt már korábban bizonyították, hogy a kutyák és a macskák az emberi érzelmekhez igazodva reagálnak ismeretlen helyzetekre, de erre vonakozó tudományos vizsgálatokat lovakkal még nem végeztek, eddig csak a lovasok beszámolóiból lehetett tudni, hogy egy félős, nyugtalan ember jelenlétében a ló hajlamos még az ismerős dolgoktól is megrettenni, míg egy magabiztos, nyugodt ember mellett a ló is nyugodtabban viselkedik. A kutatók előfeltevése az volt, hogy mivel az ember-ló kapcsolat kölcsönös, fajok közti kommunikációt igényel, az állatoknak valamiképp értelmezniük kell az ember verbális és nonverbális jeleit.
A kísérletbe 46 lovat vontak be, 28 mént és 18 kancát. Illetve mivel arra is kíváncsiak voltak, hogy a tenyészcél és a vérmérséklet befolyásolja-e a reakciókat, különféle fajtákat is összehasonlítottak: a 46 lóból 19 volt telivér, 20 félvér, és 7 póni. A vizsgált patások között a legfiatalabb egy, a legidősebb 26 éves volt.
Az egyedeket két csoportra osztották, majd egyenként bevezették egy körkarámba, amelynek közepén a kísérletvezető a bejárattól távolabb elhelyezett, a lovak számára ismeretlen tárgy, egy sárga-kék zuhanyfüggönnyel letakart kék műanyag kuka felé nézett.
A kísérletvezető kétféle viselkedett mutathatott:
- Hol a lóra, hol a kukára nézve pozitív gesztusokat használt: mosolygott, testtartása nyugalmat tükrözött, és 10 másodpercenként a „nagyszerű” szóval is jelezte, hogy minden a legnagyobb rendben, nincs mitől tartani.
- Aggódva tekintgetett felváltva a lóra és a kukára, a „borzasztó” szóval alátámasztva, hogy nagyon ijesztő az ismeretlen tárgy.
A kutatók a lovak körkarámbeli pozícióit, testtartását, fizikai reakcióit és azt is lejegyezték, hogy az adott egyed a vizsgálat közben mire figyelt, és mit nézett meg. A lovak az első esetben gyakrabban közeledtek a körkarámban álló személy felé, és kevésbé foglalkoztak az ismeretlen tárggyal. Az ijesztő verzióban viszont gyakrabban néztek a kuka felé, közben pedig tartották a távolságot a tárgytól és az embertől is.
A lovak fajtánként is eltérően reagáltak: a telivérek ritkábban léptek interakcióba a kísérletvezetővel, mint a félvérek és a pónik. Az is kiderült, hogy a kancák kevésbé voltak bátrak, és inkább úgy helyezkedtek, hogy a fenyegetőnek tűnő tárgy az ember mögött legyen, míg a mének bátrabbak és kíváncsibbak voltak, és beálltak akár a kísérletvezető és a kuka közé is.
A kísérlet legfontosabb eredménye mindenképpen az, hogy sikerült egyértelműen bizonyítani, hogy a lovak képesek az emberi érzelmeket értelmezni. A kutatócsoport a jövőben az emberi jelenléthez kevésbé szokott lovakkal tervezi folytatni a kutatást, így vizsgálva azt, hogy az ember-ló interakcióra vajon milyen hatása lehetett a domesztikációnak.
Mi, lovasok csak annyit tennénk hozzá: mi megmondtuk előre…
Forrás: Qubit, Social Referencing in the Domestic Horse
Fotó: Pixabay
Kapcsolódó cikkek
Kommentek