Jármy Vincét kérdeztük az Ifjúsági Olimpiáról
Jármy Vince képviselte hazánkat a Buenos Airesben megrendezett Ifjúsági Olimpián, ahol csapat ezüstéremmel segítette hozzá országunkat minden idők legjobb szerepléséhez. A fiatal tehetséget a versenyen szerzett élményeiről és tapasztalatairól kérdeztük:
Hogyan készültél itthon erre a megmérettetésre?
Jármy Vince: Azt hiszem, semmilyen eltérő felkészülés nem volt, mint mondjuk egy átlagos verseny előtt. Sokféle lovon ültem már, ezért bíztam benne, hogy ezzel az idegen lóval is megtalálom a közös hangot.
Mi volt a kitűzött cél? Sikerült ezt teljesíteni?
Jármy Vince: Egyetlen kitűzhető cél a csapatversenyben való éremszerzés volt, amit szerencsére sikerült teljesíteni.
Mennyire volt fárasztó az időeltolódás? Mennyire befolyásolja ez a versenyen nyújtott teljesítményedet?
Jármy Vince: Az időeltolódás nem jelentett ott semmiféle fáradalmat, alig éreztem szerencsére. Nem gondolom, hogy a teljesítményemet befolyásolta volna.
Milyenek voltak a körülmények? Mennyire volt felszerelt a komplexum?
Jármy Vince: Teljesen jó körülmények között zajlott a verseny. A helyszínen alig volt plusz építmény, ami csak erre a versenyre készült volna. Ez ugyan egy régebbi komplexum, de szerintem egy ilyen verseny megrendezésére alkalmas volt. Az embernek semmivel kapcsolatban nem volt hiányérzete.
Hogyan zajlott kint a mindennapi életetek? Mennyiben volt más, mint egy átlagos versenynap?
Jármy Vince: Az edzések és a versenyek napjain jóformán reggeltől estig a lovardában voltunk, ami forgalomtól függően hol egy hol pedig kétórányi busz útra volt a falutól. Ezeken a napokon nem volt idő a többi magyarral lenni, viszont az ezt követő napokban pótoltuk a kikapcsolódást és persze a városnézést. Talán annyiban tért csak el egy átlagos versenynaptól, hogy egyetlen versenyszám volt.
Milyen volt a kapcsolat a csapattársaiddal? Sikerült összebarátkoznotok?
Jármy Vince: A csapattársaimat részben már ismertem, de ennyi nap után sikerült jobban megismerni őket. Talán a mi csapatunk töltötte a legtöbb időt együtt. Csináltunk közös programokat a többi lovassal is, így az egész mezőnyben jó volt a hangulat, sok új barátot szerzett mindenki.
Mennyiben különbözik az egyes országok lovas és lótartási kultúrája?
Jármy Vince: Úgy éreztem, hogy az ottani emberek, akik a lovakkal foglalkoztak (minden lónak külön lóápolója volt), élvezték amit csinálnak. Értettek hozzá és nagy szorgalommal csinálták. Egyébként a lovak tartása nagyon hasonlít az európaihoz.
Fedeztél fel különbségeket a más kontinensről érkezett lovasok vagy edzők szokásaiban?
Jármy Vince: Az európai edzők egyetértettek abban, hogy időt és türelmet kell adni a lovak megismeréséhez. Voltak ellenben más kontinensről olyanok, akiknek sajnos már az első edzésen megállt a lovuk.
Milyen lovat kaptál a sorsoláson? Sok múlott a lovon vagy inkább a lovas rutin számított szerinted?
Jármy Vince: Egy 17 éves zangersheidei tenyésztésű, de ír felmenőkkel rendelkező lovat kaptam. Temperamentumos, de a pályán figyelmes ló. Alapvetően a lovakon múlott, hogy ki hol végzett egyéniben, ugyanis az egyéni pályák meglehetősen nagyok és nehezek voltak. Ez abból is látszik, hogy egy jó lovas egy gyengébb lóval a csapat pályákon könnyedén ment hibátlant, de az egyéni pályák már problémát jelentettek a gyengébb képességű lovaknak.
Mennyire volt nehéz idegen lóval versenyezni? Hamar megtaláltátok az összhangot?
Jármy Vince: A ritmus felvétele után már egész jól szót értettem a lóval. Ennyi ismeretség után szerintem jó eredmény az, amit sikerült elérni.
Mennyire voltak nehezek a pályák? Mi volt bennük a legnagyobb kihívás?
Jármy Vince: Nagy volt a kontraszt a csapat és az egyéni pályák között. Elsősorban méretbeli különbségek voltak. Technikailag talán csak az első egyéni pálya volt nehezebb, mert a vonalak több helyen feles távolságokra voltak rakva.
Milyen érzés volt a dobogón állni? Számítottál az ezüstéremre?
Jármy Vince: Az európai csapat erőssége miatt mindenképp bíztam az éremben. Az eredmény megszületésekor talán mindannyiunk fejében az volt, hogy csak az idő miatt nem állhatunk a dobogó legfelső fokára, és ez mennyire rossz. De aztán amikor a dobogóra léptünk, szerintem mindenki félretette ezt és tiszta szívből örült.
Mik a terveid a jövőre nézve?
Jármy Vince: A tanulás mellett a fedeles szezonban igyekszem megfelelően felkészülni a következő kinti szezonra, ahol sok nagy megmérettetés vár. Jövő héttől két hetet Belgiumban tudunk tölteni edzőtáborban, majd itthon kezdjük meg a fedeles szezont.
Gratulálunk Vincének az Ifjúsági Olimpián való eredményes szerepléshez és sok sikert kívánunk neki a továbbiakban is!
Fotó: FEI/ Liz Gregg, Olympic Information Services
Kapcsolódó cikkek
Kommentek