Mennyire stresszes a lovad? A szíve elárulja
A humán élsportolóknál már az edzéstervezés alapvető eleme a szívritmus-változékonyság mérése, ami a verseny- és sportlovak menedzsmentjében is rendkívül hasznos lehetőség.
A környezetből érkező külső-, illetve az élő szervezet alapműködése miatt kialakuló belső ingerek hatására a szívnek folyamatosan és nagyon rövid idő alatt frekvencia-változásokkal kell reagálnia. A gyakorlatban ez úgy jelenik meg (és épp emiatt mérhető), hogy az egymást követő szívverések között eltelő idő-intervallumok, bár egyszerűen hallgatózva egyformának tűnnek, valójában sosem azok. Milliszekundum pontossággal mérve kiderül, hogy nem ugyanannyi idő telik el az első és a második szívverés között, mint utána a második és a harmadik között, és tovább. Ez a jelenség a szívritmus-változékonyság (Heart Rate Variability - HRV), ami azt mutatja, hogy a szív milyen gyorsan, és milyen mértékben képes változtatni működésén, vagyis milyen az alkalmazkodóképessége.
A tudomány fejlődésével rájöttek, hogy ez az alkalmazkodóképesség nem kifejezetten a szív állapotán múlik, hanem az általános egészségi állapot, a stressz-szint, és az edzettség nagyban befolyásolja. A HRV tehát a szervezetet érő teljes terhelés holisztikus mérőszáma, a tartásmód, az alvás, az edzés, a táplálkozás, a mentális és érzelmi stressz lóra gyakorolt összhatását tükrözi. Összességében a magas HRV, vagyis a szív (így a szervezet) magas reakciókészsége jó egészségre és magas szintű fitneszre utal, míg a csökkent HRV a stresszhez és a fáradtsághoz kapcsolódik.
A HRV mérés során egy speciális pulzusmérő milliszekundum pontossággal rögzíti a ló egyes szívverései között eltelt időt. Az így kapott adatsor alapján bonyolult matematikai és élettani elemzéssel külön megkaphatók a lóra jellemző stressz, edzettség és egészségi állapot-mutatók.
- Stressz index: A rögzített nyugalmi HRV adatsorból kiszámolható a lóra jellemző stressz index. A ló napi „programja” hatással van erre az értékre, így mindig annak tükrében kell értékelni. A stressz index ingadozásainak mértéke leírja a ló egyes tevékenységekhez kapcsolódó viszonyát, illetve az általános stressz-érzékenységét.
- Readiness: Egy erősebb terhelés után a ló szervezetének pihenőidőre van szüksége ahhoz, hogy a kellő adaptációs folyamatok végbemehessenek. Csak a regeneráció teljes lezajlása után következhet a következő intenzív edzés. Ugyanakkor, ha túl sok idő telik el a két terhelés között, az adaptációval elért javulás „elkopik”, a munka pozitív hatásai nem tudnak összeadódni. A HRV adatok alapján terhelés utáni regenerációs időszak foka és hossza egyértelműen megítélhető, ami humán élsportolóknál már az edzéstervezés alapvető elemévé vált. Az úgynevezett readiness mutató megmondja, hogy készen áll-e a ló egy újabb intenzív munkára. Ezzel a módszerrel úgy hozható ki a lóból a lehető legnagyobb teljesítmény, hogy a túlterhelést elkerüljük és csökken a sérülések kialakulásának esélye.
- Általános állapot: Minden ló más és más, nagy egyedi különbözőségek fordulnak elő a HRV értékek terén is, így általános referencia tartományok nem állapíthatók meg. Ugyanakkor rendszeres HRV-méréssel megismerhető az adott lóra jellemző mintázat, és ha ez elsőre érthetetlen okból számottevően megváltozik, az felhívja a figyelmet valamilyen, a szervezetet érő belső terhelésre. A legtöbb hirtelennek tűnő sérülést vagy megbetegedést (ínsérülések, csontrobbanás, tályogok, stb.) lappangó belső stressz előzi meg, ami HRV vizsgálattal időben észrevehető. A HRV adatok bár nem jelzik ki a probléma konkrét forrását, felhívják a figyelmet arra, hogy a ló szervezetében gyulladásos folyamatok, aktív védekezési mechanizmusok zajlanak, vagyis, hogy érdemes kímélni, súlyosabb esetben állatorvosi vizsgálatnak alávetni.
Hogyan mérhető a HRV?
A rendszeres HRV vizsgálat annyiból áll, hogy hetente 3-7 (igény és lehetőség szerint) alkalommal a ló a délutáni pihenőjét vagy az éjszakát pulzusmérő órával felszerelve tölti. A mérés egyetlen feltétele, hogy a ló nyugodt környezetben, a megszokott helyén, a lehető legkevesebb külső ingernek kitéve töltsön legalább 3-4 órát a mérési időből (trágyázás, körmölés, istállópakolás, többi ló mozgatása, etetés, stb. mind zavaró körülménynek számítanak). Az így összegyűjtött HRV adatokat egy telefonos applikáció segítségével felhőbe kell feltölteni, amely alapján hetente egyszer összefoglaló kép kapható a ló stressz-, „readiness”- és általános egészségi állapotáról.
Dr. Nyerges-Bohák Zsófia
06-30-246-47-99
nyerges.sport@gmail.com
Kapcsolódó cikkek
Kommentek