A lovasok kérdeztek. Aki válaszol: Szebényi Dániel
A lovasok egy hagyományteremtő kezdeményezés keretében február elején feltehették kérdéseiket a Magyar Lovassport Szövetség tisztségviselőinek, köztük Szebényi Dánielnek, a Nemzeti Lovassport és Sportlótenyésztés Fejlesztéséért Felelős Bizottság (NLSF) tagjának. A felhívásra szép számmal érkeztek kérdések, lássuk a válaszokat.
Szebényi Dániel a Díjugrató Szakág és az MSLT elnökségének, valamint a Nemzeti Lovassport és Sportlótenyésztési Program bizottságának tagja, a program létrehozásában, megvalósításában jelentős szerepet vállalt.
Az elmúlt években az általa fiatalon vásárolt, menedzselt, majd eladott lovak között 2021-ben volt olimpiai résztvevő díjugratásban (Cosa Nostra), CSI Nagydíj győztes (Zeusz, PM Chaccera), fiatal lovas korosztályos Európa-bajnoki ezüstérmes a német válogatott színeiben (Chaccara), díjlovaglásban korosztályos Eb negyedik helyezett a francia válogatottban (Bon Romantic), valamint Enying minősült a Világkupa döntőre és részt vett a felnőtt díjlovagó Európa-bajnokságon.
Az elmúlt években a hazai versenyeken két szakágban a legmagasabb szintig versenyző lovak felfedezője, jelenlegi vagy egykori tulajdonosa. Barátjával közös versenyistállójukban nagydíjas angol telivérek állnak, többek között a St Legert nyerő Copadelmundo.
Terveznek-e új lovaspályákat (gondolok itt fedettre és szabadtérire egyaránt) létesíteni? Amennyiben igen, hol?
Szebényi Dániel: Hamarosan kiírásra kerül ötmilliárd forint keretösszeggel egy új lovas létesítmények fejlesztésére irányuló pályázati felhívás. Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege maximum 100 millió forint lehet. A cél fedett lovardák kialakítása, bővítése és felújítása. Amennyiben a Magyar Lovassport Szövetséget felkérik, természetesen közreműködik az ilyen és ehhez hasonló pályázati kiírások véleményezésében, a társadalmi egyeztetésben. Azonban a Lovas Szövetségnek nem feladata új lovas létesítmények létrehozása és nem is áll rendelkezésére a megfelelő összeg.
Vannak olyan nagy, állami beruházások, mint például a Nemzeti Lovarda vagy a kiskunhalasi Hirling József Lovaspark felújítása is volt, amelyek megvalósulása az egész magyar lovassport érdeke, ezek lebonyolításában a Lovassport Szövetség szerepet vállalt.
Lótenyésztéssel szeretnék foglalkozni. Minden feltétel adott, de konkrétan senki nem tudta meg mondani ennek a folyamatát. Nekem ehhez minek kell lennem, hol kell ezt nyilvántartani? Háromféle szakmával és érettségivel rendelkezem, illetve őstermelő vagyok.
Sz. D.: Többféle képzésen elsajátíthatóak az elméleti alapok. De ez nem úgy működik, hogy egy tanfolyam elvégzése után már lótenyésztő vagyok, hanem el kell kezdeni tenyészteni. Végzettség egyébként nem szükséges ahhoz, hogy valaki lótenyésztő legyen, sőt, a siker véleményem szerint egyáltalán nem ezen múlik. A világ legnagyobb, legsikeresebb tenyésztői a kőművestől a jogászig mindenféle szakmából érkeztek. Gyakorlati tapasztalatra van szükség, amit csak akkor lehet megszerezni, ha csináljuk.
Attól függően, hogy milyen lovat akar tenyészteni, fel kell venni a kapcsolatot a fajta tenyésztő egyesületével. Ha bármiféle kérdése van a sportlótenyésztéssel, tenyészkanca vásárlással kapcsolatban, vagy hogy milyen méneket szeretne használni, az MSLT munkatársai mindig állnak a rendelkezésére tanáccsal.
