Fertőző kevésvérűség Pest megyében?
Lótartók adtak hírt arról, hogy a NÉBIH, illetve a Pest Megyei Kormányhivatal a közelmúltban dunakeszi, illetve sóskúti lótartó helyeken rendelt el forgalmi korlátozást fertőző kevésvérűség gyanúja miatt. De mit jelent ez és vajon van-e ok az aggodalomra? Ennek járunk most utána.
A közösségi médiában bukkant fel a hír, miszerint Dunakeszin, illetve Sóskúton rendeltek el forgalmi korlátozást az illetékes hatóságok fertőző kevésvérűséggel való fertőzöttség gyanúja miatt. Az egészségesnek tűnő, betegség tüneteit nem mutató lovak esetében a rutin vérvizsgálat hívta fel a figyelmet a fertőzés gyanújára. A Riderline-nak nyilatkozó források szerint az érintett lovardákban a lótartókat az eljáró állatorvosok tájékoztatták a szükséges teendőkről és óvintézkedésekről. Szerencsére a betegség terjedésében fontos szerepet játszó repülő rovarokkal most nem kell számolni.
A NÉBIH 2019. november 26-i közleménye:
"Két, Pest megyében tartott lónál is megerősítette a lovak fertőző kevésvérűsége (FKV) fertőzöttséget a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma. A betegség miatt jelenleg egy dunakeszi és két sóskúti lótartó helyen rendelt el forgalmi korlátozást a helyi hatóság. A fertőzött állatokkal együtt tartott lovak tulajdonosaival az állategészségügyi hatóság hamarosan felveszi a kapcsolatot.
A Nébih felhívja minden lótartó figyelmét a betegséggel kapcsolatos megelőző intézkedések, valamint a jogszabály által előírt szűrővizsgálatok elvégzésének fontosságára" - áll a NÉBIH 2019. november 26-án közzétett közleményében.
Az ügyben a Riderline 2019. november 15-én tájékoztatásért fordult a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (NÉBIH), illetve Pest Megyei Kormányhivatalhoz.
A hivatalos állásfoglalás összegyűjtöttük, hogy lótartóként mit kell tudnod a fertőző kevésvérűségről.
A fertőző kevésvérűség (FKV)
Mi az a fertőző kevésvérűség?
A lovak fertőző kevésvérűségét egy retrovírus okozza, mely az egypatásokat betegíti meg (ló, szamár, öszvér, zebra). A betegség világszerte előfordul, emberre nem veszélyes.
A fertőzött állatok nem gyógyulnak meg. A tünetmentes időszakokban is ürítik a vírust, egészen az életük végéig, ezért környezetükre veszélyt jelentenek. Védőoltás, vagy egyéb gyógymód a betegség ellen jelenleg nincs.
Magyarországon a betegség bejelentési kötelezettség alá tartozik, tehát az állattartó köteles jelezni a hatósági állatorvos felé, ha lován a betegség tüneteit észleli.
Hogyan terjed?
A fertőzött állat élete végéig fertőz. Általános állapota nagyban befolyásolja, hogy mennyi vírust ürít a környezetbe. A legtöbb fertőzőképes vírus a lázas fázisban lévő állatok vérében van, a többi testváladékban (nyál, bélsár, vizelet, hüvelyváladék, ondó) is megtalálhatóak ugyan, de kisebb mértékben. Az éppen tünetmentes állatok vírusürítése alacsonyabb. Fontos a beteg állat mihamarabbi felismerése és eltávolítása az egészséges egyedek közül.
A betegség terjesztésében vérszívó ízeltlábúak (böglyök, szúró legyek) is szerepet játszanak. Az ízeltlábúakban a vírus nem szaporodik, csak 1-2 óráig marad fertőzőképes, így 200-300 méternél nagyobb távolságra általában nem szállítják el a kórokozót. A rovarok fertőzőképessége a kiszívott vér vírustartalmától függ. A heveny lázas szakaszban a ló vére több vírust tartalmaz, mint a rohamok közötti nyugalmi időszakban. Nyugalmi időszakban a fertőzés megeredéséhez többszöri vérszívás kell.
