Havivakság: lovad látása a tét
Az uveitisz a lovak vakságának leggyakoribb okozója világszerte. Ahhoz azonban, hogy a lehető legtovább sikerüljön megtartani a látást, rendkívül fontos a korai diagnózis és megfelelő kezelés.
Az uveitisz recidiva equi, equine recurrent uveitis (ERU), avagy havivakság komplex formában megnyilvánuló betegség, különböző klinikai tünetek együttese, prognózisa előbb-utóbb vakság. Immunhátterű, immunagresszív gyulladás. A lovak vakságának leggyakoribb oka világszerte, a lótartók számára érzelmi és anyagi teher, károkozása dollár- illetve eurómilliókban mérhető.
A lovak más fajokkal összehasonlítva különösen érzékenyek az immunhátterű szembetegségekre és ezek egyre gyakrabban fordulnak elő. A háttérben elsősorban az éghajlatváltozást, környezeti hatásokat, genetikai okokat sejtenek az állatorvosok. Mégsem beszélhetünk új jelenségről. A betegség már a római korban is ismert volt. Egy 1930-as felmérés szerint a magyar lóllományban 20% volt az előfordulása. Ez az arány jelenleg a melegvérű lóállományban 17-18% lehet, míg például az appaloosák 80%-a mindkét szemére megvakul – a betegség kialakulásának hátterében azonban a két csoportnál eltérő okok állnak.
Havivakság az általánosan elfogadott szakmai álláspont szerint akkor diagnosztizálható, ha egy vagy mindkét szem legalább kétszer tipikus gyulladásos tüneteket mutat. Mivel azonban ez a leggyakoribb szemgyulladás lovaknál, szinte biztos már egyszeri gyulladásos roham után is. Az első után jellemzően egy éven belül jelentkezik a második roham, majd egyre rövidebbek a tünetmentes időszakok. A betegség leggyakrabban 4-8 éves kor között jelentkezik, de diagnosztizálták már hat hónapos csikóban is. Prognózisa előbb-utóbb vakság.
Az uveitiszt általában két csoportra osztják: a leptospira okozta és genetikai hátterű uveitiszre.
A leptospira fertőzés* okozta uveitisz a leggyakoribb Európában, de kialakulásához valószínűleg genetikai okok is hozzájárulnak. A jellemző lefolyás során aktív akut gyulladásos és nyugalmi fázisok váltakoznak. Előfordulhat perakut forma, ami nagyon heves, nagyon fájdalmas, egy fellángolás alatt megvakulhat az állat.
A tisztán genetikai hátterű uveitisz a leggyakoribb az USA-ban a tigris-tarkafoltos lovaknál. Direkt örökletes betegség. Az appaloosák 94%-ánál ez alakul ki (leptospirára csak néhány százalékuk pozitív), de póniknál és hidegvérűeknél is előfordulhat, melegvérű lovaknál jóval ritkább. A betegség leggyakrabban szubklinikai formában jelentkezik: enyhe gyulladással jár, a szem enyhén fájdalmas, vagy akár fájdalommentes. A lótartó gyakran észre sem veszi a problémát, csak állatorvosi vizsgálatkor derül rá fény, amikor már visszafordíthatatlan elváltozások vannak.
Tünetek és vizsgálat
A tünetek széles skálán mozognak: jellemző a fénykerülés, könnyezés, ödéma, a migrén miatti viselkedésváltozás, a viszketés, illetve fájdalom miatt akár önkárosítás. A pupilla szűkült, a kötőhártya kipirult lehet, a szaruhártya matt.
Az állatorvos mindkét szemet vizsgálja és összehasonlítja a látottakat. Fontos tudni, hogy nem fordul elő, hogy egyszerre mindkét szem akutan ugyanúgy gyulladásos.
Fontos külön kiemelni a szem és szemkörnyéki sérülések jelentőségét, mert rendkívül gyakoriak. Természetesen előfordulnak olyan elsődleges traumák, ahol sérül a szem, illetve a fej, például legelői balesetek során – a leggyakoribb a rúgás. Azonban sok súlyos fej- és szemkörnyéki traumás sérülés oka a fájdalmas, viszkető szem. Alaposan ki kell tehát vizsgálni, hogy mi állhat egy-egy ilyen sérülés hátterében.
