Amit mindenképp tudnod kell lovad takarmányozásáról
Az elmúlt 20-30 év során a lótartók szerencsére egyre tudatosabbak a takarmányozás terén és egyre inkább tisztában vannak a takarmányozás lovak egészségére gyakorolt hatásával. Ismételjük át a legfontosabb tudnivalókat!
A takarmányozás minden életszakaszban megalapozza lovad egészségét, mondhatni, a jó takarmányozás a hosszú élet alapja. Lovad takarmányozási szükségletei azonban minden életszakaszban különbözőek. A tápanyag- és energiaszükséglet függ a ló életkorától, aktivitási szintjétől, a takarmány energiatartalmától, valamint az állat emésztőrendszerének kapacitásától. A legfontosabb alapvetés, hogy lovadnak minden életszakaszban biztosítanod kell megfelelő mennyiségű energiát, fehérjét, vitaminokat és ásványianyagokat, és friss, tiszta vízhez kell jutnia.
A takarmányozás alapja a víz
Minden ló számára elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű friss víz fogyasztása. Az itatókat úgy kell elhelyezni, hogy a ló (illetve csoportos tartás esetén minden ló) kényelmesen hozzáférhessen. Mivel a legtöbb ló nem szívesen teszi a fejét az itatóba szemmagasság alá, a vízszintet magasan kell tartani, mert ha a vízszint túl alacsony, sok ló nem hajlandó inni.
Az ivóvíz optimális hőmérséklete 20–26 °C. Ha a víz túl hideg vagy túl meleg, a lovak vízfogyasztása csökken.
Az élethez kell egy kis energia
Minden ló takarmányozásának a célja, hogy megkapja a legalapvetőbb étrendi szükségletét, az energiát. A létfenntartáshoz és a napi normál tevékenységekhez adott mennyiségű energiára van szükség. Ez az igény minden egyéb, a létfenntartáson kívüli tevékenységgel megnő. Jóval több energia szükséges a csikóknak a növekedéshez, sportlovaknak a versenyzéshez és edzéshez, a kancáknak a vemhesség harmadik harmadában és a szoptatás során, méneknek a fedeztetési időszakban. Bizonyos sporttevékenységeknél, mint például a galopp, lovaspóló, lovastusa vagy a díjugratás legmagasabb szintjei, a szükséges energiaszükséglet akár 100%-kal is megnőhet a létfenntartó szükséglethez képest.
Betegségek helyett
A takarmányozás segíthet betegségek megelőzésében és kezelésében is. Például a lóasztmában szenvedő lovak esetén a takarmányozást is a lehető legpormentesebben kell megoldani. Az abraktakarmányok portartalma víz vagy olaj hozzáadásával csökkenthető. A szénát be kell áztatni, és praktikus szénahálóból etetni.
Rendkívül gyakori emésztőszervi probléma a gyomorfekély. Kockázatának csökkentésére sikerrel alkalmazható néhány takarmányozási változtatás. A lucernaszéna magas kalcium- és fehérjekoncentrációjával egyfajta savlekötőként működik, védve a gyomor nyálkahártyáját. A folyamatosan elérhető (ismét jó szolgálatot tesz a szénaháló), vagy naponta többször etetett széna, illetve a legelős tartás is csökkentheti a gyomorfekély kialakulásának kockázatát.
A kólika kockázatát általánosságban csökkenti, ha lovad állandóan hozzáfér a friss, megfelelő hőmérsékletű ivóvízhez, eleget mozog, jó minőségű takarmányt kap és megfelelő fogászati ellátásban részesül a számára megfelelő gyakorisággal.
A dús legelőkön történő legeltetés, illetve nagy mennyiségű szénhidrát fogyasztása és a laminitisz (patairhagyulladás) kialakulása közötti összefüggés már régóta ismert. A legelővel összefüggő laminitisz a fű gyors növekedésének idején fordul elő (pl. tavasszal és kora nyáron, illetve ősszel). Ezek az időszakok elősegítik bizonyos szénhidrátok, a fruktánok, keményítők és cukrok felhalmozódását a fűben. Egyes lovak és pónik hajlamosabbak lehetnek a legelővel összefüggő laminitiszre. A betegség kialakulását genetikai és más metabolikus tényezők is befolyásolják, például az elhízás, az inzulinrezisztencia és a metabolikus szindróma, valamint a Cushing-kór.
Azok a lovak és pónik, akiknek kórtörténetében visszatérő laminitisz fordult elő, nem legelhetnek szabadon, korlátozni kell legelőhöz való hozzáférésüket, különösen tavasszal, a gyors fűnövekedés időszakában, valamint kora nyáron és ősszel. Egyre elterjedtebb, az a gyakorlat, hogy a betegségre hajlamos állatokat éjszakára vagy kora reggel viszik ki, és a reggeli órákban már be is hozzák a legelőről, mert ebben az időszakban a legalacsonyabb a fű fruktántartalma. A száras, érett legelőket kerülni kell, mert az érett pázsitfű több fruktánt tartalmaz. Ugyanígy nem megfelelőek ezeknek a lovaknak az őszi legelők, mert az alacsonyabb hőmérséklet csökkenti a fű növekedési ütemét és magasabb fruktánkoncentrációt eredményez. Szintén kerülni kell a lucernaszéna etetését. Hatékony viszont a széna beáztatása kb. 30 percre, mivel így csökkenthető benne a vízben oldódó szénhidrátok, cukrok mennyisége. A szemes takarmányok, melasz és egyéb édes takarmányok, illetve gyümölcsök etetését is kerülni kell.
