Megújulás előtt a magyar lóágazat: átfogó reformokat tervez az Agrárminisztérium
Az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium október 17-én közzétette a lóágazat megújításával kapcsolatos terveket.
„A magyar ló több mint gazdasági érték. Történelmünk, kultúránk és vidéki örökségünk része. Magyarországon ma is megvan a tudás, a genetikai érték, a ménesek, a szakmai közösségek és a lovas hagyomány, amelyre egy erős lóágazat épülhetne. Az elmúlt 16 év azonban nem hozta meg azt az áttörést, amelyre az ágazatnak szüksége lett volna” – áll az Agrárminisztérium bejegyzésében. Mint írják, 16 év sok beruházás történt, de kevés rendszerszintű megoldás született. A 2012-ben elfogadott Kincsem – Nemzeti Lovas Program számos helyes célt fogalmazott meg, azonban több területen máig nem történt előrelépés.
„A probléma éppen ezért nem az, hogy »nem történt semmi«. A probléma az, hogy ezekből a beruházásokból nem épült fel egy egységesen működő, piacképes és fenntartható lóágazati rendszer. Tizennégy évvel a Nemzeti Lovas Program után még mindig napirenden van az ágazati koordináció, a digitalizáció, az állami ménesek összehangolása, a képzés, a piaci működés és a lóversenyzés fenntarthatósága.”
A felsorolt problémák között szerepel, hogy a magyar lótenyésztés egyik legnagyobb nehézsége a gazdasági megtérülés. A belföldi kereslet elsősorban az olcsó lovat keresi, legyen az illegális import, esetleg ismeretlen származású állat, ami megnehezíti a tenyésztés és lókiképzés helyzetét. Ez azt is jelenti, hogy önmagában nem elég jobb minőségű lovat tenyészteni, kiképezni, működő értékláncra van szükség, ennek pedig több pontján hiányzik a felek együttműködése és a gazdasági ösztönzők.
Az állami méneseket nem elszigetelten, hanem rendszerben kell hasznosítani, világos feladatmegosztással, egységes szakmai stratégia mellett kell szolgálniuk a magyar lóágazat egészét. A génmegőrzés és tenyésztés mellett szakmai szolgáltatást kell nyújtaniuk a magántenyésztőknek, kapcsolódniuk kell az oktatáshoz, a sporthoz, a turizmushoz és a vidéki gazdasághoz is.
A legfontosabb feladatok az ágazatban:
- Tisztességes és átlátható piac kialakítása: A lovak adásvételi jogi környezetnek rendezése, legális tranzakciók ösztönzése az adórendszer felülvizsgálatával
- Digitális és átlátható lónyilvántartás létrehozása: egyszerűbb ügyintézés, megbízhatóbb adatok
- Az állami ménesek működésének új alapokra helyezése: egységes szakmai rendszer világos feladatokkal és mérhető teljesítménnyel
- A tenyésztő kerül az ágazati politika középpontjába: a cél olyan környezet kialakítása, ahol a minőségi magyar ló tenyésztése gazdaságilag is megtérülő tevékenység
- Vidéki lovasélet újraépítése: a vidéki lóversenyek, lovas rendezvények újraélesztése és összekapcsolása a turizmussal, gasztronómiával és a közép-európai térség lovaséletével.
- Új szerepben a Kincsem Park: korszerű, egész héten kihasznált szabadidős, sport- és rendezvényközpont
- A ló és a gyerekek: iskolai programok, lovasterápiás és gyermekvédelmi lehetőségek fejlesztése
A megújulás első lépése a Nemzeti Ménesbirtok Főosztály létrehozása volt az Agrárminisztériumon belül. A főosztály feladatai közé tartozik többek között a lótenyésztés stratégiai szakmai koordinációja, a támogatási rendszerek és fejlesztési programok előkészítése, az ágazat gazdasági és szakmai helyzetének elemzése, valamint a nemzeti ménesek és állami ménesgazdaságok szakmai felügyelete. Ez az első alkalom hosszú idő után, hogy a lóágazatnak önálló, központi szakmai koordinációja van a minisztériumi struktúrában.
„Az elmúlt 16 év tanulsága az, hogy önmagában egy újabb stratégia vagy egy újabb beruházás nem oldja meg a problémát. A következő időszak feladata tehát az, hogy a már meglévő tudást, infrastruktúrát, méneseket, szakembereket és nemzeti értékeket egy működő rendszerbe szervezzük. A minisztérium célja ezért nem a múlt értékeinek lecserélése, hanem azok újragondolása és összekapcsolása.
Minőségi tenyésztés. Tisztességes piac. Egységes szakmai irányítás. Korszerű nyilvántartás. Fenntartható lovassport és lóversenyzés elősegítése. Erősebb vidéki lovasélet. Több lehetőség a gyerekeknek. Nagyobb társadalmi felelősségvállalás.
A »lovas nemzet« nem lehet üres jelszó: a következő évek feladata, hogy tartalmat adjunk neki.”
Kapcsolódó cikk
Kommentek