Fajtától függetlenül az egyesületi tagság rendkívül hasznos és általában anyagilag könnyebbséget jelent. Vannak olyan támogatások, kedvezmények, amiket igénybe lehet venni, prémiumok az eredményes tenyésztők számára, kedvezményes fedeztetési díjak, és persze az egyesületek biztosítják azt a szakmai hátteret és tanácsadást, ami mentén a kezdő tenyésztők is el tudnak indulni. Én az MSLT elnökségi tagja vagyok, mi ebben mindig igyekeztünk segíteni.
Érdemes más tenyésztőkkel is kapcsolatot tartani.
Már régóta rágódok azon a kérdésen, hogy a szemlék elteltével miért nem kapunk bírálati lapokat, valamint milyen szempontokból vannak bírálva a kancák, csikók, mének. Sokszor nem ad senki érdemi választ a feltett kérdéseimre. Például vinnék egy mént előválogatóra, kikértem a véleményt, volt, aki személyesen is megnézte. Persze, hozzam, jó lesz. Az előválogatón továbbjutott, engedélyt nem kapott végül, ezzel még nincs is semmi baj. De amikor rákérdez az ember, hogy mi nem volt jó, azt a választ kapom, hogy nincs mén jellege a lónak! Akkor mire van az előválogató? Bennem semmilyen ellenszenv nincs, sem személyeskedés senkivel kapcsolatban, csak szeretnék észszerű válaszokat kapni.
Sz. D.: Az MSLT elnökségi tagjaként mindenkinek próbálok a kérdéseire válaszolni, aki hozzám fordul.
Mivel nagy az érdeklődés és a tulajdonosok sok lovat akarnak nevezni a ménszemlére, az előválogató azt a célt szolgálja, hogy ezeket a lovakat előzetesen megszűrjük. Ha ott az előválogatón, egy-két hónappal a szemle előtt a ló olyan kirívó hibával nem rendelkezik, ami kizárná a részvételét a szemlén, el lehet hozni.
Több alkalommal javasolják udvariasan a bírók a tulajdonosnak, hogy inkább ne vigye el a szemlére a lovat, vagy adjon még időt neki, hadd fejlődjön, de ez mindig nehéz dolog, mert természetesen mindenkinek a saját lova a legszebb és szeretné megmutatni. Van, aki ezt tudomásul veszi, van, aki ennek ellenére szeretné elvinni a szemlére, ebben nem akadályozhatjuk meg, ha a lónak nincs olyan kirívó hibája, amit ott megért a tulajdonos is.
Az előválogató tehát egy első szűrő, ami gyengébb egyedeket kirostálja. Ez külföldön is így van, az előválogató külön rendezvény, külön verseny és egy külön állomány. Az előválogató helyszínről helyszínre változik, van, ahol erősebb a mezőny, van, ahol gyengébb.
De a szemle más. Az egyesületnek megvannak a fajtasztenderdjei és tenyésztési elképzelése, ami alapján ezt a fajtát gondozni szeretnénk és az a célunk, hogy a nyilvános engedélyt kapott mének reprezentálják ezt.
Ha szemlén összeáll egy nagyon erős mezőny, ott az a ló, ami az előválogatón még belefért, de nem volt annyira meggyőző, vagy egy-két hónap elteltével kicsit más képet mutat, esetleg az ott megjelent egész állománynál gyengébb, nem kapja meg az engedélyt. Mindig udvariasan és mindig olyan irányba szokott ez a dolog elmenni, hogy amennyiben a tulajdonos szeretné, lát benne fantáziát, a lónak nincs olyan hibája, a korlátozott fedeztetési engedélyt a saját állományra jellemzően meg szokták kapni ezek a mének. Azt senki nem akadályozhatja meg, hogy a tulajdonos a saját állományára használja azt a lovat, ez az ő döntése, és majd az idő meg a piac megmutatja, hogy helyes volt-e.
A bírálati lapokra azért is szükségünk lenne, mert tudni szeretnénk, hogy mi a rossz és min kell javítani például egy születendő utódnál. Az önök szakmai tapasztalata és tudása szükséges ahhoz, hogy a kezdő tenyésztőket segítsék azzal, hogy elmondják, vagy leírják azokat a negatív kritikákat is, amivel segíthetik a tenyésztés pozitív irányba való haladását. Hiszen ha nem ismerjük a hibákat, változtatni sem tudunk rajta.
