Lótenyésztés, huszárok és lovassport
A huszárok az 1848-49-es szabadságharc szimbolikus szereplői voltak. E kultúrtörténeti emlék is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar lovasnemzetnek tartja magát. A jelenség egyúttal felhívja a figyelmet a lovak szerepére a magyar történelemben – szemelvények az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány cikkéből.
A lovak hosszú utat jártak be az elmúlt évszázadokban. A 19. századig számtalan ágazatban megkerülhetetlen volt a lovak alkalmazása, így a katonaság mellett a mezőgazdaság és a közlekedés is támaszkodott rájuk. Majd az iparosodás és a modernizáció kiterjedésével elveszítették hagyományos gazdasági szerepüket, és a hobbi lótartás, valamint a versenysport került előtérbe. Ez a változás a lótenyésztésre is kihatott.
A 19. századi Magyarországon az évtizedek megfeszített munkájával elért eredményeket a 20. század történelme lényegében eltörölte, és a lovak számát megtizedelte. Az elmúlt évtizedben számos olyan kormányzati kezdeményezés született, amely igyekezett a lovassport, a lovasturizmus és a lótenyésztés helyzetén javítani. Új korszak kezdetét jelezheti a lovaságazat számára, hogy 2024-ben a párizsi olimpián 28 év után először lesz magyar résztvevője a lovas versenyszámoknak, és a rendezői oldalon is lesz hazai szereplő.
Az írás további témái:
- A huszárok
- Lovak és az iparosodás
- Lovassport fejlődése
A teljes cikket elolvashatod a Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány oldalán. Tovább az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány cikkére »
Kapcsolódó cikkek
Kommentek