A fertőzött ló vérével, illetve váladékaival (bélsár, vizelet, nyál, orrváladék, ondó, hüvelyváladék) is üríti a vírust, és azt a fogékony lovak szájon át is felvehetik (pl.: zabla, közös etető, harapások) illetve fedeztetés során is átadhatják egymásnak. De az ilyen módon történő fertőzés ritkább, mert nagy mennyiségű vírus átvitele szükséges (pl. heveny lázas szakasz).
Nem szakszerűen végzett állatorvosi beavatkozások során, nem steril tűk, illetve műtéti eszközök használata is terjesztheti a vírust. Az olyan eszközöket, amik vérrel, nyálkahártyákkal érintkezésbe kerülnek használatuk során az alapvető higiéniás szabályok szerint minden esetben fertőtleníteni kell, mielőtt másik állaton használnák.
A fertőzés könnyen megered (kevés vírus is elég), ha közvetlenül a véráramba jut a fertőzött anyag (nyílt sebek, nem megfelelően beadott injekció, vérszívás), ettől eltérő esetben minimális a fertőződés esélye.
Nyálkahártyán (fedeztetés, orron keresztül) keresztül történő fertőzéshez több fertőzőképes vírus szükséges. A szájon át történő fertőzés esélye akkor áll fent, ha a szájban található sérüléseken keresztül nagy mennyiségű vírust vesz fel az állat. Érintéssel (bőrön keresztül) a vírus nem oltható át egyik állatról a másikra. Lázmérővel, fogreszelővel, patakéssel, endoszkóppal, fertőzött állat váladékait másik állat nyílt sebeibe nyálkahártyáira kenve átoltható a fertőzés. Vemhes kancában a vírus átjut a magzatba is. Ilyenkor a kanca vetél, vagy fertőzött csikót ellik. A fertőzött kanca teje nem jelent veszélyt a csikóra.
A külvilágra kikerült vírust ért környezeti hatások (napfény, hőmérséklet, páratartalom, fertőtlenítő szerek, stb.) is befolyásolják, hogy a vírus fertőzőképes marad-e addig, amíg újabb fogékony állattal kerül kapcsolatba.
Zárt istállóban könnyebben terjed a fertőzés, mert a vírus védve van a napsugárzás fertőtlenítő hatásától, illetve az istállói környezet viszonylag állandó klímát is biztosít.
Tünetek
A betegség az esetek kis részében már a betegség kezdeti heveny, lázas általános tünetekkel járó szakaszában elhullással járhat, többnyire azonban elhúzódó lefolyású, több havonta ismétlődő lázas rohamok, vérszegénység, gyengeség és testszerte jelentkező ödéma (vizenyős duzzanat) figyelhető meg a beteg állatokon.
A lappangási idő 1 hét vagy akár 3 hónap is lehet, függően a felvett vírus mennyiségétől.
Heveny esetekben állandó, esetenként hullámzó lefutású 41-42 C°-os láz figyelhető meg. Egyes esetekben néhány nap elteltével a testhőmérséklet a normális alá csökken és az állatok elhullanak. Többnyire azonban az állatok tompultak, fáradékonyak, és főként a hátulsó végtagok gyengesége miatt még állás közben is imbolyognak. A nyálkahártyákon apró vérzések és a pangásos szívelégtelenség következtében szennyesvörös szín is megfigyelhető. A test mélyebben fekvő részein, a végtagokon, mellkas és a has alján vizenyős duzzanat jelentkezhet. A tünetek pihentetett lovakban 3-5 napon belül elmúlnak.