Sz. D.: Az MSLT most dolgozza át a bírálati lapok kezelésének menetét. Dolgozunk azon, hogy a lótartók számára még kedvezőbb és hatékonyabb rendszert alakítsunk ki.
Milyen sportág az, ahol...:
- a sportágba bekerüléshez a lakosság igen kis százalékának van esélye
Sz. D.: Nem igazságos sportág természetesen, mert nagyon sok függ attól, hogy milyen anyagi lehetőségek állnak rendelkezésre egy szülőnél vagy szponzornál, ha valaki komolyan akar ezzel foglalkozni. A fiatal lovas és ifjúsági sportban ez az anyagi háttér még sajnos meghatározó. Viszont számos példa van arra, hogy a profi lovasok egy jelentős része végül nem a tehetős tulajdonosi vagy szülői háttérből kerül ki a végén.
Azt hozzá kell tennünk, hogy a rendszerváltással vége lett azoknak a műhelyeknek (pl.: Honvéd, Határőr Dózsa, BLK), egyesületeknek, ahol igazi egységes műhelymunka folyt és lehetőség volt arra, hogy a gyerekek lovagoljanak.
- a területi versenyek színvonala mesterségesen le van süllyesztve és a döntőik az év utolsó versenyei
Sz. D.: Nem gondolom, hogy a megyei vagy regionális versenyek színvonala mesterségesen le lenne süllyesztve. A döntők a szezon végén vannak, ezekre minősülnek a lovasok, lehetőség szerint próbáljuk jó helyszíneken rendezni, jó pályákkal, szép eredményhirdetésekkel és tiszteletdíjakkal. Csapatversenyek is vannak. A Szövetség és a Szakág támogatja a döntőket. A résztvevők száma területről területre változik, de jó mezőnyök és versenyek szoktak lenni.
- a versenyek standardjait a mezőnyhöz (létszám és minőség), évszakhoz, verseny kategóriájához stb. igazítják
Sz. D.: A versenyek standardjait szerintem mindig a mezőnyhöz kell igazítani, egy nagy nemzetközi ötcsillagos megmérettetésen ugyanúgy, mint egy megyei versenyen. Mindig a mezőnyhöz kell építenie a pályaépítőnek, ez az ő feladata, a tehetségének próbaköve, hogy fel tudja mérni, milyen a mezőny. Fontos, hogy a verseny végére a kiírásnak megfelelően olyan technikai nehézséget állítson a lovasok elé, ami megvalósítja a kiírás elvárásait, de a lovak folyamatosan jönnek előre.
- az összeférhetetlenség a versenyek elfogadott velejárója
Sz. D.: Ha összeférhetetlenség van, az nem jó, dolgozni kell azon, hogy ne forduljon elő.
- bizonyos versenyek helyezettjeiről (és pénzdíjaikról) egy ember szubjektíven dönt mindenféle dokumentáció nélkül
Sz. D.: A kérdés a stílusversenyekre vonatkozik. A stílusverseny azért fontos, mert megfelelő felkészítést, lovagolhatóságot, lovagoltságot, kulturált, jó bemutatást kíván. A fiatal lovak egymás ellen tudnak versenyezni olyan pályákon és olyan körülmények között, ami ahhoz kell, hogy jól fejlődjenek és tovább tudjanak lépni.
Általában nagy százalékban az ilyen stílusversenyeken eredményes lovak a hibapontra és időben történő döntőben is jól szoktak szerepelni. Az is visszakövethető, hogy a manapság nagy nemzetközi pályákon is eredményes lovak fiatal korukban jó stíluspontokat kaptak.
A legfontosabb versenyen, a fiatal lovak tenyészversenyének döntőjén mindig megpróbálunk külföldi szakembert hívni, akinek nincs napi rálátása a mezőnyre, hogy friss szemmel tudja nézni a versenyt.
