Az idegesebb telivéreknek az edzés is nagyobb stressz
Magyar kutatóknak sikerült tudományosan is bizonyítaniuk, milyen jelentős összefüggés van a lovak természete és teljesítménye között. A SZIE-ÁOTK Nagyállatklinikai Kutatócsoportjának munkatársai kimutatták, hogy a kevésbé kiegyensúlyozott galopplovak erősebb hormonális stresszválaszt adnak a napi edzésmunkára, mint nyugodtabb társaik.
Teljesen normális jelenség, hogy a fizikai terhelés emberekben és lovakban is megemeli a stresszhormonok – köztük a kortizol hormon – szintjét, a kérdés, hogy mennyire. Erre a kérdésre keresték a választ a a SZIE-ÁOTK Nagyállatklinikai Kutatócsoportjának tagjai.
Több kutatást is végeztek külföldön a témában, de az eredmények meglehetősen ellentmondásosak. A kortizol szint megemelkedésének mértéke ugyanis nem mutatott egyértelmű összefüggést sem a terhelés intenzitásával, sem az időtartamával vagy jellegével. Így merült fel az ötlet, hogy talán nem, vagy nem kizárólag a külső körülmények határozzák meg a stresszválasz mértékét, hanem a vizsgált egyedek stresszre való hajlama, természete is befolyásolhatja azt. Annál is inkább logikus lehet ez a megközelítés, mert az edzésmunka a lovak számára nem csak fizikai, hanem szellemi és lelki értelemben is megterhelő. Az edzés alatt a keringés, légzés, az izmok és inak igénybevétele csak az egyik szempont. A pályán töltött idő a szociális ingerek, és egyéb környezeti tényezők miatt pszichésen is felfokozott állapotot jelent az istállóból kivezetett állatok számára. A telivéreken végzett kísérlet pontosan ezt a feltevést támasztotta alá.
Húsz angol telivér lovat vizsgáltak, melyek alaptermészetét a lóval foglalkozó tréner által kitöltött kérdőív alapján idegesebb és nyugodtabb kategóriába soroltak. Nyolc nyugodt és tizenkét temperamentumosabb ló került a kísérletbe.
Minden lovat a megszokott zsokéja lovagolt. A bemelegítés után 2300 métert galoppoztak a megszokott tréningpályán. A zsoké behatása okozta „extra stressz” elkerülése érdekében a lovakat nem hajtották és nem fogták vissza, azok az aznap nekik jóleső tempót galoppozták. A pulzusmérő által rögzített adatok és a GPS-szel követett sebesség alapján azonban utólag kimutatható volt, hogy a vizsgált egyedek megközelítőleg azonos intenzitású edzést végeztek így, úgymond „önszántukból” is. A kutatók vérmintát gyűjtöttek indulás előtt, bemelegítés után, közvetlenül a galopp végén és 30 perccel később, amikor a lovak visszaértek az istállóba.
Az indulás előtti nyugalmi vérmintában a stresszhormon szintje nem különbözött a nyugodt és idegesebb csoport között, vagyis – ahogy ez eddig is közismert volt – egyszeri hormonvizsgálattal nem mutatható ki a ló alaptermészete, stressztűrő képessége.
A terhelés ezután minkét csoportban kortizol-szint emelkedést okozott, de az emelkedés mértéke a temperamentumosabb lovakban már a bemelegítést követően is nagyobb volt, mint nyugodt társaikban. A galopp végére, illetve a 30 perccel későbbi mintákban a két csoport közötti kortizol-különbség egyre inkább kimutatható volt. Az ideges alaptermészetű telivérek stressz-hormon elválasztása tehát valóban erőteljesebb az edzés során, ami a teljesítményüket is befolyásolhatja.
Habár ez a kísérlet még csak az első lépés az úton, de elképzelhető, hogy eljön az idő, amikor a versenylovak idegrendszeri terhelhetősége vizsgálható és számszerűsíthető lesz, ami az adásvételi vizsgálatok, illetve a tenyésztés szempontjából is előrelépést jelentene.
A vizsgálatot a SZIE-ÁOTK Nagyállatklinikai Kutatócsoportja (Nyerges-Bohák Zsófia, Szenci Ottó, Harnos Andrea, Kutasi Orsolya és Kovács Levente) végezte. A teljes kísérlet és a részletesebb következtetések angol nyelven elolvashatók itt.
Írta: Nyerges-Bohák Zsófia
Fotó: Pixabay
A SZIE-ÁOTK Nagyállatklinikai Kutatócsoportjának korábbi cikkei:
A lovaknak is van sportorvosa >>
Sportlovak: vérükben van a jó teljesítmény >>
Kommentek