A lázrohamok általában 1-3 vagy csak 6-12 hónapos időközzel ismétlődnek, és egyre tovább tartanak. A lovak soványodnak, fizikai teljesítőképességük romlik, szőrük fénytelenné válik, a hátulsó végtagok folyamatos gyengesége, és ödémák figyelhetők meg. Az idő előrehaladtával az általános gyengeség vagy az immunrendszer gyengülése miatt kialakuló társfertőzések következtében az állat elhullik.
A betegség lefolyása során fellépő tünetmentes időszakok és a fellépő tünetek sokfélesége nehezítik a diagnózis felállítását.
A szamarak és egyes lófajták ellenállóbbak a betegséggel szemben, általában nem mutatnak tüneteket, de a vírust hordozzák és ürítik, így veszélyeztethetik, fertőzhetik környezetüket, akkor is, ha egészségesnek tűnnek.
Ha fertőző kevésvérűség tüneteit észleled, az állatot különítsd el, és hívj állatorvost.
Kötelező a vérvizsgálat
A tünetmentes hordozók kiszűrése érdekében Magyarországon minden 6 hónaposnál idősebb ló kötelező vérvizsgálatát (fertőző kevésvérűség és takonykór szerológiai vizsgálata) három évenként a tulajdonos költségére el kell végezni.
Olyan lovak esetében, amelyek más állattartó lovaival érintkezhetnek – például sport rendezvények vagy bemutatók résztvevői, tenyészállatok –, a tulajdonos évente köteles elvégeztetni a szűrést.
A Nemzeti Referencia Laboratórium „anyag átvevőbeli” megérkezést követően 5-7 munkanappal elkészülnek a vizsgálatok, amennyiben nem kell ismételt reakciót elvégezni. Ha a minta körjárattal érkezik a laborba, az további 3 nap plusz idő. Az eljárást meggyorsítja, ha a megrendelő közvetlenül a Laboratórium pénztáránál (1149 Budapest Tábornok utca 2.) fizet és adja le a mintát. Az alapvetően alkalmazott Coggins tesztre sürgősséget nem tud vállalni a Nemzeti Referencia Laboratórium, mert előre nem tudható, melyik mintából kell majd ismétlő vizsgálatot végezni. Kérhető viszont az FKV-ELISA vizsgálat is, ami sürgős esetben 3-5 nap alatt tud eredményt adni. Ezt a minta beküldőn ezt külön jelölni kell.
Az eredmény kérhető utánvétes levélben – ilyenkor a posta leterheltségétől függően a kézbesítés akár egy hét is lehet, de lehet sürgősségi eredményközlést kérni e-mailban.
Mi az eljárás pozitív vizsgálati eredmény esetén?
Ha a vérvizsgálat pozitív eredménnyel zárul, akkor az állat fertőzöttségre gyanússá válik. A 41/1997. (V. 28.) FM rendelet előírásai alapján a fertőzöttségre gyanús állatot el kell különíteni, és hatósági megfigyelés alá kell vonni. A vele együtt tartott fogékony állatokat is forgalmi korlátozás alá kell vonni, meg kell figyelni, további laboratóriumi vizsgálatnak kell alávetni. Az állatok rovarriasztó szerekkel történő kezelése és a rovarok gyérítése minden ilyen esetben előírás. Az állatok nem szállíthatók el a tartási helyükről, illetve az adott helyre más ló, illetve lóféle nem vihető be. Az állományban fokozott rovarirtást és -riasztást kell végezni a karantén ideje alatt. A hatóság a megfelelő időközönként ellenőrzi az intézkedések betartását.
A személyi forgalom korlátozására nincs szükség. A zárlat alá vont tartási helyek bejáratán hatósági jelzés nincs.
Állategészségügyi beavatkozás a fertőzöttségre gyanús lovakon csak az illetékes járási főállatorvos engedélyével végezhető, de a velük együtt tartott lovakon végzett beavatkozásokról is tájékoztatni kell őt.
Az állatok mozgatása állatvédelmi okokból az adott tartási hely területén megengedett (karámozás, fedeles lovarda használata stb.) fokozott rovarriasztás mellett, de a tartási hely területét az állatok nem hagyhatják el, terepre nem mehetnek. A lovarda területén belül az állatok mozgatása az állat járványügyi státuszának figyelembevételével történhet.
