UNESCO szellemi kulturális örökség lett a lipicai lótenyésztés

Lippek szvarad1200

A lipicai lótenyésztés is felkerült az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) szellemi kulturális örökség listájára.

A lipicai lótenyésztés hagyományát nyolc ország - Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovénia és Szlovákia - közösen terjesztette az UNESCO elé.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején a császári udvari feladatokra kitenyésztett lófajtát a mai Szlovénia területén található Lipica település császári ménesében tartották. Magyarországnak kiemelkedő szerepe volt a fajta fenntartásában, a napóleoni háborúk idején ugyanis a veszélybe került ménest Mezőhegyesre menekítették, innen terjedt el a lipicai lótenyésztés az egykori monarchiához tartozó országokban. Ma Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovénia és Szlovákia rendelkezik a lipicai lovakat tenyésztő ménesgazdaságokkal. Magyarország kiemelkedik a fogathajtásban lipicai lovakkal elért nemzetközi eredményekkel.

A felterjesztés elkészítésében Magyarországról az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad és a Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete volt a Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának szakmai partnere.

Az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára az emberiség nemzedékről nemzedékre hagyományozódó közösségi tudását gyűjtik össze. A listára kerülésről az egyes országok felterjesztései alapján a Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága dönt, amelynek tizenhetedik ülésszakát Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg. Az ülésen Magyarországot Csonka-Takács Eszter a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóságának igazgatója, Horváth Gabriella, a rabati magyar nagykövetség első beosztott diplomatája, és Cseri Dávid az Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad igazgatója képviselte.

Forrás: MTI, AM Sajtóiroda
Fotó: Állami Ménesgazdaság Szilvásvárad

Kapcsolódó cikkek
Kommentek