Katalizátor a magyar lovassportban: beszámoló a Magyar Lovas Szövetség közgyűléséről
Sikerült visszakanyarítani a magyar lovassportot a világ lovassportjának vérkeringésébe; hatalmas az érdeklődés a Szabadidőlovas Szakág iránt; saját kezébe veszi a szakágak lóproblémáinak megoldását a Magyar Lovas Szövetség; és hamarosan kiderül, rendezhet-e Európai Lovasjátékokat Magyarország - május 20-án a Nemzeti Lovarda adott otthont a Magyar Lovassport Szövetség közgyűlésének.
A Magyar Lovassport Szövetség éves rendes közgyűlésének idén is a Nemzeti Lovarda Tudásközpontja adott otthont. Mivel az eredetileg meghirdetett időpontra nem jelent meg a megfelelő létszámú résztvevő, ugyanezen a helyszínen egy óra eltéréssel megismételt közgyűlés összehívására került sor. Ezen az 565 szavazati joggal rendelkező egyesület több mint 5%-a, 32 egyesület képviselője jelent meg, így a megismételt közgyűlés határozatképes volt.
A közgyűlés levezető elnöke dr. Bolla Krisztina ügyvéd volt. A közgyűlés első feladata a hivatalos személyek megválasztása volt:
- Jegyzőkönyvvezető: Vajda Lászlóné
- Hitelesítők: Zajonskovsky Nóra, Pataki Gergely
- Szavazatszámlálók: Kalkó József, Orgoványi Attila, Győrffy-Villám András
A hivatalos személyek jelölését a megjelentek egyhangúlag elfogadták. Ez az egyetértés végigkísérte az egész közgyűlést, a beszámolók elhangzása után minden alkalommal zöld szavazócédulák lendültek a magasba.
10 éve a Magyar Lovas Szövetség élén
A napirend ismertetése után Lázár Vilmos köszöntötte a megjelenteket, és kiemelte, puszta adminisztratív kötelezettségnél jóval több a Lovas Szövetség éves rendes közgyűlése. „Talán azért is vagyunk kevesen, mert megbíznak bennünk” – mondta a résztvevők létszámára utalva.
Lázár Vilmos immár tíz éve a Lovas Szövetség elnöke, így köszöntőjét egy kis visszatekintéssel kezdte: „Tíz évvel ezelőtt sem csak a Magyar Lovas Szövetségről volt szó, a közbeszéd azóta is a Kincsem Nemzeti Lovas Program körül zajlik, aminek tíz évvel ezelőtt kezdtük el a kidolgozását és 2012-ben kormányhatározattal emelkedett megfelelő rangjára. Ha a tíz éves Lovas szövetségi múltunkat és a tíz éve induló Nemzeti Lovas Programot kellene értékelnem, akkor kiemelném, hogy az MLSZ az egész magyar lovaságazatból az egyetlen szervezet, ami a rá szabott feladatokat 100%-ban végrehajtotta, mégpedig olyan összefogással, ami példátlan a magyar lovaséletben. Nyilván meg lehet kérdezni, miért nem tettünk még többet, hogy ezek a változások a lovaságazat többi részén is 100%-ban megvalósuljanak – bár persze ott is vannak részsikerek és sikertörténetek. Hagytuk, hogy a malmok őröljenek. A malmok pedig őrölnek, csak lassan. De tíz év után elmondhatom, hogy szépen alakulnak a dolgok, és bár nem ágaskodunk a feladatokért, ezek a feladatok szépen lassan utol fognak érni minket.
Mindig el szoktam mondani, hogy azt a fejlődést, amin keresztülmentünk, nem mi idéztük elő. Mi csak elgördítettük az akadályokat és megteremtettük azokat a feltételeket, hogy a lovassport úgy tudjon működni, fejlődni, bővülni, ahogy ez Magyarországon elvárható.
Amikor 10 éve elkezdtük a munkát, egy évre 80 millió forint állt rendelkezésünkre, és ennek jelentős részét az egyesületek, a sportolók a lóbejelentési díjakból és a sportolói licenszekből adták össze. Az elmúlt években pedig már tartósan egymilliárd forint felett nyújtózkodhatunk. Emiatt is fontos, hogy megfelelő átláthatóság mellett tudjon működni a Magyar Lovassport Szövetség.
Az országban rengeteg beruházás történt, amiben az MLSZ támogatóként vett részt, hihetetlen mennyiségű médiamegjelenésünk van és sikerült visszakanyarítani a magyar lovassportot a világ lovassportjának vérkeringésébe, ezt bizonyítja, hogy tavaly a Nemzetközi Lovas Szövetség (FEI) elnöke, az Európai Lovas Szövetség elnöke, főtitkára, az alelnökök mind ellátogattak Budapestre” – emelte ki beszédében Lázár Vilmos.
„Van egy új szakágunk, a Szabadidőlovas Szakág. A szakágak úgy épülnek fel, hogy önszerveződés van a háttérben. Az MLSZ annyit tett, hogy katalizátorként elindította a szakág létrejöttét. Létrehoztunk egy sportegyesületet is, a Szabadidőlovasok Sportegyesületét, ahova mindazon lovasok be tudtak lépni, akik egyébként egyesülethez nem tagozódtak. Ez jelenleg az MLSZ legnagyobb taglétszámú sportegyesülete.”