Ha a további vizsgálatok a betegséget megállapítják, akkor az állatot állami kártalanítás mellett le kell ölni. A betegséget gyógyítani nem lehet.
A forgalmi korlátozás a betegség kizárása esetén oldható fel.
A hatóság a fertőzött állatok mihamarabbi felderítése érdekében a korlátozás alá vett tartási hely 3 kilométeres körzetében állami költségre végzi a lófélék szűrését 2015 májusa óta.
Hogyan védhetem meg lovamat a fertőzéstől?
Megelőző vakcinázás/oltás és a fertőzött állat gyógykezelése nem lehetséges, ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a megelőzésre. Lótartóként a Te felelősséged, hogy mindent megtegyél lovaid egészségéért és a fertőzések elkerüléséért:
- Minden lovon el kell végeztetni a három évente kötelező szerológiai tesztet még akkor is, ha a ló nem hagyja el a tartási helyéül szolgáló telepet és egészségi állapota kielégítőnek tűnik.
- Ha a ló más lótartó lovaival találkozik, a vérvizsgálat elvégzése évente kötelező.
- Ne vásárolj ismeretlen eredetű, érvényes azonosító okmányokkal nem rendelkező lovat, még akkor sem, ha kedvező áron kínálják.
- Állatorvosi beavatkozás (injekció beadás, vérvétel, fogreszelés stb.) elvégzése csak szakember által, szakszerűen fertőtlenített eszközökkel történjen.
- Fedeztetés, sperma vásárlása esetén győződj meg arról, hogy a mén fertőző kevésvérűség kimutatására szolgáló vizsgálati eredménye negatív lett.
- Legálisan szervezett lovas rendezvényen csak egy évnél nem régebbi fertőző kevésvérűségre negatív szűrővizsgálati eredménnyel és azonosító okmányokkal rendelkező ló vehet részt. Az alapvető intézkedéseket meghatározó 41/1997. FM rendelet szerint az illetékes hatóságot értesíteni kell a rendezvényről, hogy a hatóság az előírt ellenőrzéseket el tudja végezni.
Külföldi lószállítások és lovastúrák
Romániában a betegség endemikus, azaz széles körben elterjedt. Emiatt az Európai Bizottság a 2010/346/EU Bizottsági Határozat alapján korlátozza a román lovak Unión belüli mozgását.
A fertőzött területekre szervezett lovas túrák, a kétes egészségügyi státuszú, illegálisan, papírok és karanténozás nélkül behozott lovak veszélyeztetik Magyarország kedvező járványügyi státuszát és lovaink biztonságát.
Magyarországról Románia területére lóháton (lábon) belépő, majd onnan hazatérő lovak, lovascsoportok esetén Magyarországra visszatérni csak Nagylak határállomásnál lehetséges. Visszatéréskor, a határ átlépése után a csoportvezető köteles bejelentkezni az illetékes megyei állategészségügyi hatóság ügyeleti telefonszámán (Csongrád: +36-30-7463373), a hatóság gondoskodik pihenőhelyről addig, amíg a lószállító megérkezik a lovakért (a lovak lábon nem jöhetnek a pihenőhelynél beljebb az országba). A Csongrád megyei hatóság értesíti a karanténozási hely szerint illetékes megyei állategészségügyi hatóságot, amely a karantén időtartama alatt, a lerakodást követő 20., és 90. napon a betegségre irányuló vérvizsgálatot a tulajdonos költségére elvégezteti. A karanténozás időtartama alatt biztosítani kell a szúnyogmentes tartási körülményeket. További követelmény, hogy az érkezéstől számított legalább 90 napig nem lehetséges a lovak újabb tagállamba történő mozgatása.
Forrás: NÉBIH
Fotó: Pixabay
Kapcsolódó cikk
Kommentek