A veseproblémás lovak esetében törekedni kell a takarmánnyal történő káliumbevitel csökkentésére és a kálium ürítésének segítésére. Kerülni kell a magas káliumtartalmú takarmányok etetését (pl. lucernaszéna, repceolaj, szójaliszt, szójaolaj, nádcukor, répamelasz).
Az erősen izmolt lófajták, akár hideg-, akár melegvérűek, hajlamosak olyan izombetegségekre (myopátiákra), amelyek az izom glikogénraktáraival kapcsolatosak. Ezen lovak sikeres menedzseléséhez az étrend zsírtartalmának növelésére és a szemes takarmányok bevitelének jelentős csökkentésére van szükség.
Egészséges kezdet az élethez
Az újszülött csikó méretét és súlyát a vemhes kanca takarmányozása is befolyásolja. A vemhesség alatt is fontos a kiegyensúlyozott takarmányozás. A fehérje, kalcium, foszfor, cink és réz egyensúlya fontos szerepet játszik az egészséges porcképződés és csontosodás támogatásában. A kalcium és a foszfor egyensúlya befolyásolja a csontsűrűséget, a növekedés ütemét és a porc vastagságát. Az elégtelen mennyiségű réz és cink a csont és porc degeneratív elváltozásainak gyakoribb előfordulásával társul.
Az étrendben a normál csontfejlődéshez szükséges tápanyagok mennyiségét a növekedés üteme határozza meg. A túlzott energiabevitel a csontsűrűség és a kéregvastagság csökkenéséhez vezet és ezzel csontosodási problémák kialakulásához vezethet. A nagyobb fehérjebevitel gyorsabb csontnövekedést eredményezhet, de ha az étrendből hiányoznak a megfelelő ásványi anyagok ezen fokozott növekedés támogatásához, ismét csak csontosodási problémák jelentkezhetnek.
A szemes takarmányfélékből származó energiafelesleg károsabb, mint a fűfélékből származó. Ennek egyik oka az, hogy a szemestakarmányokból származó energia keményítő alapú, míg a fűből származó energia a mikrobiális emésztéséből származik. A fűszálak rostjaiból illékony zsírsavakat, valamint más hasznos tápanyagokat termel a bélrendszer baktériumflórája, amelyeket a ló szervezete képes energiaként felhasználni. Míg a zsírsavak nem, a keményítő viszont serkenti az inzulinkiválasztást, ami szerepet játszik azon hormonok túlzott működésében, amik aztán az ízületi csont és porc degeneratív elváltozásainak kialakulását okozzák. A gabonafélék és a fűszéna kalcium-, foszfor-, fehérje- és lizintartalma alacsony, ezeket a tápanyagokt a csikó igényeinek megfelelően pótolni kell.
A fiatal lovak takarmányozása során elkövetett leggyakoribb hibák:
- gabonafélék és pillangósok (pl. lucerna) túlzott etetése, ami túl magas energiabevitelt eredményez
- a túl kevés cinket és/vagy rézt tartalmazó takarmányozás
- a nem megfelelő kalcium-foszfor arányú étrend
Idős ló
Az öregedés a lovaknál is egy folyamat, így nem határozható meg, hány éves kortól számít öregnek egy öreg ló. A megfelelő gondozási és tartási körülmények, valamint a takarmányozás lehetővé teszi, hogy a harmincas éveikig is egészségesen éljenek. Ez a megnövekedett élettartam azt is jelenti, hogy akár a húszas éveikben is aktívak, akár a versenysportban is jelen lehetnek. A még aktív idős lovak jelenléte a sportban azt is jelenti, hogy tulajdonosként fel kell ismerned és menedzselned kell az életkorral megjelenő egészségügyi problémákat (pl. ízületi kopások és gyulladások, kólika, gyomorfekély, laminitisz, vese- vagy májműködési zavarok).
Minden idős ló esetben fontos a jól emészthető rostot tartalmazó, olajjal kiegészített takarmányok etetése, valamint a csökkentett keményítő- és cukorbevitel.
Az idősebb lovak gyakran küzdenek fogászati problémákkal, amelyek megnehezítik, vagy nem teszik lehetővé a megfelelő takarmányfelvételt és a rágást. Az extrudált vagy pelletált takarmányok ideálisak számukra, ezek akár áztatva is etethetők.
A széna legyen jó minőségű, leveles és könnyen rágható. Jó megoldás a szénaháló kihelyezése, amiben folyamatosan elérhető a széna. A napi szénaszükséglet bizonyos mennyiségben pótolható szénapellet etetésével.
Az ízületi gyulladásban szenvedő lovaknak is kiegyensúlyozott takarmányozásra van szükségük megfelelő ásványi anyag kiegészítéssel.
Szerencsére a takarmányozás segíthet a leggyakoribb korral járó problémák menedzselésében is. Végülis az életkor csak egy szám, nem betegség.
A folytatásban
A Lovitamin.hu oldalon megjelenő cikksorozatunk kilenc részében még részletesebben, ugyanakkor érthetően áttekintjük a lótakarmányozás legfontosabb alapelveit, tudnivalóit és buktatóit.
Az Equimins termékkínálatában minden olyan takarmányt és táplálékkiegészítőt megtalálsz, ami segít lovad egészségének megőrzésében. Kérdéseiddel fordulj bizalommal az Equimins termékfelelőséhez, Möhöly Christához, aki lovad életkora, fajtája, terhelése szerint energia- és vitaminszükségleteire vonatkozó, személyre szabott takarmányozási tanácsokkal is tud segíteni.
Forrás: Thomas J. Lane, BS, DVM, Floridai Egyetem, Large Animal Clinical Sciences cikke alapján
Kapcsolódó cikkek
Kommentek