Lázár Vilmos a közeljövő céljairól is beszélt: „Úgy tűnik, sikerül olyan forrásokat találnunk, amivel esélyt kapunk, hogy megoldjuk a legnagyobb problémát, amivel a szakágak, különösen az olimpiai szakágak szembesülnek. Ez pedig a lovak kérdése. Ha csak egy esetet említek: Chacco-Blue II a legjobb lovunk volt az elmúlt időszakban. De sajnos a tulajdonos úgy döntött, hogy külföldi lovast ültet rá. Nagyon sok ilyen szituáció volt és lesz is. Ezzel nem csak idehaza küzdünk, hanem például a világ legeredményesebb lovassportjával rendelkező Hollandia is. Ott állami szerepvállalással oldották meg a problémát. Mi is készítünk egy tervet – és bízom benne, hogy forrásokat tudunk kapni – hogy olyan lóállománnyal rendelkezzen az MLSZ, ami egyrészt a tenyésztést tudja segíteni, másrészt mint nemzeti kincs tudja a lovasainkat szolgálni, és biztosan nem dönt úgy a tulajdonos, hogy külföldieknek értékesíti. Hozzáteszem, mindig szerettem volna távol maradni attól, hogy lovat kelljen vásárolnunk, de nem lesz más megoldás. Bízunk benne, hogy a jövő évben elindulhat ez a program” – mondta Lázár Vilmos.
Legalább ilyen nagyszabású terv az Európai Lovasjátékok megrendezése 2021-ben: „Az 1971-es nagysikerű vadászati világkiállítás ötvenedik évfordulójára ismét vadászati világkiállítást fog rendezni hazánk. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes keresett meg, hogy szeretnék 1971-hez hasonlóan komoly lovas tartalommal kiegészíteni a rendezvényt. Én mertem egy bátrabbat gondolni: hogy ne kiegészítsék, hanem csináljunk valami hatalmas dolgot. Öt szakágban pályáztunk az Európa-bajnokság megrendezésére 2021-ben. Hosszú tárgyalásokon vagyunk túl. Június 19-én lesz döntés arról, hogy Magyarország megnyeri-e ezekre a szakágakra a rendezés jogát.”
Stróbl Dorottya szakmai beszámolójában 2010 és 2018 főbb adatainak összehasonlításával mutatta be, mennyit fejlődött a hazai lovassport, mennyire aktívak a lovasok. Kiemelte, hogy a sportolói licenszek száma a díjugratás, fogathajtás és díjlovaglás terén nőtt a leginkább, a ló licenszek száma pedig 4000 körül mozog. Bár csökkent a bírók létszáma, a versenynapok és a startok számának jelentős növekedése miatt azonban a jelenleg aktív szakembereknek sokkal több teendőjük van.
2018 legfontosabb lovassport eredményeiről Stróbl Dorottya videós beszámolója adott áttekintést:
A megjelentek Stróbl Dorottya főtitkár 2018-ra vonatkozó szakmai beszámolóját, a könyvvizsgáló, dr. Himber Péter, és a felügyelőbizottság képviselője, Papp István beszámolóját is egyhangúlag elfogadták. Stróbl Dorottya ismertette a pénzügyi beszámoló és közhasznúsági jelentés legfontosabb adatait is, majd rátért a 2019-es pénzügyi tervre. Elmondta, hogy a licenszdíjak idén nem emelkedtek. Az egyesületi tagdíjakból származó bevételek azonban magasabbak lehetnek, mivel a szabadidőlovasok regisztrációja miatt sokkal több egyesület lép be a Magyar Lovassport Szövetségbe. Az MLSZ 2019-ben is számíthat az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Agrárminisztérium valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatására.
2019 folyamán az alábbi kiemelt versenyek kapnak támogatást:
- Díjugrató Világkupák: Bábolna, Budapest – Nemzeti Lovarda, Budapest – Papp László Sportaréna
- Díjlovas Világkupák: Máriakálnok, Fót, Pilisjászfalu
- Fogathajtó Világkupák: Izsák, Mélykút, Budapest – Papp László Sportaréna
- Póni Fogathajtó Világbajnokság, Kisbér
Emléküket megőrizzük
A lovasok és a Magyar Lovas Szövetség nem feledi nagyjait, ezért a közgyűlések szomorú, ám fontos pontja, amikor azokra a lovasokra emlékezünk, akik idén már nem lehetnek itt velünk:
- dr. Beke Imre – az Abádszalóki TSZ első embereként sportklubot vezetett, versenyeket rendezett, eredményes lovakat tenyésztett
- Berei Béla – Hódmezővásárhelyen lovardát létesített, unokáiból utánpótlás lovasokat faragott, a lovak és lovassport szeretett nagypapája
- Bognár Sándor – díjugrató olimpikon
- Dallos Andor – az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója, a Nemzetközi Lipicai Szövetség első alelnöke
- Demjanovich Endre – a hazai lovasturizmus fénykorának felejthetetlen személyisége
- Fehér Tibor – a Tápiómenti Lovassport SE alapító elnöke
- Galambos Sándor – világhírű hintókészítő mester
- Gergely Imre – a mezőhegyesi ménes egykori vezetője
- Konfár János – a Jakabszállási Lovas Egyesület alapító elnöke
- Kucsora István – a Kéktói ménes alapítója és tulajdonosa
- Steigervald József – Békés megye meghatározó lovas szakembere, lótenyésztő, a lovassport támogatója
- Szakolyi András - a Budapesti Lovas Klub egyik alapítója
Hivatalos információ:
A közgyűlés napirendje:
- Jegyzőkönyvvezető, hitelesítők, Szavazatszámláló Bizottság megválasztása
- Elnöki köszöntő
- Megemlékezések
- 2018. szakmai beszámoló
- Könyvvizsgálat eredménye (a könyvvizsgáló beszámolója)
- Felügyelőbizottság jelentése
- 2018-as év pénzügyi beszámoló és a Közhasznúsági jelentés
- 2019. évi pénzügyi terv
- Egyebek
Letölthető dokumentumok:
Fotó: Somogyvári Anett
Kapcsolódó cikkek
Kommentek