Angol telivér
A telivér alapvető fajtája a sportlótenyésztésnek, számos lófajta nemesítésében játszott szerepet.
Az angol telivér fajtát a tenyésztői már akkor eljuttatták a ló, mint faj biológiai teljesítőképességének csúcsára, amikor a genetika tudományát az emberiség még fel sem fedezte.
Az angol telivér fajtáról
- 1000-4000 méteres távon a világ leggyorsabb lófajtája
- már 2 évesen versenyzik, klasszikus versenyeit 3 évesen futja
- a tenyésztése és versenyeztetése világméretű iparágként működik
- világszerte évente több mint 80.000 csikó születik, mindegyikük őse a fajta első méneskönyvében, az 1793-ban kiadott General Stud Book-ban szereplő 237 kanca és 169 mén valamelyikére vezethető vissza
- a fajta atlétikus képességei, gyors reakcióképessége, intelligenciája adta az alapját a nemes félvérfajták kitenyésztésének és a modern sportlótenyésztésnek, továbbá olyan világfajtáknak is mint az amerikai ügető és a quarter horse
- a magyar lófajták (kisbéri, gidrán, furioso-north star, nóniusz) kitenyésztésében és fenntartásában napjainkig jelentős szerepet tölt be
- nem csak egyedülálló versenylovak, hanem nagy teljesítményre képes sportlovak is lehetnek, elsősorban díjugratásban, lovastusában
- tenyésztése és versenyeztetése az egész világon egységes rendszerben történik
- tenyésztésében a modern biotechnológiai eljárások (mesterséges termékenyítés, zigótaátültetés, klónozás, génmanipuláció, dopping) alkalmazása nem engedélyezett
Az angol telivér fajta kialakulása
Angliában a lóversenyzés 12. századig visszanyúló hagyományaira alapozva, a 17-18. században kezdték kitenyészteni a napjainkban angol telivérként ismert lófajtát. A szigetországban fellelhető, a versenyzésben már próbált kancákat importált arab, berber és türk eredetű tenyészménekkel keresztezték.
Minden modern telivér három, eredetileg a 17. és 18. században Angliába importált ménre vezethető vissza. Ezek Byerley Turk (1680-as évek), Darley Arabian (1704), és Godolphin Arabian (1729. Egy genetikai tanulmány szerint a ma élő összes telivér mén 95%-ának szélső apai vonala Darley Arabiantól ered és a kancacsaládok száma sem haladja meg lényegesen a hetvenet.
Az első méneskönyvet, a General Stud Book-ot James Weatherby 1791-ben szerkesztette, első kötete 1793-ban jelent meg. Csak az a ló minősülhet angol telivérnek, aki az ebben a méneskönyvben szereplő 237 kanca és 169 mén valamelyikének a leszármazottja. Ezen szabály alól 1949. után egyedi esetekben eltértek.
A 18. század végére kialakult az a klasszikus versenyekre épített versenyrendszer, ami a mait is keretbe foglalja. Ezek a St. Leger Stakes (1776), The Oaks (1779), The Derby (1780), 2000 Guineas Stakes (1809), 1000 Guineas Stakes (1814).
Az évszázadokon át tartó következetes tenyésztői munka 1000-4000 méteres távon a világ leggyorsabb lovává tette az angol telivért.
Az angol telivér tenyésztése Magyarországon
Hazánkban gróf Széchenyi István ismerte fel a lóversenyzés és a versenylótenyésztés társadalmi és gazdasági jelentőségét. 1822-ben báró Wesselényi Miklóssal importálták az első telivéreket. A magyarországi lóversenyzést gróf Széchenyi István indította útjára 1827-ben. Ugyanekkor megalakította a Magyar Lovaregylet elődjét, az Állattenyésztési Társaságot.
A hazánkban tenyésztett angol telivérek első méneskönyvét gróf Nádasdy Tamás jelentette meg 1832-ben, a további méneskönyveket 1918-ig az Osztrák Jockey Clubbal közösen adták ki, majd az első világháború után, 1921-ben újra a Magyar Méneskönyv I. kötete jelent meg, napjainkban pedig már a XXXII. kötet van előkészületben.
Az 1853-ban létrehozott kisbéri katonai ménes feladatául a telivér- és félvértenyésztést tűzték ki. Ez maradt a feladata az után is, hogy a kiegyezést követően a magyar állam tulajdonába került. Működése a 19. század végére a magyarországi telivértenyésztés aranykorát hozta el. A folyamatos, szakszerű importok eredményeként a telivértenyésztés európai élvonalába kerültünk.
A telivértenyésztésből származó kiváló fedezőmének hatására a 19. század végére a magyarországi félvérló-tenyésztés is nemzetközi színvonalra emelkedett.
A Magyar Lovaregylet 1890-ben központi versenylótréning-telepnek megvásárolta Alag pusztát, ahol a világ egyik legkorszerűbb tréningcentrumát építette fel. 1925. május 9-én nyitotta Európa egyik legszebb versenyterét, a Kincsem Parkot, iroda és bérházat épített a Belvárosban, miközben anyagilag támogatta a humán sportokat.
A háború után, 1946-ban a versenyzés és a tenyésztés néhány megmaradt telivérrel és félvérrel kezdődött.
A lóversenypályák (Kincsem Park, alagi tréningtelep) működtetése, valamint a lóversenyek szervezése, rendezése ma a Kincsem Nemzeti Kft. feladata.
Híres magyar tenyésztésű angol telivérek
- 1874-ben született Kincsem, az 54 versenyben veretlen csodakanca, aki hat ország 12 városában versenyzett veretlenül.
- Kisbér az Epsomi Derby és a párizsi Grand Prix győztese.
- Az ötvenes-hatvanas években Roppant és Imi, aztán pedig Imperial vívott ki nemzetközi sikert.
Kapcsolódó cikkek
Eladó angol telivér
A megfelelő lovat keresed? Vagy épp a megfelelő vásárlót keresed lovad számára? A Riderline hirdetési felülete pontosan a megfelelő platform számodra.
Apróhirdetéseink között gyorsan és egyszerűen válogathatsz a különböző fajtájú, korú, kiképzettségi fokú lovak között. A fajta mezőben válaszd ki az angol telivért és böngéssz kedvedre a hirdetések között.
Segítünk megtalálni a tökéletes vásárlót is - egyszerűen és gyorsan. A hirdetésfeladáshoz mindössze egy regisztráció szükséges. A fajta mezőben ne felejtsd el beállítani az angol telivért, hogy hatékonyan hirdethesd eladó angol telivéredet.
Tovább az eladó angol telivérekre »
Angol telivér fedezőmének
Apróhirdetéseink között természetesen angol telivér fedezőmének hirdetései is szerepelnek.
Tovább az angol telivér fedezőménekre »
Tenyésztő egyesület
Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztő Egyesület
Forrás: MLOSZ
Fotó: Gabriella Vonczem Photography
Kapcsolódó cikkek
Kommentek