- nincsenek szakmai felületek, fórumok, kötetlen beszélgetések a tapasztalt szakmabeliekkel nemcsak a mennyiségi, hanem a minőségi változtatásokról
Sz. D.: Évekkel ezelőtt volt ilyen, de a kezdeti érdeklődés sajnos hamar elhalt. Most is el lehet gondolkozni rajta, hogy van-e igény rá. Ez a mostani interjúsorozat is ezt a célt szolgálja.
- ahol nincsenek rövid- és hosszútávú célok (kivétel a „csillagos ég” és a kétes sportértékű olimpiai szereplés), csak célnélküli beszámolók, összefüggéstelen adatok a vezetőség részéről
Sz. D.: Az olimpia szerintem a legfontosabb verseny, oda akar mindenki eljutni. Az olimpiai szereplés az adott sportágban húzza magával a tömegsportot. Szerintem ez jó és fontos dolog. Ha a Nemzeti Lovassport és Sportlótenyésztési Programmal megteremtjük az olimpián való részvétel feltételeit, akkor ez az egyik legfontosabb ilyen döntés, program, ami az elmúlt évtizedekben megvalósult. Ez egy tisztán szakmai program.
Ha a Nemzeti Lovassport és Sportlótenyésztési Programnak köszönhetően az utánpótlás és a felnőtt lovasok is láthatják, hogy a Lovassport Szövetség támogatásával el lehet jutni az olimpiára, ezt komolyan fogják venni és az lesz a kitűzött céljuk.
Az, hogy a magyar kormány támogatja ezt a sportot, nagyon jó dolog. Annak a támogatásnak köszönhetően tudunk jó versenyeket rendezni, amit az elmúlt évtizedben kapott a sport. A korosztályos sportolók nagyon jól szerepelnek, európai szinten a legjobbak között vannak.
- ahol annyira dominál a pénz, hogy inkább tekinthető iparágnak, mint sportnak és ahol jelentős mennyiségű közpénzt költenek el (a gazdagok sportjára)
Sz. D.: Sajnos a ló- és lovassport mindenhol a világon iparággá vált, ezt nem lehet kétségbe vonni. Magyarországnak érdeke, hogy ne maradjon ki a lovaságazat nemzetközi vérkeringéséből, mivel ebben komoly gazdasági potenciál van. Ez a program tehát egy befektetés.
- ahol a 2024 évi olimpiai részvételről, a titkolt nevű csapattagokról egy titkos társaság titkos elvek alapján dönt az olimpia előtt 3 évvel?
Sz. D.: A lovasok által megválasztott Lovassport Szövetség jelölte ki a döntéshozó bizottság tagjait. Ők szakági vezetésben, sportszervezésben sokat dolgozva bizonyítottak az elmúlt években. A program kitalálásában, létrehozásában, megvalósításában oroszlánrészük volt, ezzel a kezdetektől fogva évek óta rendkívül sokat dolgoztak.
Ez nem úgy működik, hogy csak úgy átutalnak egy adott sportszövetségnek egy adott összeget. Ehhez a Lovas Szövetségnek bizonyítania kellett, hogy felelősen és jól gazdálkodik, de a bizalomhoz kellett a megfelelő szakmai munka is a versenyszervezésben és sportági eredményekben. Meg kellett értetni a döntéshozókkal, hogy ez az utolsó lépcsőfok, amit meg kell lépnünk, hogy még profibb, tényleg 21. századi menedzsmentet kapjanak ezek a lovasok és ez a sportág. És megfelelő lovakat. Mert többször bebizonyosodott az utóbbi években, hogy az olimpiára való kijutás ezeken a dolgokon múlott.
Nagyon nehéz döntés volt, hogy kik vegyenek ebben részt, de végül úgy döntöttünk, hogy olyan lovasokat szeretnénk megszólítani, akik világbajnokságon, Európa-bajnokságon, olimpiai kvalifikáción, Világkupa-döntőn már lovagoltak és hajlandóak alávetni magukat annak a szigorú programnak, amit a német partnercég vezet. Szerettük volna, hogy a program indulásában vegyen részt két olyan lovas, aki a fiatalabb korosztályhoz tartozik.