Kezelés
Lótartóként fontos tudni, hogy a szemproblémák mindig lehető leggyorsabb ellátást indokolják, hiszen a ló látása a tét. Fontos azonnal egyeztetni az állatorvossal, aki a tünetek alapján dönt arról, hogy sürgősen el kell látnia a lovat, vagy ráér beilleszteni aznapi kliensei közé, netán indokolt az azonnali kórházba szállítás.
Az uveitisz akut stádiuma vészhelyzet, ami azonnali agresszív gyógykezelést kíván.
Először is kezelni kell magát a szemet, ami történhet injekció, szemcsepp, illetve szemkenőcs formájában. Általában többféle készítményre is szükség van a pupilla letapadásának megakadályozására, a gyulladás csökkentésére, illetve az esetlegesen kialakult sérülések felülfertőződésének megakadályozására és ezeket gyakran, akár napi 5-6 alkalommal is alkalmazni kell.
Azok a lótartók, akik közelebbi ismeretségbe kerülnek az uveitisszel, biztosan találkoznak legalább egy injekciós készítmény, a gentamicin nevével. A gentamicin nem képes az ERU kikapcsolására, de lehetőség lehet a szemgolyó kozmetikai megmentésére fájdalmas gyulladásos rohamok esetén, ha a ló már nem lát.
Szisztémásan, tehát hagyományos injekció, illetve szájon át adható készítmények formájában gyulladáscsökkentésre és fájdalomcsillapításra van szükség.
A betegség akut stádiumában a ló legyen boksznyugalomban, maximum rövid sétát tegyen olyan légymaszkban, ami eláll a szemtől.
A betegség nyugalmi időszakaiban is szükség van fenntartó kezelésre. Sportlónál ez rendkívül nehézkes a dopping miatt. A terápia tartalmazhatja a következőket: zylexis, immunovet, lizin, kipróbálható a homeopátia, akupunktúra. Hobbilónál használható az ördögcsáklya, a fenilbutazon tartósan alacsony dózisban, valamint kortizon szemkenőcs.
Műtéti lehetőség már Magyarországon is
A vitrektómiát az 1970-80-as évek óta alkalmazzák a humán gyógyászatban, lovak esetében pedig az uveitisz kezelésére körülbelül 1990 óta. A beavatkozás már hazánkban is elérhető a lótartók számára. Prof. dr. Tóth József, a lószemészet nemzetközileg elismert szaktekintélye vezetésével a Lógyógyászati Tanszék és Klinikán május végén megkezdte működését a régióban egyedülálló szolgáltatást biztosító Vitrektómia Centrum.
A szem üvegtestjének csatornarendszere és a folyadékcsere az uveitisz miatt összeomlik, az üvegtestben lévő folyadék zavaros lesz. A vitrektómia során egy speciális készülékkel eltávolítják és tisztára cserélik ezt a zavaros folyadékot, így visszaáll a keringés, javul az oxigénellátás és a látásélesség. Eredményessége 80% feletti, de komplikációk természetesen előfordulhatnak.
A beavatkozás elvégzéséhez a diagnosztizáltan uveitiszes lovaknak a műtét előtt három hétig tünetmentesnek kell lenniük. A beavatkozás előtt három nap előkezelés történik a Klinikán. Maga a műtét altatásban zajlik, szemenként kb. húsz percet vesz igénybe. Az operáció után azonnal megkezdődnek az utókezelések és az ötödik napon mehet haza az állat.
Tóth professzor tapasztalata az, hogy minél előbb kerül műtétre a ló, annál jobb a prognózisa.
Lábjegyzet:
*A leptospirák baktériumok, amelyek a házi- és vadállatokat, illetve az embert is megfertőzhetik. A hideg égöv országaitól eltekintve világszerte előfordulnak.
Képek forrása: Pixabay
Kapcsolódó cikkek
Kommentek