A programba való bekerülés természetesen egyik lovasnak sem jelent garanciát a bennmaradásra, a sportolók cserélődhetnek és új szereplők is jöhetnek. A hosszútávú célunk pedig az, hogy ki tudjuk nyitni ezt a programot a tehetséges ifi és fiatal lovasok számára.
Komoly dolog, hogy megszületett ez az ötlet és sikerült megvalósítani. Az elmúlt hosszú évtizedekben ilyen átfogó stratégiai ötletre, döntésre, kidolgozásra, ilyen összegű megvalósításra nem került sor. Szerintem ez egy olyan lehetőség, amire büszkének kell lennünk.
Várható-e, hogy a magyar „csapat” remélhetőleg sikeres olimpiai szereplésének hatására a jelenlegi sportolók létszáma (a lakosság 0.017 %-a a szabadidős hobbistákkal együtt) a növekedés irányába induljon el („az egyik legnépszerűbb egyéni sportággá váljon”)? Várható-e, hogy egyre több lovarda épül, egyre több jól képzett lovas szakember lesz, egyre többen fognak milliókat áldozni erre a sportra?
Sz. D.: Igen, várható a sport népszerűségének és a lovasok létszámának növekedése.
Várható-e, hogy az elitben szereplő 2-300 lovas mellett élő kb. 1500 egyéb díjugrató lovas érdekeit is szolgáló intézkedések (közpénzből) is történnek a közeljövőben?
Sz. D.: A Magyar Lovassport Szövetség által létrehozott és működtetett megfelelő körülmények és versenyrendszer minden díjugrató érdekét szolgálja.
A Nemzeti Lovassport és Sportlótenyésztési Program kifejezetten az élsportot támogatja.
Várható-e, hogy az olimpiai szereplés és a Nemzeti Lovassport és Sportlótenyésztési Program részeként importált lovak hatására a magyar tenyésztők tenyésztési kedve megnő?
Sz. D.: Bár privát szféráról beszélünk, várható, hogy megnő a tenyésztési kedv, és ehhez is meg kell adnunk a megfelelő segítséget.
Az a célunk, hogy kialakítsunk a vásárolt lovakból egy olyan állományt, ami rendelkezésre áll és a következő korosztályok is tudják élvezni ennek a programnak a hasznait. A most megvásárolt fiatal lovak közül ugyanis lesz, ami a legmagasabb szintre is alkalmas, de biztosan lesznek olyanok, amik nem fognak egy olimpiai vagy felnőtt Nemzetek Díja szintre eljutni, de meg tudják találni később az útjukat egy tehetséges ifivel vagy fiatal lovassal.
Érdemes-e fenntartani olyan erősen támogatott versenyeket, ahol az indulók létszáma nevetségesen alacsony és a mének versenyét egy herélt nyerheti, illetve nevezhetjük-e tenyészversenynek azt a szintén jelentős összeggel támogatott, majdnem 40 éves múltra visszatekintő versenyt, ahol az induló lovak közel 60 %-a külföldi tenyésztésű?
Sz. D.: Röviden összefoglalva az előzményeket, hogy minden kedves olvasó értse, mi történt: 2020-ban egy korábban tenyésztési engedéllyel rendelkező tenyészmén már heréltként nyerte a mén-kanca versenyt. Sajnos a versenykiírás nem volt teljesen egyértelmű. Ez a szerencsétlen helyzet komoly vitát szült. A lovas szeretett volna versenyezni a lóval, így is tett, és a megállapodáshoz híven a pénzdíjat végül nem vette fel. Ilyen nem fog többet előfordulni.
A Tenyészverseny negyven éves múltra tekint vissza. Sajnos tudomásul kell vennünk, hogy amikor elindult, akkor még nagy állami ménesek, állami gazdaságok, TSZ-ek tenyésztettek. Azóta ez teljesen átalakult, privát kezekben van a lótenyésztés, privát tenyésztőknél vannak a lovak. Azt is tudomásul kell venni, hogy a lovassport abszolút nemzetközivé vált, hasonlóan, mint az angol telivér tenyésztés és ez még inkább így fog alakulni a jövőben. az egységes nemzetközi sportló felé megy el a tenyésztés
Különböző európai országok fiatal ló bajnokságait különféle szabályok szerint rendezik. Természetesen vannak olyan versenyek is, ahol csak az adott, nagy populációhoz vagy tenyészkörzetekhez, méneskönyvekhez tartozó lovak (pl. hannoveri, holsteini) indulhatnak.
Csak magyar lovakkal nem lehet megrendezni ezt a versenyt. Nekünk az a dolgunk, hogy olyan hátteret teremtsünk, hogy azok a kancák és mének, akik részt vesznek a Tenyészversenyen, később a magyar lótenyésztést szolgálják. Szerencsére erre bőven van példa.
Milyen további költséggel fog járni az, hogy a lovasaink a Nemzeti Lovassport és Sportlótenyésztési Program sikeres teljesítése után részt is vegyenek 2024-ben az olimpián?
Sz. D.: Biztosan lesznek további költségei, ennek megszerzése a Program és a Lovassport Szövetség feladata.
A Nemzeti Lovassport és Sportlótenyésztési Programhoz szükséges anyagi háttér egyelőre a kvalifikációig áll rendelkezésre. Hangsúlyoznom kell: nagyon soknak hangzik ez a pénz, de a mai nemzetközi sportban erősen behatárolja a lehetőségeket.
Reméljük, a sikeres kvalifikáció lendíteni fog azon, hogy utána tovább tudjunk lépni. Attól nem tartok, hogy ha van egy minősült válogatottunk, a részvételre nem tudjuk előteremteni a szükséges forrást.
Miért nem támogatják azokat a lovasokat, akik nem annyira tehetősek (de van saját ló, versenyzik), de tehetségesek? Aki nem tudja megvenni a több tízmilliós lovat, annak kb. esélye sincs nemzetközi szinten. Jó lenne, ha akár a Talent Programba is lenne az ilyen lovasoknak lehetősége bejutni.
Sz. D.: Erre a kérdésre részben már választ adtam korábban. Pontosan a Nemzeti Lovassport és Sportlótenyésztési Program révén szeretnénk majd lehetőséget biztosítani ezeknek a lovasoknak a jövőben. Ez nehéz dolog és sajnos nem igazságos, de azoknak az élvonalbeli versenyzőknek, akik elég tehetségesek és elkötelezettek fiatalon, megvan a lehetőségük, hogy akár egy szerényebb lóval is bekerüljenek a Talent Programba. Van olyan talentes fiatal korosztályos lovas, akit később megtaláltak a tulajdonosok, tenyésztők és lehetőséget kapott, hogy versenyezzen a lovaikkal. És van olyan, aki gyerekként, ifiként ebben a rendszerben nőtt fel és most már komoly vállalkozása van, pedig nem volt kiemelkedő anyagi háttere.
Alapképzéses, Lótenyésztő, lovassport szervező agrármérnök végzettséggel lehet-e lovardát vezetni? Amennyiben nem, terveznek-e módosítást eszközölni a végzettség kínálta lehetőségek bővítését illetően?
Sz. D.: A lovas szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos szabályozást és a szolgáltatás végzéséhez szükséges végzettséget a 14/2008. (XII. 20.) ÖM rendelet a lovas szolgáltató tevékenységről tartalmazza.
Kik azok a személyek, akik döntöttek az “olimpiai” lovasok személyéről?
Sz. D.: Az NLSF Bizottság tagjai javaslata és a próbalovaglások alapján a német partnercég döntött. Ők több mint negyven éve foglalkoznak nem csak német lovasok olimpiára való menedzselésével, hanem különböző nemzetek válogatottját vitték már sikerre az elmúlt évtizedekben sok alkalommal.
Mi lettünk volna a legboldogabbak, ha ez egy sokkal nagyobb kör lehet, de ezzel az anyagi lehetőséggel és időintervallummal erre volt lehetőség.
Zárszó
Szeretném minden lovasnak megköszönni az érdeklődést, a hozzáállást, mindig állok rendelkezésre és igyekszem legjobb tudásom, tapasztalatom szerint segíteni.
Borítókép: Hajdu Krisztina/Lovasfoto.hu
Kapcsolódó cikkek
Kommentek